– Orbán Viktor miniszterelnök sorra találkozik olyan vezetőkkel, akiknek a nyugat-európai megítélése meglehetősen kétséges. Ilyen például Putyin orosz vagy Erdoğan török elnök. Van olyan külpolitikai vezérfonal, amelyre fel lehet fűzni ezeket a tárgyalásokat?
– Kiegyensúlyozott külpolitikát folytatunk, amelynek egyetlen mozgatórugója a nemzeti, ezen belül is a magyar nemzetgazdasági érdek. Ha megnézi nyugati barátainkat, azt láthatja, hogy ha gazdasági érdekekről van szó, nem szégyellnek szép csöndben azokkal a vezetőkkel találkozni, akiket amúgy bírálni szoktak. Magyarország kis ország, erre építve kell egy reális külpolitikát felépítenünk. Világosan látnunk kell, hogy napjainkban a világgazdaságnak olyan felemelkedő térségei, országai vannak, amelyekkel ha nem tudunk kölcsönös tisztelet alapján álló együttműködést felépíteni, akkor sok gazdasági lehetőséget veszítünk el.
– Az utóbbi időben Ukrajnában és Romániában is – más-más okokból – felerősödött a magyarellenesség. Hogy reagál a hazai diplomácia?
– Tegnap (az interjú múlt pénteken készült – a szerk.) találkoztam ukrán külügyminiszter kollégámmal Londonban. Világossá tettem neki, hogy az ukrán EU-integrációs folyamatokhoz eddig nyújtott, rendkívül aktív magyar támogatást mindaddig nem tudjuk hasonló intenzitással folytatni, amíg le nem kerülnek a kijevi parlament napirendjéről azok a törvényjavaslatok, amelyek elfogadása esetén a magyar nemzeti közösség jogai jelentősen csorbulnának. A törvényjavaslatok a kettős állampolgárság büntetését, az anyanyelvhasználat és az anyanyelvi oktatás korlátozását célozzák. Amennyiben ezeket megszavazzák, számunkra az elfogadhatatlan helyzetet teremt. E jogszabálytervezetek köszönő viszonyban sincsenek az -európai értékekkel és jogszabályokkal. Egyértelműen közöltem ukrán kollégámmal: természetesen továbbra is számíthatnak arra, hogy elkötelezetten segítjük Ukrajnát a stabilitás, a demokrácia, a megerősödés terén, de, mint említettem, nem akkora aktivitással, mint eddig, ha nem változtatnak az elképzeléseiken. Románia külügyminiszterével is folyamatos a kapcsolat. Ott némiképp nehezíti a dolgokat, hogy kormányválságok sorozatát szenvedik el. Talán már meg sem tudom számolni egy kezemen, hogy amióta tárcavezető vagyok, hány külügy- és gazdasági miniszterrel dolgoztam együtt. Azonban természetesen minden találkozón elővesszük azokat a kérdéseket, amelyek feszítőek a magyar nemzetközösség szempontjából. Az RMDSZ vezetőivel is folyamatosan konzultálunk: soha nem akarunk többet és mást tenni, mint amit a határon túli magyarok szervezetei kérnek tőlünk.
– Donald Trump, az USA elnöke a múlt csütörtökön Varsóban felajánlotta az amerikai cseppfolyós gázt (LNG) a térség országainak. Ön a napokban jelentette be, hogy csatlakozunk a déli folyosóhoz, amelyen orosz gáz jönne a térségbe a Török Áramlaton keresztül. Vevők lennénk az amerikai energiára is?
– Folyamatosan konzultálunk az amerikaiakkal a cseppfolyósított gáz Közép-Európába szállítása kapcsán. Látni kell azonban, hogy ennek az infrastrukturális feltételei mind a mai napig nem adottak. Nem látszanak azok a reális forgatókönyvek, amelyek alapján az LNG versenyképes alternatíva lehetne térségünkben. A lengyelországi terminálon keresztül történő vásárlás nem időszerű, fizikai és gazdasági okok -miatt. Ugyanakkor a horvátországi terminál megépítése évek óta semmilyen előrelépést nem mutat. Magyarország dél felől továbbra is gázvásárlási blokád alatt áll. Az EU-s és a kétoldalú kötelezettségek dacára sem a románok, sem a horvátok nem végezték el azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy gázt tudjanak szállítani Magyarországra. Rövid távon az egyetlen reális forgatókönyv az útvonal diverzifikálására Magyarország összekötése a déli gázfolyosóval, a Török Áramlattal Bulgárián és Szerbián keresztül. Ez nem egy új, nagy vezeték megépítésével, hanem a belső, nemzeti hálózatok modernizációján, valamint interkonnektorok létesítésén keresztül valósulhatna meg.
– A brexit után az unió súlyos költségvetési problémával szembesül: második legnagyobb befizetőjét veszti el. Brüsszelben már születtek megoldási javaslatok: átalakítanák a kohéziós és az agrártámogatásokat, a hétéves költségvetési ciklus helyett ötévesben gondolkodnak, továbbá foglalkoznak egy EU-adó bevezetésével is, amely közvetlenül Brüsszelbe folyna be.
– Egyes nyugat-európai politikusok feltett szándéka a kelet-közép-európai országok megbüntetése, a visegrádi csoport egységének megbontása. Ez nem fog menni. Az unió kisebb lesz, ezért kisebb bürokráciára van szükség. A brüsszeli vízfej csökkentésével jelentős összegeket lehetne megtakarítani ahelyett, hogy az EU alapját és lelkét jelentő közös politikáknak a finanszírozását vágnák meg. A közös agrárpolitika, a kohéziós és a strukturális alapok megmaradása mellett nem csak azért érvelünk, mert ez fontos a térségünknek. Hanem azért is, mert az európai egységnek és integrációnak ezek a politikák adják a lelkét, ezekben fejeződnek ki a közösségi elvek. Amikor azt kérik rajtunk számon, hogy miként állunk az európai egységgel és integrációval, akkor ezeket a kérdéseket is meg kellene vizsgálniuk.
– Támogatna a magyar kormány egy közös EU-adót?
– Az adókat nemzeti hatáskörben kell tartani, mert az adópolitika versenyképességi kérdés. A tagállamoktól nem vehető el annak a joga, hogy a versenyképességre vonatkozó döntéseiket maguk hozzák meg. Meg kell hagyni a tagországok közötti versenyt.
– Az amerikai elnök múlt heti látogatása során teljesítette, amit korábban annyira vártak tőle: kiállt a NATO mellett.
– Számunkra Donald Trump NATO iránti elkötelezettsége soha nem volt kérdés. Az elnök és az észak-atlanti szervezet állítólagos rossz viszonyát egyes amerikai és európai sajtótermékek fújták fel. Azok képviselői ugyanis nem voltak ott azon a találkozón Brüsszelben, amelyen én jelen voltam, s ahol Trump világossá tette elkötelezettségét. De azt is egyértelműsítette, hogy a NATO-ban nem csak az Egyesült Államoknak vannak kötelezettségei. Általában olyan politikai vezetők kérdőjelezték meg az amerikai elnök kiállását a szervezet mellett, akik maguk sem tartják be azokat a vállalásokat, amelyeket saját maguk tettek.
– Mi sem költjük a GDP 2 százalékát védelemre.
– Ez így igaz, de nekünk van egy világos menetrendünk, hogy a megállapodott időpontig ezt elérjük. Nem is kérdőjeleztük meg az amerikai elnök elkötelezettségét. Szerintem ez egy politikai balhékeltés volt, liberális körök Trumppal szembeni frusztrációját tükrözi. Magyarországnak és Közép-Európának is érdeke, hogy a NATO, az Egyesült Államok és az Oroszország közötti kapcsolatrendszer kiegyensúlyozottabb legyen, mint jelenleg. Nagyon egyszerű történelmi tapasztalat, hogy amikor Kelet és Nyugat között konfliktus volt, azon Közép-Európa rajtavesztett. Nem akarjuk többé a vesztes oldalon találni magunkat. Nem orosz- vagy Amerika-barát külpolitikát folytatunk, hanem magyarbarátot. Trumpon elképesztő nyomás van a belpolitikában. Reméljük, hogy ez idővel enyhül, s ezt követően többet tud foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek megválaszolása jobb hellyé teszi a világot.
– Az orosz–amerikai és az amerikai–kínai kapcsolatokban az észak-koreai rakétakísérletek ütközéspontot jelenthetnek. Phenjan legutóbbi ilyen kísérlete nyomán kiderült, hogy már Alaszkát is elérhetik az észak-koreai rakéták.
– Nem hiszem, hogy ez ütközőpont lenne. Az észak-koreai rezsim megítélése nemcsak Amerikában, a nyugati világban rendkívül negatív, hanem keleten is. Ez nem konfliktus lesz a jövőben, sokkal inkább közös pont lehet.
NÉVJEGY
- Az 1978-ban született politikus a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott.
- 1999-ben a Fidelitas győri szervezetének alapító elnöke lett.
- A második Orbán-kormányban a miniszterelnök személyes szóvivője volt 2012. május végéig, amikor külügyi és külgazdasági államtitkárnak nevezték ki.
- 2012 júniusa óta vezeti a Miniszterelnökség nemzetközi kapcsolataiért felelős államtitkárságot, júliusban a keleti nyitás politikájáért is felelős lett.
- 2014 szeptemberétől Magyarország külügyminisztere.
