– A mostani fegyverkezési program a laikusok számára hatalmas költekezésnek tűnhet. Biztos ön is találkozik azzal a véleménnyel, hogy semmi sem fenyegeti az országot, más területekre – az egészségügyre, az oktatásra, az úthálózatra – kellene inkább fordítani a pénzt. Mit szól ehhez?
– Természetesen találkozom ezekkel a felvetésekkel, csakhogy az ön által említett, nagyon fontos területek nem működhetnének a béke és biztonság megléte nélkül. Tisztában vagyok azzal is, hogy a biztonság az emberek számára szinte magától értetődő dolog, a közvélekedés szerint a háborúk nem érinthetnek minket. Sajnos a valóság más: az ukrajnai polgárháború itt játszódott a szomszédunkban, és a konfliktus egyáltalán nem szűnt meg. A határunktól nem messze, a Balkánon nem is olyan rég többéves, véres nemzetiségi harc folyt. Ne felejtsük el, hogy ez a térség rejthet még veszélyeket, hiszen itt jelenleg is békefenntartó katonák ezrei vigyázzák a nyugalmat, ami jelzi a szembenállás mélységét. A migrációs válságot, a folyamatos európai terrorveszélyt pedig még nem is említettem, pedig létező kihívások. A biztonságunk tehát nem magától értetődő dolog, azért tennünk kell, és annak fenntartása érdekében bizony áldozatot szükséges hoznunk. Julius Caesart parafrazeálva azt vallom: ha békét akarsz, a béke megőrzésére kell felkészülnöd. És nehogy azt higgyük, hogy csak mi gondolkodunk így: a környező országok mindegyike fegyverkezik. Nem szabad megengednünk, hogy mi legyünk a térség leggyengébb láncszeme, holott pont a fordítottját szeretnénk.
– Magyarország bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított honvédelmi kiadása mikor éri el a NATO által megkövetelt kétszázalékos szintet?
– A NATO-ban a washingtoni szerződés alapján létezik a kollektív segítség fogalma. Ez azt jelenti, hogy a tagországok egy bajba jutott szövetséges államot katonailag automatikusan megsegítenek. Ehhez kellő képességgel kell rendelkezniük, amit a GDP kétszázalékos arányszámához kötöttek. Ennek a teljesítésnek az elvárása konkrétan sehol nincs rögzítve, ez egy ajánlás, melynek alapján a tagállamok képesek ütőképes, hatékony haderőt fenntartani.
A kormány 2016-ban azt a célt tűzte ki, hogy a honvédelmi tárca költségvetését GDP-arányosan 2026-ig minden évben 0,1 százalékkal növeli. Igen ám, de ezzel – a bázisév számát alapul véve – nem érnénk el a fent említett szintet, csupán 1,79 százalékot. Viszont Walesben, a NATO-csúcson vállaltuk, hogy 2024-ig a bruttó hazai termék két százalékát fordítjuk katonai kiadásokra. A kormány arra is garanciát vállalt, hogy ezen összeg húsz százalékát haderőfejlesztésre, beruházásokra költi. Ezt tavaly már teljesítettük is. Bár a fegyverbeszerzések piaci alapon történnek, az ország érdekeit is figyelembe vesszük, hiszen az a jó, ha a vásárlásaink gazdasági ellentételezéssel is járnak: ipari üzemek, gyárak, munkahelyek létesülnek majd a Magyar Honvédségnek köszönhetően.
De vissza a százalékokra: 2018-ban a vállalások alapján a GDP 1,07 százalékát kellett volna elérnünk, ehelyett azonban 1,41-ot teljesítettünk, tehát jelentősen túlléptük a vállalásunkat. Ezzel a lendülettel – ez a tervünk – 2024-re el is érjük a NATO-ajánlásban szereplő kétszázalékos támogatottságot. A legfontosabb, hogy a Magyar Honvédségnél a rendszerszemléletű fejlesztési stratégia érvényesül. Ehhez pénz kell. Nem kerülne mindez ennyibe, ha az előző évtizedekben többet költöttünk volna a honvédségre.
– A hadiipar leépítése a fegyvergyártás megszüntetését is jelentette. Mikor indul a cseh licenc alapján a hazai előállítás?
– Rendkívül jó minőségű fegyvereket gyártunk majd, a gyártósor telepítése megkezdődött Kiskunfélegyházán. Egyelőre a fegyver-összeszerelés történik az üzemben, de december óta több mint tízezer darabot már használnak is a katonák. Bízom benne, hogy még az idén elindul a teljes gyártás. Ugyanakkor a fegyverhez lőszer és lőpor is kell – terveink szerint Magyarország ezeket is saját erőből elő tudja majd állítani.
– A következő időszakban milyen fejlesztések jönnek?
– A Digitális katona program végrehajtása – ennek keretében a katonákat a fegyvertől a ruházatig összességében 112 felszerelési cikkel látják el – már egyáltalán nem a sci-fi kategóriája: azon honvédeket, akiknek a feladatellátása azt megköveteli, a legmodernebb számítástechnikai, digitális eszközökkel szerelik fel. A harctéri vagy a felderítő katona eszközein megörökített hang- és képfelvételek, adatok rögtön megjelennek majd a parancsnokság központi információs hálózatában. A már említett 112 felszerelési tárgy szinte mindegyikét elő tudná állítani a magyar ipar. Ennek a nagy része a ruházat: a gyakorlóöltözet, a díszegyenruha, az esővédő, a cipő. Ezért megkezdődött a varrodai kapacitások kialakítása. Az alapanyagot egyelőre külföldről szerezzük be, de igazából az lenne a jó, ha azt is képesek lennénk itthon előállítani. A mi célunk az, hogy a térség legmeghatározóbb hadserege a magyar legyen, ehhez pedig nem használt, újrahasznosított technológiára, hanem a legújabb fegyverekre, helikopterekre, harckocsikra van szükségünk.
– A légierő korszerűsítése volt az első nagyberuházás a honvédségnél. Miért ezzel a haderőnemmel kellett kezdeni a fejlesztéseket?
– Bár a szárazföldi egységeink technikai felszereltsége is nagyon elavult volt, a légierő szállítógépparkja ennél is silányabb helyzetbe került az előző években. Az An–26-os orosz gépeket 1948-tól gyártották, a nálunk rendszerben lévő darabok is mintegy negyvenévesek. A szolgálatban eltöltött évtizedek bizonyítják, hogy megbízható gépekről van szó, de azért ez a konstrukció mégsem a XXI. századról szól. Első körben négy oktatógépet vásároltunk – további négy beszerzése folyamatban van –, hiszen tavaly szeptemberben újraindítottuk a hazai pilóta-alapképzést. Az An–26-osok kiváltására érkezett két Airbus A319-es csapatszállító is.
– Ezek azok, amelyekről az ellenzék mint kormánygépekről beszél?
– Ezek csapatszállító repülők, amelyeket – szerintem nagyon helyesen – az ország vezetői is használnak. Büszkék vagyunk arra, hogy ezt a feladatot immár nem bérelt gépekkel kell megoldania az országnak. E légi járművek mind ez idáig repült óráik 94 százalékában katonákat, hat százalékában pedig állami vezetőket, kormánytagokat szállítottak. Tehát szó sincs arról, hogy ezek „kormánygépek” lennének. Ilyen repülőket más országok is használnak: nagy távolságra – például több ezer kilométerre lévő békemissziós szolgálatra – kell vinni a katonáinkat. Korábban harmadannyi embert sem tudtunk egy körben elszállítani, legfeljebb más országoktól bérelt repülőkkel. A 128 férőhelyes, többfunkciós gépek óriási segítséget jelentenek: a széksorok kivehetők, és légi úton történő sebesültszállításra is alkalmasak. De hangsúlyozom, ezeket a repülőket nem műveleti területen vetjük be, tehát nem harci, hanem csapatszállító gépek. Vásároltunk két kisebb, futárszolgálatra, felderítői feladatokra, kisebb kötelékek vagy néhány fő szállítására is alkalmas repülőt. Kormánydöntés született arról, hogy ezeken kívül még három – műveleti területen bevethető, légideszant-feladatokra, nehézfegyver-szállításra is alkalmas – gép beszerzését is elindítjuk az idén.
– Mi lesz a Gripen vadászgépekkel? Valóban felmerült az amerikai F–35-ösök beszerzése?
– A Gripenekre 2026-ig érvényes lízingszerződésünk van a svédekkel. Hét év múlva tehát mindenképp történik velük valami. Több forgatókönyv is létezhet. Vagy újabb lízingszerződést kötünk, és a Gripeneket – nem biztos, hogy ugyanezeket – használja majd a Magyar Honvédség, vagy megvásároljuk a most használtakat, de az is felmerülhet, hogy új vadászgépeket szerez be az ország. A típusról még nagyon korai lenne beszélni.
– A szállító repülőgépek mellett az új helikoptereinket is az Airbus gyártja. Mi szólt a franciák mellett?
– Az előzményeket mindenképp be kell mutatnom pár mondatban. A most szolgáló forgószárnyas-állományunk orosz gyártású. Ezekből a gépekből többet is felújíttattunk – azért, mert nem újak, még nem dobjuk ki őket. Öt Mi–17-es szállító-, nyolc Mi–24-es harci helikopter esett át teljes nagyjavításon. Mindeközben már előre gondolkodtunk: mivel ezek a gépek így is csak 2023–25-ig tarthatók rendszerben, elindítottuk az új helikopterek beszerzését is. Hogy miért az Airbus mellett döntöttünk? Elsősorban azért, mert a katonák által meghatározott elvárásoknak teljes mértékben megfelelt. Ezen túlmenően a gazdasági ellentételezés felajánlása is fontos volt az eladó fél részéről. Az Airbus Helicopters éppen ezért telepít helikopterekhez szükséges alkatrészeket gyártó üzemet Kelet-Magyarországon.
Ahogy említettem, a magyar katonai igényeknek a többfunkciós – szállításra, éjjel-nappali felderítésre, légi kimenekítésre és tűztámogatói feladat ellátására is alkalmas – Airbus H145M könnyű forgószárnyas felel meg. Az ígéretek szerint az év végére a megrendelt húszból az elsők meg is érkezhetnek. A közepes helikopterekre is szüksége van a honvédségnek, ezért tizenhat – ugyancsak többfunkciós, nagyobb kötelék szállítására alkalmas, felfegyverezhető – Airbus H225M típusú katonai helikoptert is vásároltunk.
– Kimondottan harci helikopterek beszerzésén nem gondolkodtak?
– Számunkra nem a légi harci képesség, hanem a felderítés és a tűztámogatás a legfontosabb, erre pedig ez a 36 többfunkciós forgószárnyas gép kiválóan alkalmas. Mindemellett a radarbeszerzést nem önállóan, hanem a környező, szövetséges országokkal közösen kívánjuk megvalósítani.
– A légvédelem megerősítésével kapcsolatban az amerikai technika beszerzéséről lehet hallani. Meg tudja ezt erősíteni?
– Az USA-val is tárgyalunk. Hangsúlyozom, hogy nem csupán azt mérlegeljük a vásárláskor, milyen az adott eszköz, hanem a gazdasági együttműködés lehetőségét is. Az amerikaiak eddig nem tettek az Airbuséhoz hasonló ajánlatot, ezért nyitott a tárgyalás kimenetele. A feltételeink világosak, várjuk az új jelentkezőket is. Ki kell térnem a Magyar Honvédség felderítési rendszerének a modernizálására is. Ebben is gondolkodunk, ez együtt járna a légi felderítés megújításával. Az is nagy meglepetést okozott a szövetségeseinknek, és itthon szintén nagy visszhangot keltett, hogy Magyarország Leopard 2 A7+ harckocsikat szerez be. Ez ma a legmodernebb és az egyik legjobb típusnak számít az egész világon. A légi mellett a földi tűztámogató erőket szintúgy modernizáljuk, ezért önjáró lövegeket és páncéltörő eszközöket is beszerzünk, ugyanis ez a védelem alapja. Azonkívül lecseréljük a harcjárműveket, de folyamatos a buszaink cseréje is. Már száz Currus Aries-Volvo járművünk állt szolgálatba, most rendelünk még ötvenet a magyar gyártótól. A technikai fejlesztések mellett nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az ütőképes hadsereg alapja a katona. A honvédség életpályamodellje nem csak az illetményt foglalja magában. A katonáknak mindig rendelkezésre kell állniuk, és korlátozott állampolgári jogokkal élhetnek. Többek között nem lehetnek tagjai pártoknak, nem tüntethetnek, nem sztrájkolhatnak. Ez más életvitelt is jelent. Szeretnénk elérni, hogy tekintélyük legyen, hiszen ők, ha a helyzet azt kívánja, az életüket áldozzák a hazáért. A tekintélyt nem lehet törvényben előírni, hanem a szervezeti kultúrát kell megerősíteni, hogy újra rangot jelentsen a katonalét.
– A világban szinte mindenhol a katonaság jár az élen a kutatás-fejlesztésben. A Magyar Honvédség hogy áll ezzel a területtel?
– Létrehoztuk a kutatás-fejlesztési központunkat. A konkrét eredményekről még nem szeretnék beszámolni, de nagyon komoly vállalásaink vannak a digitális katonák és a kibervédelem terén is. A biztonságpolitikának számtalan leágazása létezik; nemcsak az infrastruktúra, hanem például az egészségügyi ellátás is idetartozik, tehát a kutatás-fejlesztés ezekre a területekre szintén kiterjed. Egy háborús, különleges jogrend esetén ugyanis mindent a honvédelem céljának rendelnek alá, így a honvédségnek és a katonáinak minden eshetőségre fel kell készülniük.
– A sorkötelezettség visszaállításáról mit gondol? Svédországban például nemrég döntöttek annak újbóli bevezetéséről.
– Ez a kérdés szorosan összefügg azzal, amiről az imént beszéltem. Magyarországon nincs napirenden ez a kérdés. Nem gondolom, hogy bárkit kötelezni kellene arra, hogy katona legyen. A haza szolgálatát a hazafias-honvédelmi nevelés alakíthatja ki a következő években, évtizedekben. Nagyon nagy sikerrel rendezzük meg az iskolások részére a nyári honvédelmi táborainkat. Tavaly 1500 fiatal táborozott velünk, az idei rendezvényekre már 2200 férőhelyet biztosítunk. De ne feledkezzünk el az önkéntes tartalékos rendszerről sem. A csatlakozó egyetemisták részére például ösztöndíjrendszert működtetünk, a tényleges katonai kiképzés idején fizetést biztosítunk a számukra. Bárki jöhet, szívesen látjuk, ez az ország érdeke is.
NÉVJEGY
Honvédelmi miniszter.
63 éves, nős, két lány édesapja.
2010–18: honvéd vezérkari főnök, korábban különböző parancsnoki tisztségeket töltött be.
1975–79: Kossuth Lajos Katonai Főiskola, rakéta és tábori tüzér szak.
1985–88: Kalinyin Tüzérakadémia, Leningrád.
2000–01: Army War College, USA.
2004–06: Szent István Egyetem, humánerőforrás-menedzsmenti szakértő.
2007–10: ZMNE Kossuth Lajos Hadtudományi Kar, Hadtudományi Doktori Iskola.
Nyelvismeret: felsőfokú orosz, felsőfokú angol.
