– Mivel kevesen tudják, ezért előbb tisztázzuk: a Mavir Zrt. pontosan mivel foglalkozik?
– A Mavir a hazai energiaszektor meghatározó szereplője. Három fő feladatkörünk van: egyrészt a rendszerirányítás, vagyis gondoskodunk a magyar villamosenergia-rendszer megbízható, hatékony és biztonságos irányításáról, fenntartásáról, valamint az erőművekben és a hálózaton a szükséges tartalékokról. Másrészt a nagyfeszültségű átviteli hálózat működtetése, fejlesztése, karbantartása és felújítása. Harmadik fő tevékenységünk a liberalizált árampiac működtetése, amellyel biztosítjuk a villamosenergia-piac és az azt segítő mérlegkörrendszer zavartalan üzemelését, további bővítését és az egyenlő hozzáférést a rendszerhasználók számára.
– 2017-ben új történelmi rekordot ért el Magyarország nyári áramfogyasztása. Ez minek köszönhető?
– A villamosenergia-piacon megváltoztak a fogyasztási szokások. Jellemzően télen mindig nagyobb volt a felhasználás, nyáron pedig kisebb. A múlt évről elmondható, hogy mind télen, mind nyáron csúcsot döntöttünk fogyasztásban az előző esztendőkhöz képest.
Tavaly nyáron a Magyarországon felhasznált villamos energia mennyisége 3,15 százalékkal haladta meg az előző évit. Ugyanakkor nem csupán a korábbi esztendőhöz viszonyítva volt nagyobb, hiszen adataink szerint ez új történelmi rekordot is jelentett a legmelegebb évszakra vonatkozóan. A rendszerterhelés szempontjából a nyári csúcsot a múlt évben a Mavir június 28-án regisztrálta, 6357 MW-os negyedórás átlagértékkel. Az okokat a felhasználói igények nagyarányú növekedésében kell keresnünk. Egyrészt nőtt az ipari létesítmények száma, másrészt megfigyelhető a klímaberendezések rohamos elterjedése. Továbbá napi életünkben is egyre több olyan eszközt, berendezést használunk, amely elektromos árammal működik.
A másik kiemelt időszak a tél, amelyet minden évben hosszú és alapos felkészülés előz meg. Sohasem volt telente annyi villamos energiára szüksége az országnak, mint az elmúlt fűtési szezonban. 2017. január 11-én megdőlt a hazai csúcsterhelési rekord is, amely egy rövid időre elérte a 6780 MW-ot. Összehasonlításképpen: egy átlagos téli hétköznap villamosenergiarendszer-terhelése 6200-6500 MW. A rekordérték elsősorban a tartósan hideg időjárásnak volt betudható. Kollégáimmal folyamatosan azon dolgozunk, hogy az ország biztonságos áramellátása mindenkor zavartalan legyen.
Azt is szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy a fogyasztási szokások megváltozása komoly kihívást jelent a tavasz és ősz között esedékes, a hálózatot érintő felújítások és az ezzel járó távvezeték-kikapcsolások ütemezésében. Azonban a megnövekedett nyári felhasználás ellenére sikerült a legmelegebb évszakban esedékes karbantartásokat kevesebb napra korlátozottan, sokkal gondosabban megvalósítani.
– Mire lehet számítani a jövőben? Akkor ezek szerint a rendszert egyre nagyobb terhelés éri majd?
– Elmondható, hogy a villamosenergia-piacon jelentős változások zajlanak, amit itthon is látunk, de a nemzetközi trendek szintén ezt igazolják. A hagyományos értéklánc megváltozott és folyamatosan módosul. Ennek egyik összetevője az, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a megújuló áramtermelők. Ezek hazánkban jellemzően fotovoltaikus erőművek, amelyek egy része a háztartásoknál tűnik fel, illetve kisebb ipari egységekben. Ezen rendszerek egyre nagyobb mértékű elterjedése elkerülhetetlen, és ezzel párhuzamosan nekünk növekvő hálózati hatásokkal kell számolnunk, hiszen ezeknek az erőműveknek a termelése időszakonként nagyon ingadozó.
Társaságunk egyik fő feladata ezzel kapcsolatban, hogy ebben a változó környezetben kialakítsuk a megfelelő folyamatokat, és mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a magyar hálózaton megjelenő megújuló termelőegységek zökkenőmentesen illeszkedjenek be a hazai termelésbe. A párizsi éghajlatvédelmi egyezménnyel összhangban Magyarországon is cél, hogy az elkövetkezendő években egyre több megújuló energia legyen a villamosenergia-rendszerben.
Ez a törekvés nemcsak nálunk jelenik meg, hanem a környező országokban is, ami további kihívást jelent az európai rendszerirányító társaságok működése terén. Ezért ez is egy fontos eleme azoknak a régiós együttműködéseknek, amelyekben a Mavir munkatársai is aktívan részt vesznek.
– Ha már szóba került a nemzetközi helyzet: milyen változások figyelhetőek meg és milyen folyamatok befolyásolják az európai villamosenergia-piacokat jelenleg?
– Az unióban erőteljes harmonizációs folyamat zajlik. Ennek érdekében mind nemzetközi, mind hazai piacfejlesztési projektek keretében dolgozunk a villamosenergia-piacok regionális és európai szintű összekapcsolásának a megvalósításán. Ezek a nemzetközi projektek sokszor hatalmas kihívások elé állítják a résztvevőket. A megközelítésben óriásiak az eltérések: például nyugaton a kapacitásszámítás során egy kevésbé hurkolt hálózaton igencsak leegyszerűsítő módszertant alkalmaznak, míg a kelet-közép-európai régióban egy erőteljesen hurkolt hálózatra ez nem könnyen adaptálható, az áramlások nehezen tervezhetők. A mostani egységesítésnél a mi térségünk van nehezebb helyzetben.
– Németországban az atom- és a szénerőművektől teljesen meg akarnak szabadulni. Mi a véleménye erről?
– Németországban e döntés miatt például a megújuló erőművek száma folyamatosan nő. Ennek következtében viszont nem könnyű előre tervezni, hiszen a megtermelt áram mennyisége mindig az időjárástól függ. Ha pedig egy nem tervezett termelés miatt 1000 helyett például 1500 MW többlet keletkezik, az jelentős terhelést ró nemcsak a német, de a többi európai ország hálózatára is.
Mi azt látjuk, hogy az egyre nagyobb számban megjelenő megújulók, valamint a klímaváltozás hatásai együttesen a környező országok rendszerirányító társaságait komoly feladatok elé állítják a stabil ellátásbiztonság fenntartása terén.
– Meséljen kicsit a Mavir nemzetközi szerepéről!
– A magyar villamosenergia-rendszer biztonságos működésének a feltétele a nemzetközi rendszer-együttműködés, amely nemcsak érdekünk, de kötelezettségünk is. Igazgatósági tagja vagyok az európai villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányítók szervezetének, az ENTSO-E-nek, amely 43 rendszerirányítót tömörít 36 európai országból. Egyik fő feladata a nagyfeszültségű, összekapcsolt villamosenergia-rendszer üzembiztonságának és megbízható működésének, valamint az integrált európai árampiac teljes körű kiépítésének és üzemeltetésének elősegítése.
Szorosan együttműködünk és rendszeresen személyesen is egyeztetünk az Európai Bizottság energiaügyért felelős alelnökével, hogy ezáltal is segítsük azoknak a jogszabályoknak a kidolgozását, amelyek érintik a villamosenergia-szektort.
Számos régiós szintű kooperációban is részt veszünk, amelyek közül kiemelném a balkáni és a kelet-közép-európai térségi TSO-együttműködést. Ennek feladata többek között a kereskedelmi ajánlati övezetek (bidding zones) határainak a felülvizsgálata, eredményeként pedig várhatóan a nem szándékolt áramlások (loop flow) negatív hatása is csökkenthető lesz.
Emellett társaságunk teljes jogú tagja az Átviteli Rendszerirányítók Biztonsági Együttműködésének (TSC) is, amely 2008-ban, egyenrangú felek kezdeményezéseként alakult azzal a céllal, hogy a regionális európai ellátásbiztonsági kooperációt decentralizált megközelítéssel segítse.
A CIGRE (International Council on Large Electric Systems) hazai bizottságának elnökeként aktívan részt veszek a nagyfeszültségű hálózatok fejlesztését támogató műszaki-tudományos nemzetközi szervezet munkájában is, amelynek célja a műszaki tudás fejlesztése és információk cseréje a villamosenergia-ipar, így különösen villamosenergia-rendszerek és az áramtermelés területén.
– Magyarországon mennyire nehéz jó gépész- és villamosmérnököket szerezni? Van szakemberhiány ezen a téren?
– Igen, és sajnos nemcsak a mérnökökből van kevés, hanem azokból a szakemberekből is, akik el tudják végezni a hálózati karbantartásokat. Képzeljük el azt, hogy a Mavirnál a karbantartások során nemcsak hogy fizikailag kell bejárni a nyomvonalakat, hanem gyakorta fel kell mászni a több mint húszméteres oszlopokra is. Elmondhatjuk, hogy a szakemberhiány nem csupán a Mavirt érinti, hanem az egész iparág problémája. Ezt a nehézséget korán felismerve a szakképzett utánpótlás biztosításának érdekében már évekkel ezelőtt saját programot dolgoztunk ki.
Nagyon speciális terület a miénk, tevékenységünk hazai viszonylatban egyedülálló, így azt a tudást, amelyre a cégnél szükség van, más vállalatoknál nem lehet megszerezni. Ezért is tartottam fontosnak, hogy az oktatás, a kutatás, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek terén egymással összehangoltan és hatékonyan tudjunk együttműködni a felsőoktatási és a szakmai szervezetekkel. Ez az érdek kölcsönös: egyrészt a Mavir hosszú távú szakmai utánpótlásának a biztosítása érdekében, másrészt társaságunk nemzetközi tekintetben is fejlett infrastruktúrája lehetőséget biztosít a naprakész tudás megszerzéséhez. Az egyetemek mellett a műszaki szakközépiskolákkal is jó kapcsolatot építettünk ki.
De nemcsak az üres pozíciók betöltése fontos, hanem a kollégák megtartása, elégedettségük növelése is. Mivel nálunk nagyon sok fizikai munkát végző foglalkoztatott dolgozik, ezért kiemelt figyelmet fordítunk a munkabiztonság növelésére. Követjük azt a nemzetközi trendet, miszerint a munkavédelem akkor lesz a leghatékonyabb, ha a munkavállalók minél szélesebb körben belefolyhatnak a saját biztonságukat érintő kérdésekbe. Ennek kapcsán az elmúlt években bevált gyakorlattá vált nálunk, hogy a munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközöket a kollégák egy börzén választhatják ki, és ezen termékeket próbahordás keretein belül tesztelhetik.
A Mavirnál egy másik nehézséggel is szembe kell néznünk: öregszik a műszaki, fizikai szakembergárda. A korábban aktív fizikai munkát végző szakemberek koruk előrehaladtával már nem tudják teljeskörűen elvégezni a munkakörükhöz tartozó feladatokat. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy ezeket a kollégákat leépítjük, hanem tapasztalatukat, tudásukat a továbbiakban is kamatoztatni szeretnénk. Az ezzel kapcsolatban indított programunk európai díjat is nyert, nem kisebb társaságok, mint a Continental AG mellett. Az Európai Munkahelyi Ügynökség Egészséges munkahelyet minden életkorban! elnevezésű programja keretében értük el az EU-szintű elismerést. Ki szeretném emelni, hogy ilyen díjat Magyarországon még egy társaság sem nyert.
– Mindenkit foglalkoztat Paks II. Felmerül a kérdés: akkor is gazdaságos lenne, ha esetleg stagnálna vagy csökkenne az áramigény?
– Ebben a kérdésben nem vagyunk kompetensek. A Mavir Zrt.-hez a Paks II.-t érintő hálózatfejlesztések tartoznak. A publikusan elérhető A magyar villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztése című elemzésben is rámutattunk, hogy a hazai villamosenergia-rendszerből 15 éves időtávon mintegy 3300 MW kapacitás kerül majd ki, melynek pótlása új erőműfejlesztésekkel, a meglévő létesítmények felújításával, üzemben tartásával vagy importtal oldható meg. A behozatal mennyiségének a maximumát a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitások határozzák meg. A tiszta és környezetbarát nukleárisáram-termelés időjárási viszonyoktól függetlenül képes a fellépő szükségletek fedezésére, ezért az atomerőművi blokkok megléte és szerepe a hazai rendszerben a folyamatos ellátásbiztonság érdekében megkerülhetetlen tényező. Az ország áramigényének hazai termeléssel történő minél nagyobb arányú fedezéséhez szükség van a paksi blokkokra.
– Itthon viszonylag kevés olyan nagyvállalat van, amelynek egy nő áll az élén. Ezen a téren mik a saját tapasztalatai? Nehéz volt elfogadtatnia magát?
– Sokat változott a világ az elmúlt néhány évtized alatt. Furcsa belegondolni, hogy számos fejlett országban – például Ausztráliában vagy Svájcban – a hatvanas évek végéig, a hetvenes évek elejéig a nőknek még választójoguk sem volt. Az elmúlt években a hölgyek az élet csaknem minden területén bizonyították alkalmasságukat, rátermettségüket. Ez a folyamat zajlik most a mi iparágunkban is, ahol néhány évtizede még alig találkozhattunk női vezetővel. Az energetika hagyományosan „férfias” iparág, dolgozóink túlnyomó többsége férfi, női vezetőt még Európában is csak elvétve lehet találni ezen a területen. Nem könnyű boldogulni egy hölgynek egy ilyen közegben: sokkal többet kell letennie az asztalra ahhoz, hogy vezetőként, szakemberként és nőként is elfogadják. Kezdetben én is éreztem némi szokatlan zavart férfi kollégáim részéről, de hét éve itt vagyok a Mavirnál, és most már elmondhatom, hogy elismernek a szakmában. Ehhez hozzásegített az a filozófiám is, hogy ha munka van, akkor a feladatokra kell koncentrálnunk, s nem arra, hogy nadrágot vagy szoknyát visel a tárgyalópartnerünk.
Névjegy
Mérnök, MBA képesítését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte, okleveles könyvvizsgáló.
Pályájának korai szakaszát jellemzően gazdasági területen töltötte; többek között egy pénzügyi tanácsadó cég vezetését, valamint magyar és nemzetközi társaságok gazdasági irányítását látta el
Az MVM Ovit Zrt. gazdasági igazgatójaként jelentős tapasztalatra tett szert a villamosenergia-iparban, ezen belül az átviteli hálózat működtetésére és karbantartására vonatkozó feladatkörök gazdasági irányításában.
2010 óta dolgozik a Mavirnál, ahol először az igazgatóság, majd a felügyelőbizottság tagja volt, 2013-ban piacműködtetési és gazdasági vezérigazgató-helyettes lett, 2015-től a társaság vezérigazgatója.
Igazgatósági tagja az európai rendszerirányítók vezető szervezetének, az ENTSO-E-nek.
Elnöke a Nagyfeszültségű Villamos Rendszerek Nemzetközi Szervezete (CIGRE) magyar bizottságának.
A HUDEX Magyar Derivatív Energiatőzsde Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.
Elnyerte a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által alapított Vezető nő díjat.
