Hogy miért foglalkozik a jegybank a zöld pénzügyekkel, a fenntarthatóság kérdéskörével? Azért, mert a környezeti anomáliák, különösen a klímaváltozás, kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszer számára. A Magyar Nemzeti Bank mandátumai közül a legfontosabb az árstabilitás elérése, de ma már nyilvánvaló tény, hogy a klímaváltozás és más környezeti eredetű kockázatok hatással vannak az inflációra.
Kandrács Csaba rámutatott: 2019-ben a jegybank átfogó stratégiát, zöld programot dolgozott ki, hogy javítsa a hazai pénzügyi rendszer ellenálló-képességét, gyorsítsa a zöld gazdaságra való átmenetet. A zöld finanszírozási környezet fejlesztése, a kockázatok feltárása és e téren a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítése, kibővítése az MNB számára kiemelt feladattá lépett elő. Emellett igen fontossá vált az oktatás és a kutatás is a zöldítés terén. A pénzügyi rendszert érintő intézkedések között hangsúlyossá vált, hogy a tőkekövetelmény-kedvezmények is erősítik a zöld átállást.
A zöld pénzügyek esetében három új cél is megjelent a piacon, így a napenergia esetében az energiatárolás megoldása, a zöldebb távhő áramhálózatok támogatása a kkv-knak és önkormányzatoknak, illetve a zöld hitelek nyújtásánál az, hogy 1990-nél korábbi épületek felújításánál nem szükséges az előzetes energetikai tanúsítvány. Az ökoszisztéma-szolgáltatások évente 125-140 ezer milliárd dollár értékű hasznot jelentenek a világnak, ami a globális GDP másfélszerese.
Az MNB alelnöke szerint a tétlenségnek ára van: 1997 és 2011 között becslések szerint a világ 4-20 ezer milliárd dollár veszteséget könyvelhetett el az ökoszisztéma-szolgáltatásokban.
A méhek állományának csökkenése is komoly kockázatot jelent: az állati beporzástól függő növények éves értéke 235 és 577 milliárd dollár között mozog.
Az MNB Zöld programja keretében két éves kutatási-módszertani projektet indítottak, melynek során felmérik a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatokat.
Kandrács Csaba jelezte: 2023 második negyedévében 83 milliárd forint zöld kötvény került a piacra, 459 milliárd Ft forint zöld vállalati hitelt és 112 milliárd forint zöld lakáscélú hitelt nyújtottak a bankok.
Borítóképen Kandrács Csaba. (Fotó: Világgazdaság / Vémi Zoltán)
