A pénzügyminiszter a projektzáró rendezvényen az ukrán-orosz konfliktust olyan háborúnak nevezte, „aminek végső mozgatórugói között ott van az alázat ellenkezője, az emberi hatalomvágy és kapzsiság.” Úgy fogalmazott, furcsa időket élünk, amikor mintha a történelmi korszakok cserélnének helyet Európa térképén. – A tőlünk Nyugatra szellemi átrendeződés – Magyarországról szemlélve talán inkább visszarendeződés – zajlik. Templomok tűnnek el. Kereszteket vesznek le hivatalok faláról – legutóbb Németországban, egy uniós intézmény tárgyalótermében. Adventi idézeteket próbálnak hitelteleníteni, mondván, hogy azok kirekesztőek a többi véleménnyel szemben Kiszerkesztik az uniós alapdokumentumokból a keresztény értékekre történő hivatkozásokat. A templomokat jobb esetben étteremmé, rosszabb esetben szórakozóhellyé alakítják – mondta.
A Nyugat-Európán zajló de-szekularizációs folyamatok kapcsán a politikus emlékeztetett: miközben a magyar kormány azt támogatta nem kevés pénzzel, hogy a templomok eredeti funkciójukban működhessenek, Nyugat-Európában divat lett azt gondolni, hogy nincs szükség felettes hatalomra. – Azt tapasztaljuk, hogy eltűnt az alázat, és az ember egyre nagyobb kedvet érez ahhoz, hogy istent játsszon. Pedig, aki nem tanult Ikarosz példájából, hogy az ember nem lehet isten, annak örök nyugtalanság a sorsa. És ez a nyugtalanság táplálja az emberi konfliktusokat – fogalmazott.
Varga Mihály kifejtette, az embernek paradox igénye, hogy földi halandó létére házat építsen az Örökkévalónak. – Ez kétségkívül az egyik legkülönlegesebb dolog, amit az ember cselekedhet. Szokatlannak nem mondhatjuk, hiszen, amióta van ember a földön, azóta templomot is épít. Különösnek viszont, nevezhetjük, mert mikor az ember templomot épít, akkor annak érdekében cselekszik nagy dolgokat, hogy beismerje kicsi voltát. Templomok szimbolikája kimeríthetetlen, de annyi bizonyos, hogy az értelmezések metszéspontjában mindig az alázatot találjuk, és a templomépítőt ez az alázat emeli fel. A hívő ember tisztában van azzal, hogy a teremtőhöz való viszonya minden cselekedetére kihat. Magyarán, a több emberhez való viszonyunkat is meghatározza , hogy elismerünk-e valamely felettünk álló hatalmat. Mert, ha az ember nem ismeri az istent maga fölött, akkor előbb-utóbb magát tekinti istennek, és ennek – ismerjük a történelemből – mindig rossz vége szokott lenni -fogalmazott.
Az Orando et Laborando program keretében felújított debreceni Egyetemi templom kapcsán Varga Mihály felidézte, hogy a Borsos József tervei alapján a harmincas-negyvenes évek fordulóján épült isten házát – a gyülekezet addig eredményre vezető tiltakozását félresöpörve. 1970-ben államosították, majd informatikai központként használták. Ennek kapcsán megjegyezte, „Azt akár tekinthetjük a gondviselés beavatkozásának is, hogy a kommunista időkben éppen informatikai – távközlési központtá alakították a templomot, hiszen, a valódi templomok is –„ informatikai központok”, csak vertikális értelemben. Nyugodtan mondhatom, hogy az ég, a Mindenható és a föld között.
A pénzügyminiszter emlékezett: magyar kormány 2010 óta stratégiai partnerként tekint az egyházakra, számít áldozatos munkájukra, és a maga eszközeivel igyekszik minden szükséges támogatást megadni ahhoz, hogy ezt az áldozatos munkát lehető leghatékonyabban végezhessék. Az elmúlt 12 év során ezért egyéb intézmények mellett több mint háromezre templom felújítását vagy építését támogattuk Magyarországon, és további 860 templomépítést és felújítást a határokon túli magyarlakta területeken – pénzügyminiszterként hadd jegyezzem meg, hogy több mint 220 milliárd forintból. A Tiszántúli Református Egyházkerület ebben az időszakban összességében ötvenmilliárd forint állami támogatásban részesült, a jelenlegi GINOP pályázat keretében pedig, másfél milliárd forinttal tudtunk hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a nagy múltú református templomok meg tudjanak újulni – közölte.
– Az egyházakban annak az alázatnak a legfőbb letéteményeseit látjuk, amely nélkül a béke valójában elképzelhetetlen. Amikor tehát, ma hat felújított templomot ünnepelünk, akkor egyben a béke hírnökeit és szigeteit ünnepeljük. A béke eléréséhez nagyban hozzá tud járulni egy különleges haderő, a hívők közössége, hálózata. Háború idején templomot avatni – ez is egyfajta forradalom. Noha csendesebb, és lassabb, de igazabb, és reményeink szerint az eredménye is tartósabb lesz. Manapság sokat beszélünk az energiaválságról, azonban szabad megfeledkezni arról a lelki energiavaságról sem, ami ma Európát fenyegeti. Az pedig nekünk természetes, hogy e téren is az egyházaké a vezető szerep – fogalmazott a politikus.
A TTRE a 2010 óta eltelt időszakban 50 milliárd forint forrást nyert templom felújításra, a most lezárult, hat templom turisztikai célú felújítását célzó több mint fél évtizedes Imádkozva és Dolgozva (Orando et Laborando) program keretében pedig, másfél milliárd forint pályázati forrás állt az Egyházkerület rendelkezésére. Ennek a segítségével újult meg Debrecen legrégibb temploma, az 1726-ban épült Csonka templom, A különleges stukkóiról híres Veres templom és az Egyetemi templom, illetve, Kismarján a Bocskai Istvánhoz köthető református templom, a vértesi és a szatmárcsekei református templom.
Borítókép: Facebook/Varga Mihály
