Az Európai Unió irányelvének értelmében a tagállamoknak 2025 januárjáig el kell indítaniuk a textilhulladékok elkülönített gyűjtését – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét Agatics Roland, a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője. A szakember szerint különösen fontos, hogy ezen a területen is jelentősen csökkentsük a környezeti terhelést, tehát a lehető leghamarabb kialakítsuk a körforgásos gazdasági modellt. A textil- és ruhagyártás környezeti lábnyoma ugyanis jelentős, egyes becslések szerint az iparág világszerte 79 milliárd köbméter vizet használt fel 2015-ben, a teljes uniós gazdaság szükségletei pedig 266 milliárd köbmétert tettek ki 2017-ben. Ráadásul a globális vízszennyezés mintegy 20 százaléka, valamint a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százaléka a textil- és divatipar számlájára írható. A textilhulladékok volumene pedig folyamatosan növekszik, ami szintén jelentősen növeli a környezeti szennyezést. Jelenleg ezek legtöbbje, 87 százaléka a kommunális hulladékok között – tehát közvetlenül a lerakókban vagy az égetőkben – végzi.
Agatics Roland jelezte: a szintetikus vagy vegyszerekkel kezelt textilek speciális hulladéknak minősülnek, hiszen akár kétszáz évig is eltartó biológiai lebomlásuk során a levegőbe, a vizekbe és a talajba káros anyagokat juttatnak. A hulladékgazdálkodási szakember szerint ennek ellenére jelenleg a textilhulladékok csupán kevesebb mint 1 százalékát hasznosítjuk.
A Zero Waste Europe 2022. novemberi tanulmányában ismertette Finnország példáját, amely élen jár e rendszer kialakításában. A skandináv ország 2021-ben olyan törvényt fogadott el, amely előírja, hogy az önkormányzatoknak már 2023 januárjától, tehát az idei évtől külön kell gyűjteniük a textíliákat.
Néhány településihulladék-kezelő kísérleti jelleggel ennél is korábban bevezette a textilhulladékok szelektív gyűjtésének rendszerét. A szervezet összefoglalója szerint a Helsinki Region Environmental Services, a HSY már 2019-ben megkezdte a különböző begyűjtési módszerek vizsgálatát és a gyűjtőpont-hálózat fejlesztését.
A főváros környékén az ingyenes, bevásárlóközpontokban tesztelt begyűjtés bizonyult hatékonyabbnak: az előválogatást követően a leadott textíliák 3 százalékát ruhaként, 60 százalékát anyagként hasznosították, és 37 százalékuk végezte hulladékként. Ennek nyomán Helsinkiben tizenegy gyűjtőpontot alakítottak ki 2023-ra, és bár a további textilhulladékok begyűjtéséhez még többre lenne szükség, már ezzel is sikerült jelentős lépéseket tenniük a környezeti terhelés csökkentése érdekében.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
