MAGYAR EXPORT AZ USA-BA
Az USA hazánk legnagyobb Európán kívüli gazdasági partnere, odairányuló exportunk aránya meghaladja Kína vagy Oroszország hasonló mutatóit. Kiemelendő, hogy az Egyesült Államok már EU-s tagságunk előtt is fontos külkereskedelmi üzletfél volt.
MEGHATÁROZÓ SZEREP
Becsey Zsolt, a Magyar Közgazdasági Társaság nemzetközi szekciójának a vezetője emlékeztetett rá: 2001-ben a hazai export nagysága az USA viszonylatában elérte az 1,7 milliárd eurót, ebből a KSH statisztikái szerint 531 millió euró értékben kerültek termékek magyar tulajdonú cégtől a tengerentúlra. Az uniós tagságnak azonban jelentős kereskedelmi „elterelő” hatása volt; ezt jelzi, hogy 2008-ban 1,67 milliárd eurós volt a magyar kivitel, amelyből még mindig 412 milliót tett ki a hazai tulajdonú vállalatok exportja. A 2008–09-es világgazdasági krízis alatt tovább csökkent a kivitel. 2010-ben csak 1,45 milliárd eurónyi árut vittünk ki, ebből húsz százalékkal, vagyis 294 milliós összegben részesedtek a hazai birtokban lévő társaságok.
Rá két évre azonban már 1,9 milliárdos volt a teljes export, amelyből 261 millió eurós volt a többségi magyar tulajdonú vállalkozások kivitele. A közgazdász hangsúlyozta: innen fokozatosan nőtt az amerikai értékesítésünk. 2018-ban az USA-ba irányuló exportunk értéke már hárommilliárd euró körüli volt. S jó hír, hogy a tendencia az idén is folytatódik.
A Károli Gáspár Református Egyetem tanára kiemelte: felettébb érdekes, hogy az egész amerikai földrészre történő magyar kivitel több mint hatvan százaléka az USA-ba irányul. Az áruszerkezet szempontjából szintén lényeges, hogy a termékek több mint hatvan százaléka általában a gépek, gépi berendezések kategóriájába tartozik, de fontos az élelmiszeripari értékesítés is. A részletesebb áruexport-szerkezetet vizsgálva látszik, hogy a kivitelben a gépeken belül nagy az elektromos és az energiafejlesztő eszközök aránya, ami jelzi, hogy erős az itt befektetett amerikai tőke reexportja.
Most már az is fontos szempont a külkereskedelmi elemzésben, hogy a magyar szolgáltatásértékesítés terén szintén kimagasló az Egyesült Államok szerepe. 2017-ben már több mint kétmilliárd euró volt e „termékünk” kivitele az USA-ba, lényegében holtversenyben Nagy-Britanniával, ami a németek mögötti második helyet jelentette. A szolgáltatásexport – az itteni turistaforgalomtól kezdve a pénzügyi műveletekig bezárólag – tehát szintén feljövő terület a tengerentúli relációban.
MIÉRT ILYEN FONTOS PARTNER AZ USA?
A magyarázat az, hogy az Egyesült Államok lényeges FDI-befektető, és tetszik vagy sem, de ez az áru- vagy a szolgáltatáskereskedelem útját is meghatározza. Ezen logika alapján nincs igazán akkora lehetőségünk az orosz piacon – főleg a krími történésekkel kapcsolatos EU-embargó és Moszkva válaszlépései miatt nehéz e relációban a helyzet – vagy a kínain; még mindig moderált a távol-keleti országból származó működőtőke-importunk. A végső befektetők szerinti bontásban több mint kilencszázaléknyi FDI eredt az USA-ból. Ha figyelembe vesszük, hogy itt szintén kiemelkedő Németország szerepe, akkor is óriási ez az eredmény egy Európán kívüli ország esetében, és bázist ad ahhoz, hogy hihessük: az exporttendenciák is kimagaslók lesznek a következő években.
Humánoldalról nézve nagy EU-n kívüli turisztikai piacunk az Egyesült Államok, s most már a LOT jóvoltából van közvetlen légügyi kapcsolat az USA-val – New Yorkba és Chicagóba –, amelyet régebben a szép emlékű Malév révén biztosítottunk. Számtalan magyar cég működik a Szilícium-völgyben vagy más startupterületen, és sokan tanulnak vagy dolgoznak az USA-ban Magyarországról.
