REKORDOK A TURIZMUSBAN
Úgy tekintünk az iparágra, mint a GDP meghatározó területére, de azt is mindig el szoktuk mondani, hogy a hazaszeretet egyik formáját is látjuk a turizmusban – magyarázta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, hogy miért csatlakoztak a kormány által Magyarország 365 címmel meghirdetett országos fotópályázathoz. A hazánk értékeinek bemutatását célzó vetélkedésre profi és amatőr fotósok egyaránt benevezhetnek, szeptember 3-ától.
Több a pénzünk
Az imázsépítést is szolgáló kezdeményezés ugyanakkor korántsem egy gyengélkedő ágazat fellendítését célzó akció, sőt. A turizmus az egyik legerőteljesebben fejlődő és bővülő terület, az ügynökség közlése szerint 2010 óta rekordokat döntöget. És ezt a statisztikák is igazolják: 2019 első felében a vendégek, a vendégéjszakák száma 2010 első fél évéhez képest több mint 70 százalékkal, a szálláshelyek árbevétele pedig több mint 136 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy egyes számítások szerint az ágazat – a közvetett hatásokat is magában foglaló adat szerint – a hazai GDP 10-11 százalékát termeli. Vagyis kezdi beérni az autógyártást, amelyet máig meghatározó iparágnak tekintenek a magyar gazdasági növekedés tekintetében. A kormány célkitűzése egyébként 2030-ig a 16 százalékos részesedés elérése.
A közmédiának nyilatkozva Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke a belföldi turizmus bővülését magyarázva kulcsfontosságúnak nevezte a lakosság anyagi helyzetének javulását, megjegyezve a béren kívüli juttatások szerepét is. Például a Széchenyi pihenőkártyás feltöltések az első hét hónapban 146 milliárd forintot tettek ki, míg egy évvel korábban ennek kevesebb mint a felét, 72 milliárdot töltöttek fel a munkaadók a beosztottaik kártyáira. Ez abból a szempontból is érdekes adat, hogy az elmúlt években átalakult a cafateria-juttatások szabályozása.
Az MTÜ szerint a turisztikai ágazatokban betöltött állások száma 428 ezer fő, a munkahelyek 10 százalékát a turizmus generálta közvetlenül, a közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 13,2 százalékát adja.
Kitart a lendület
Bár még a nyár nem ért véget teljesen, a lendület bizonyosan az idén sem törik meg. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júniusban a külföldi vendégek száma 5, a vendégéjszakáké 3,7 százalékkal, a belföldi vendégek száma 2,8, a vendégéjszakák száma 3,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a trend illeszkedik a korábbi évek adataihoz.
A tavalyi esztendőről azonban a KSH már átfogó elemzést közölt, amely szerint a növekmény több mint impozáns. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értéke – változatlan áron – 2018-ban is jelentősen, 8,8 százakékkal nőtt, így ismét meghaladta a GDP átlagos növekedési ütemét.
Ez megmutatkozik abban is, hogy a kapcsolódó beruházások teljesítményértéke folyó áron közel 86 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 23,4 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. A fő motiváció továbbra is a pihenés és a szórakozás, csak ezt követi a barát, illetve ismerős meglátogatása mint cél.
Tavaly egyébként a magyar lakosság 52 százaléka vett részt legalább egy alkalommal többnapos belföldi turisztikai célú utazáson, ez minden korábbi adatot meghalad.
A statisztika szerint 2018-ban a lakos-ság – a korábbi két évhez hasonlóan – 14 millió többnapos belföldi utazást tett. Az utazások átlagos időtartama emelkedett, így az eltöltött napok száma 4,1 százalékkal nőtt, meghaladta a 60 milliót. Míg ugynevezett belföldi többnapos turisztikai utazásra a magyarok 2013-ban összesen 264, tavaly már 347 milliárd forintot költöttek. A 2017-es adathoz képest ez közel hatszázalékos emelkedést jelent.
Persze nem csak mi utazunk, külföldiek is jönnek hozzánk, a bővülés ezen a téren is látványos. A KSH közlése szerint 2018-ban a külföldiek az előző évhez mérten 4,9 százalékkal több, 58 millió utazást tettek Magyarországra. A tartózkodási idő, vagyis az itt eltöltött napjaik száma szintén nőtt, mégpedig 4,5 százalékkal. A legtöbben Németországból, az Egyesült Királyságból, Csehországból, Ausztriából és az Egyesült Államokból érkeznek. Érdekesség, hogy érzékelhetően, 13 százalékkal nőtt az Izraelből hazánkba utazók száma. Mindezt a szakemberek a biztonsággal is magyarázzák. A külföldiek tavaly összesen több mint 2000 milliárd forintot költöttek el nálunk.
Kevés a fizetés
Ez több mint kétszer akkora összeg, mint „fordítva”. Mindazonáltal a magyar társadalom anyagi helyzetére utaló adat, hogy 2018-ban a lakosság 23 millió alkalommal, az előző évihez képest 12 százalékkal többször utazott külföldre. Az elmúlt öt évben egyébként gyorsuló ütemben nőtt a kiutazások száma is, ezzel párhuzamosan az eltöltött idő is rekordmértékben, csaknem 9 százalékkal, 62 millió napra bővült, és ugyancsak csúcs, hogy összesen 888 milliárd forintot költöttünk el külföldön.
Ahol viszont érdemi felzárkózásra lenne szükség, az a hazai ágazatban dolgozók fizetése. A KSH szerint tavaly változatlanul alacsony maradt az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete: az év során mért 13 százalékos növekedéssel az év végére is mindössze 212 ezer forintot ért el. Bár pozitívum, hogy az e területen dolgozók keresetnövekedése 1,3 százalékponttal meghaladta a nemzetgazdaságét, bruttó átlagkeresetük összege 118 ezer forinttal elmaradt attól. A folyamatos munkaerőhiány azonban kikényszerítheti a komolyabb emeléseket.
