Több forgatókönyvet is figyelembe vesz a kormány konvergenciaprogramja, amelyet nemrég elküldött Brüsszelnek a kabinet – adta hírül a Világgazdaság. A lap cikke szerint a geopolitikai feszültségek és a rájuk adott szankciós válaszok jókora bizonytalanságot okoznak. A Pénzügyminisztérium feltérképezte, hogy a sokkhatások következtében milyen mértékben térne el a főbb mutatók szintje, illetve növekedési üteme az alappályától.
A makrogazdasági előrejelzés pozitív kockázataként azonosítható, hogy rövid időn belül rendeződnek a gazdasági és geopolitikai feszültségek, ennek nyomán az energia- és nyersanyagárak alacsonyabb szinten stabilizálódnak, a dezinflációs folyamat gyorsabban végbemegy, a kilátásokat illetően pedig csökken a bizonytalanság.
Ez a pozitív forgatókönyv. Mindezek eredményeként élénkülne a külső kereslet, ami kedvezően hatna a hazai konjunktúrára is. Így az alappályában prognosztizáltnál gyorsabban bővülne hazánk exportteljesítménye, valamint a kedvező kilátások hatására a termelőágazatokban a beruházási aktivitás is emelkedne.
A mérséklődő gazdasági bizonytalanság révén enyhülő „óvatossági motívumok” emelnék a fogyasztói bizalmat, ami az alacsonyabb inflációval karöltve kedvezően érintené a háztartások fogyasztási dinamikáját is. A fogyasztásból és a többletkapacitásokból adódó termelésbővülés összességében többletbevételt generál a költségvetésnek.
Mindezek eredményeként, a pozitív forgatókönyv megvalósulásával idén és jövőre is közel 0,3 százalékponttal lehetne magasabb a bruttó hazai termék (GDP) növekedése az alappályában prognosztizáltnál.
Ugyanakkor a konvergenciaprogram előrejelzésénél negatív kockázatot jelent az esetlegesen akár évekig elhúzódó háborús helyzet, ami ismét magasba lökhetné az energia- és egyes nyersanyagárakat. Ennek során az állandósuló geopolitikai feszültségek, a felerősödő energia- és nyersanyagellátási problémák, valamint a kedvezőtlenebb külső kereslet számottevően rontaná a magyar kivitel lehetőségeit. Az exportdinamika lassulása a hazai termelési kapacitások vártnál mérsékeltebb bővülését eredményezné, ami a beruházások és a foglalkoztatás csökkenéséhez vezetne.
Ezen túlmenően az emelkedő nyersanyagárak begyűrűzésével magasabb lenne az infláció, ami a bizonytalan gazdasági környezettel együtt mérséklően hatna a háztartások fogyasztási hajlandóságára. A visszafogottabb külső és belső kereslet miatt tartósan alacsonyabb lenne a gazdaság teljesítménye, valamint a konjunktúrafolyamatokkal összhangban az államháztartás egyenlege is romlana az alappályához képest.
Összességében a negatív forgatókönyv megvalósulása esetén a 2023-as gazdasági növekedés az előre jelzettnél 1 százalékponttal lenne alacsonyabb.
A konvergenciaprogram alapesetben azzal számol, hogy az idei év második felében a kereslet és a beruházások is élénkülésnek indulhatnak, ennek köszönhetően 2023 egészében 1,5 százalékkal nőhet a GDP.
A dezinflációs folyamat az év második felében gyorsulhat fel, így a továbbra is magas bérkiáramlás következtében a fizetések vásárlóereje ismét növekedésnek indulhat. Az év végére az áremelkedés üteme előreláthatólag egy számjegyűre süllyed. A magyar gazdaság pedig 2024-től térhet vissza korábbi, dinamikus növekedési pályájára.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság)
