A CEF2 felhívására január közepéig nyújthatnak be pályázatokat a tagállamok – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A tárca tudatta,
Magyarország 17 közlekedésfejlesztési beruházáshoz közel 110 milliárdos forrást igényel a keretből.
A szóban forgó projektek összértéke több mint 430 milliárd forint. A beruházások között van a Déli Körvasút második üteme, a Kelenföld-Ferencváros vasúti vonalszakasz kapacitásbővítésének befejező tervezési, területszerzési és építési munkái. Egy előkészítési projekt tizenkét dunántúli vasútállomás infrastruktúrájának fejlesztését alapozhatja meg úgy, hogy a polgári célok színvonalasabb kiszolgálása mellett azok eleget tehetnek az Európai Unió és a NATO által elvárt szintű katonai mobilitási feltételeknek is.
Ezen kívül biztonságos kamionparkolókat alakíthatnak ki az M1 autópálya Tatabánya Óváros és Győr kijáratainál, a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben összesen legfeljebb 658 férőhellyel.
Az ultragyors elektromos töltőhálózat vállalati kezdeményezésű projektjeiben mintegy 70 helyszínen épülhet ki több mint kétszáz töltőpont. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 165 e-töltőállomást telepíthetnének a földi kiszolgáló járművek, a reptéri személyzet és vállalkozások számára. 2024 decemberétől az európai hálózaton csak zajcsökkentett vasúti tehervagonok közlekedhetnek korlátozás nélkül. Egy javasolt fejlesztésben e határidőig több mint félezer vagon öntöttvas féktuskóit cserélnék csendesebb műanyagra.
Az Európai Bizottság szeptemberben tette közzé a CEF2 első közlekedési pályázati felhívását. Ez az új uniós pénzügyi időszakban is a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja a közlekedési, energetikai és digitális területeken. Új elemként önálló költségvetéssel támogatja a polgári és katonai kettős célú hasznosításra alkalmas mobilitási projekteket.
Magyarország és 14 másik tagállam az ún. kohéziós nemzeti borítékban meghatározott összegű CEF forrásra jogosult, hazánk esetében ez 802 millió eurót tesz ki.
A jelenlegi pénzügyi időszakban e keret 70 százalékát különítik el az egyes országok számára 2023-ig. A fennmaradó 30 százalék 2024-től a kohéziós országok versenyében talál majd gazdára. A jelenlegi felhívásra beérkező pályázatok közül jövő nyáron választják ki a támogatásra érdemeseket. A hazai projektjavaslatokról döntő kormányhatározat tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben.
Magyarország a korábbi kiírásokban 670 milliárd forint összértékű közlekedési beruházások megvalósításához nyert el támogatást.
Az ITM sikeres pályázatainak köszönhetően a CEF forrásaiból eddig közel 350 milliárd forint hasznosul hazai közlekedési fejlesztésekben. A többi között megépült az új Duna-híd Komáromnál, végig négysávossá bővült az M15, ezzel Budapesttől Pozsonyig már teljes értékű a sztrádakapcsolat. A támogatott beruházások sorába tartozik a Kelenföld-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vasúti vonalszakaszok korszerűsítése, a Déli összekötő vasúti híd felújítása, harmadik vágányának megépítése is. A CEF fedezi a varsói gyorsvasút hazai szakasza környezetvédelmi munkarészeinek költségeit is. Jövőre és 2023-ban a mostanihoz hasonló nagyságrendű kiírások megjelentetése várható.