A héten a KSH három gyorstájékoztatót ad ki – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm intézet szakmai vezetője. Kedden a márciusi külkereskedelmi termékforgalom első becslését, szerdán az áprilisi inflációs adatot, míg pénteken a márciusi ipari termelés második becslését. Regős Gábor kiemelte, februárban a külkereskedelem kedvezően alakult: az export volumene éves alapon 5,2 százalékkal bővült, míg az importé stagnált. A cserearány 1,4 százalékos javulást mutatott, azaz az energiaárak konszolidációjával az export árak jobban növekedtek, mint az import árak. Ennek következtében az előző időszakot jellemző kisebb-nagyobb hiányok után februárban már szemmel látható, 581 millió eurós többlet alakult ki a termékforgalomban – magyarázta. Az új adatközlésből kiderül, hogy ez a többlet márciusban is fenn tudott-e maradni – tette hozzá.
A hét legjobban várt adata a szerdán megjelenő inflációs adat lesz. Az előző hónapok mérsékelt csökkenése után most lesz az első hónap, amikor az éves pénzromlásban már egy jelentősebb lassulást tapasztalhatunk. Várakozásaink szerint az infláció a márciusi 25,2 százalékról áprilisra 24,1 százalékra eshetett. Az infláció fékeződéséhez a magas bázisidőszaki érték mellett az alacsonyabb energiaárak és a stabil forintárfolyam is hozzájárultak. Ugyanakkor amíg az élelmiszereknél a drágulás mértéke csökkenhetett (akár a tartós akciók miatt is), addig a szolgáltatások áremelkedése gyorsulhatott.
A mostani adat azért is lesz különösen fontos, mert meghatározza, hogy a jegybank mikor láthat hozzá ténylegesen a monetáris kondíciók lazításához, azaz tudja-e már májusban csökkenteni a 18 százalékos effektív kamatot vagy ezzel júniusig, esetleg tovább kell várnia – emelte ki Regős Gábor. Ebből a szempontból azonban nemcsak a fő mutatóra, hanem a maginflációra is érdemes figyelni – tette hozzá.
Márciusban az ipari termelés volumene az első becslés szerint 4,1 százalékkal mérséklődött éves alapon, míg havi alapon stagnált. A második becslés során megismerhetjük ennek összetevőit, illetve a rendelésállomány alakulását, amely indikációt jelenthet a termelés jövőbeni alakulására vonatkozóan.
Kedden közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás áprilisi adataira vonatkozó gyorsjelentését. Az államháztartás az első három hónapban jelentős, 2089,7 milliárd forintos hiányt halmozott fel, amely az éves előirányzat 61,5 százaléka. A magas deficitben egyaránt szerepet játszanak egyedi tételek (pl. Vodafone-felvásárlás, 13. havi nyugdíjak), illetve a magas energiaárak és a megnövekedett kamatok miatt az adósságfinanszírozás megugró terhe. A keddi adatközlésből kiderül, hogy áprilisban sikerült-e az eddig felhalmozott hiányt mérsékelni.
Az Eurostat bár a héten több adattal is jelentkezik, ezek kevésbé jelentős, több esetben nem is annyira friss, például 2021-es adatok – jegyezte meg Regős Gábor. A monetáris politika területén a lengyel jegybank kedd-szerdai kamatdöntő ülését érdemes kiemelni, bár különösebb meglepetésre itt sem lehet számítani, az irányadó kamat továbbra is 6,75 százalék maradhat.
Borítókép: Getty Images
