James Hansen 1988-ban tárta a világ elé elképzeléseit az üvegházhatás és a felmelegedés közötti ok-okozati összefüggéssel kapcsolatban. Pat Michaels a Cato Institute’s Center for the Study of Science igazgatója, és Ryan Maue, az intézet adjunktusa három évtized távlatából érdemesnek találták megvizsgálni, mennyire voltak pontosak Hansen előrejelzései, amelyek frászt hoztak az egész világra.
Ez azért is fontos, mert Obama elnök környezetvédelmi szakpolitikája is azon a modellen alapult, amely a gyors és látványos felmelegedéssel számol. A két tudós Wall Street Jouarnalban megjelent cikkében azon az állásponton van, hogy itt az ideje mindezt újragondolni, Hansen számításai ugyanis nem nagyon jöttek be.
Hansen 1988-ban három lehetséges forgatókönyvvel számolt a felmelegedés szempontjából.
A: ha az üvegház-gázok kibocsájtása a 70-es, 80-as évekre jellemző ütemben gyorsul, akkor a Föld egy Celsius-fokkal lesz melegebb 2018-ban, mint 30 évvel azelőtt.
B: csökkenő kibocsájtás mellett, a felmelegedés üteme ma is ugyanazon a szinten maradna, mint 1988-ban volt. Akkor Hansen úgy vélekedett, hogy ez a legvalószínűbb forgatókönyv, és ebben az esetben 0.7 fokos felmelegedéssel számolt az idei évre.
C: Ez az előrejelzés arra az esetre vonatkozik, ha 2000-től kezdve állandó az üvegházgázok kibocsájtásának foka. Addig a Föld néhány tized fokkal melegszik, de onnantól kezdve a felmelegedés stagnál.
Hansen a C-verziót tartotta a legvalószínűtlenebbnek mind közül, s vajon melyik jött be? Pont az. A globális felszíni hőmérséklet ugyanis valóban nem nőtt jelentősen 2000 óta.
De nem a NASA tudósa az egyetlen, aki fölöslegesen riogatott gyors, és nagyarányú felmelegedéssel. A cikk szerzői szerint az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete is rendre kétszer akkora felmelegedést jelez előre, mint ami később megfigyelhető.
Mi a helyzet Hansen többi állításával? A tudós ugyanis azt is megjósolta, hogy az Egyesült Államok délkeleti és középnyugati térségében az átlagosnál nagyobb lesz a felmelegedés. Bejött? Nem. 2007-ben azt jósolta, hogy a grönlandi jég nagy része hamarosan elolvad, és körülbelül 100 év alatt 23 lábbal nő az óceánok vízszintje emiatt. Azóta kutatások bizonyították, hogy ez igen valószínűtlen állítás. A Hansen által jósolthoz képest hatezer év alatt is csak mérsékeltebb olvadás lenne, olyan hőmérséklet mellett, amelyet az emberi szervezet ki sem bírna.
Hansen előrejelzései között még jó pár melléfogást lehet találni. Nem lettek erősebbek a hurrikánok, sem a tornádók, és a listát még sokáig lehetne folytatni Michaels-ék szerint. Éppen ezért a szerzők azt javasolják, hogy Hansen felmelegedéssel kapcsolatos felvillanyozó jóslatainak 30 éves évfordulóján immáron muszáj elismerni, hogy a gyors felmelegedésről szóló elmélet tévesnek bizonyult, és a Föld klímáját érintő szakpolitikákat is ehhez kellene mostantól igazítani.
