A magyar gazdaság elmúlt évéről és főként az idei terveiről írt szinte programalkotó vezércikket az Indexre Nagy Márton, aki januártól már nemzetgazdasági miniszter. Szerinte az idei év ismét a növekedés jegyében telhet, boldogabb és sikeresebb lesz a tavalyinál miután tavaly sikerült az inflációs rémet leküzdeni, úgy, hogy közben a magyar gazdaság alapszövete nem sérült.
Nagy Márton szerint ugyanis a tervezett 4 százalék körülire gyorsuló 2024-es növekedés nem kormányzati vágyálom, hanem a 2023-as év folyamatainak egyenes következménye.
Azonban ennek eléréséhez a kormány további cselekvésére is szükség van, ami főként három fontos területet érint.
A lakossági fogyasztás helyreállítása
A lakossági fogyasztás helyreállását segíti a reálbérek várható idei növekedése, ám a tárcavezető szerint szükség van arra is, hogy a lakosság óvatossága némiképp alábbhagyjon. A lakosság kezében lévő pénzügyi vagyon is ismét a fogyasztást segítheti, hiszen annak mértéke meghaladja a régiós társainkét.
A fogyasztás felpörgését segítheti az is, ha a lakosság többet fordít jövedelméből a fogyasztásra, a megtakarítások kárára.
A megtakarítási ráta ugyanis az elmúlt évben közel duplájára, 10 százalék fölötti szintre emelkedett, ám a túlzott óvatosság már rövid távon is kikezdte a reálgazdasági alapokat, elsorvasztva a keresleten keresztül a kínálatot is – érvel Nagy Márton, aki szerint elengedhetetlen a hazai kereslet helyreállítása után a belföldre termelő hazai gazdaság talpra állítása is.
A belgazdasági termelés és a beruházások helyreállítása
A nemzetgazdasági miniszter szerint ugyan a magyar gazdaság alapszövete a válság ellenére sem sérült, az továbbra is export- és beruházásalapú maradt, azonban fény derült az ipar szerkezetének a kettősségére, ezért különösen fontos a belpiacra termelő ágazatok termelésének helyreállítása.
Az exportorientált ágazatok ugyanis a válság idején is növekedésre voltak képesek, ám a belső keresletre alapozó vállalkozások működése akadozott, számos ágazat esett vissza. Ezért az egyik legnagyobb feladat idén ezen vállalatok termelésének helyreállítása lehet.
A beruházások terén is észlelhető a kettősség, ugyanis a 19 nemzetgazdasági ágból 13-ban csökkenést láthattunk, miközben az exportra termelő feldolgozóipar még válsághelyzetben is kimagaslóan teljesített. Nagy Márton szerint a beruházások ösztönzése azért kiemelendő, mert a gazdasági növekedés helyreállításának folyamatában ez a fogaskerék az egyik legerősebb, ezért cél, hogy a beruházások továbbra is meghaladják a GDP 25 százalékát. A tárcavezető arra is felhívja a figyelmet, hogy
az állam Magyarországon a tapasztalat szerint nem kiszorítja (crowding out) és még csak nem is helyettesíti a magánszektor beruházásait, hanem sokkal inkább eredményesen ösztönzi befektetésre a vállalatokat, ezzel is bevonzva (crowding in) így a magánberuházásokat.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Fotó: MTI
