Kudarcba fulladtak a tálibok és a pandzsír-völgyi ellenállók tárgyalásai – közölte szerdán a Tolo News afgán televízió. A Hama Press afgán hírügynökség arról adott hírt, hogy a tálibok Abdul Gáni Baradar mollát nevezték ki Afganisztán külügyminiszterévé.
Az első közvetlen tárgyalások a tálibok és az ellenállók Nemzeti Ellenállási Erők (NRF) nevű szervezete között a múlt héten zajlottak Parvan tartomány székhelyén, Csirikarban.
Az Afganisztánban múlt vasárnap ismét hatalomra került tálibok az összes tartományt ellenőrzésük alá vonták, kivéve Pandzsírt, de az 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt sem tudták kiterjeszteni rá a hatalmat. Ez főleg annak tudható be, hogy a tartomány nehezen megközelíthető hegyvidéki völgyben terül el, amelynek szűk bejárata könnyen védhető. A pandzsíri ellenállók vezetője Ahmad Maszúd, aki a 2001. szeptember 9-én meggyilkolt Ahmad Sah Maszúd, a tálibellenes küzdelem vezéralakjának a fia. A tálib erők hétfőn este összecsaptak a területet védő milícia harcosaival a Pandzsír-völgyben, az egyik déli előretolt helyőrségnél. Az ellenállók szerint az összetűzésben nyolc tálib fegyveres meghalt, nyolc másik megsebesült.
Közben a Hama Press hírügynökség arról adott hírt, hogy a tálibok Abdul Gáni Baradar mollát nevezték ki Afganisztán külügyminiszterévé, Mahammad Jakub molla lett a védelmi, Halifa Hakkani pedig a belügyi tárca vezetője. A híradás szerint a kormányalakítási konzultációk véget értek, és hamarosan nyilvánosságra hozzák a kabinet összetételét.
Sajtóértesülések szerint a tálibok iráni mintára akarják megszervezni a hatalmi ágakat, és az ország legfőbb vezetője Hibatullah Ahundzada lesz.
A tálibokat 2016 óta vezető Hibatullah Ahundzada pontos szerepe kevéssé ismert, nyilvános tevékenysége a muszlim ünnepek előtt közzétett éves üzenetekben merült ki. Nem nyilvánult meg azóta, hogy az amerikai katonák kivonását kihasználva a tálibok ismét az irányításuk alá vonták Afganisztánt augusztus közepén. A tálibok hosszú ideje rejtegetik őt, és a minap olyan hírek kaptak lábra, hogy Kandahárban tartózkodik.
A Reuters jelentése szerint Joe Biden amerikai elnök nyomást gyakorolt Asraf Gáni volt afgán elnökre, hogy hitesse el a nemzetközi közvéleménnyel és az afgánokkal, hogy ura a helyzetnek, cserében Biden segítséget ígért Kabulnak. A Reuters anyaga a két politikus utolsó, július végi telefonbeszélgetésének leiratát szemlézte.
A július 23-i, körülbelül negyedórás beszélgetésben Biden elmondta, hogy a világ egyre kevésbé bízik az afgán kormányerők tálibok elleni sikerében, s úgy vélte, Kabulnak először arról kell meggyőznie a közvéleményt, hogy képes legyőzni a tálibokat, „akár igaz, akár nem”. Biden úgy fogalmazott: „szükség van rá, akár igaz, akár nem, de szükség van egy másfajta kép felrajzolására”.
Hozzátette, hogy rengeteget jelentene, ha Kabul sikerrel járna ebben, és azt ajánlotta, a prominens afgán vezetők tartsanak sajtótájékoztatót, amelyen új katonai stratégiát jelentenek be.
Gáni a maga részéről azt mondta, továbbra is hisz a békés rendezésben, „amennyiben Kabul igazíthat a katonai stratégián”, ám emlékeztetett arra is, hogy az idő gyorsan fogy. Az egykori elnök a tálib hatalomátvételt követően családjával együtt elmenekült Afganisztánból az Egyesült Arab Emírségekbe. A Reuters magát megnevezni nem kívánó forrástól kapta meg a Biden és Gáni közti beszélgetésnek mind a leiratát, mind a hanganyagát. A hírügynökség jelentését sem a Fehér Ház nem kommentálta, sem Jake Sullivan, illetve Mark Milley irodája nem reagált rá.
Jóval kritikusabb hangot ütöt meg az afganisztáni háború lezárásával kapcsolatban Moszkva.
Az amerikai csapatok húsz évig voltak jelen ezen a területen és húsz éven át próbálták – ha lehet így mondani anélkül, hogy bárkit megbántanánk – civilizálni az ott élő embereket, bevezetni ott a szó legtágabb értelmében vett saját normáikat és életmódjukat, beleértve a társadalom politikai szervezetét is
– nyilatkozta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az eredmény nem más, mint csupa tragédia és veszteség azok számára is, aki ezt tette, az Egyesült Államok számára, de még inkább az Afganisztán területén élő emberek számára. Az eredmény nulla, ha nem negatív
– hangoztatta éles kritikájában a politikus.
(Borítókép: Iszlamista tálib kommandósok érkeznek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérre 2021. augusztus 31-én, a légi kikötőt eddig biztosító amerikai katonák távozása után. Az utolsó amerikai repülőgép felszállásával befejeződött az Egyesült Államok leghosszabb, afganisztáni háborúja. (MTI/AP/Hvadzsa Taufik Szediki)
