Donald Trump nem viccel. A brexitnek és az ő megválasztásának a közös halmazában az újkori népvándorlás áll, hiszen olyan tömegben érkeznek már migránsok, vendégmunkások és más bevándorlók a fejlett északi országokba, ami az eddigi társadalmi modell felborulásához vezetett. A jövevények túlkínálatot eredményeznek a munkaerőpiacon, ezért leverik a fizetéseket. A legtöbben a nagyvárosokba és agglomerációs övezetekbe költöznek, ahol az egekbe emelkedik a lakbér. A szociális és jóléti intézmények sem tudnak lépést tartani a beáramlás ütemével, itt is élesedik a verseny.
NEMZETÁLLAMI HATÁSKÖRBEN
Az ENSZ most határozza meg ajánlásait az újkori népvándorlás következő évtizedeire vonatkozóan, ám az USA Trump elnök politikájához híven kilépett a világszervezet menekültügyi egyezményének a tárgyalásából. Az ENSZ BT egyik állandó tagja sem nyitja szélesre kapuit a bevándorlók előtt. Kína és Oroszország eleve restriktív bevándorlási politikát folytat, ez aligha fog változni. Nagy-Britannia évi százezer főben maximálná az uniós vendégmunkások és a bevándorlók számát, míg Macron francia elnök jelenleg évi ötezer főben határozta meg a befogadható menekültek létszámának a keretét. A kapuk tehát inkább záródnak.
Magyarország ezt a szemléletet hiányolja a szövegtervezetből, ezt szeretné láthatóan megjeleníteni. Ez az ENSZ-ben is szembemegy Soros György és más bevándorláspárti politikusok és szervezetek érdekével, így a Brüsszeltől már ismert elszántsággal zajlik a konfliktus.
Budapest azt hangsúlyozná a tervezetben, ami miatt az USA távozott a tárgyalásokról, nevezetesen, hogy a bevándorlás maradjon a nemzetállamok hatáskörében. A határok védelme szintén lényeges, bár itt is van eltérés. A V4-ek számára utóbbi a restriktív bevándorláspolitika fontos eszköze. Brüsszelnek és a Soros-tervet támogatóknak is releváns a határok védelme, ám ők ezzel csupán az ellenőrizetlen migrációt akarják megakadályozni, és ütemezett bevándorlásban gondolkodnak.
HELYBEN KELL SEGÍTENI
A magyar delegáció által benyújtott módosító javaslatok a bevándorlásban rejlő esélyek mellett annak veszélyeit is hangsúlyozzák. Budapest olvasatában a migrációt nem támogatni, hanem megelőzni és korlátozni kell. Azzal is érvel az unió, hogy a menekültek 80 százaléka a déli féltekén található, míg az északi országok „csak” 20 százalékot fogadnak be. A V4-ek szerint nekik is helyben kell segíteni, azaz ne a bajt hozzuk Európába, hanem a segítséget vigyük oda, ahol arra a legnagyobb szükség van. Erre a visegrádiak is többet áldoznának.
Az ENSZ-dokumentum azzal próbálja „eladni” a migrációt, hogy világszerte legalább 300 millió ember tekinthető migránsnak, akik jövedelmük 80 százalékát a befogadó országban költik el, míg a fennmaradó 20 százalékot utalják haza.
Bizonyára a vendégmunkásokra gondoltak, akiket a gazdasági érdek alapján több ország is szívesen lát, ám miattuk nem kell megnyitni mindenki előtt a kaput. Budapest várhatóan nem lép ki az egyezményből, csak üzenni akar az Európában jobb életre vágyó afrikai és közel-keleti millióknak: „Ne gyertek!”
