Lassan három éve heti téma a híradásokban, hogy az Európai Unió vezetői újabb és újabb uniós csúcsot tartanak a a migrációs válságról. Néha úgy tűnhet, hogy az álláspontok közelednek egymáshoz, majd szinte a semmiből jön egy ultimátum a belga miniszterelnöktől, Charles Micheltől, és ismét csak fekete és fehér létezik az Európai Unión belül. Ekkor tűnt fel üstökösként az égen az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és az általa javasolt két egyezmény, amelyek címeik alapján azt sugallhatták: a nemzetközi szervezet a valódi megoldásra törekszik.
A címek alapján valóban azt gondolhatnánk, hogy különválik az ENSZ értelmezésében a migráció és a menekültkérdés, amelyet a magyar kormány lassan három éve próbál elkülöníteni egymástól. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint azonban megtévesztők a titulusok. Kovács István a Figyelőnek elmondta, hogy a globális migrációs paktumként emlegetett csomag ugyan két tervezetből áll – tehát az egyik a migrációról szól, míg a másik a menekültekről –, a gond azonban az, hogy a valóságban a dokumentumok éppen hogy összemosnák a bevándorlók különböző kategóriáit, azt állítván, hogy mindenkit ugyanolyan jogok illetnek meg. Így nemcsak a menedékhez való jog válna alapjoggá, hanem a migráció valamennyi formája.
A SOK LÚD ÉS A DISZNÓ
De vajon miért annyira fontos az ENSZ számára a migráció, hogy rögtön két paktummal is szabályoznák? Az ENSZ a világ legnagyobb szervezete, amelynek csaknem az összes ország a tagja. Általában a köznyelv a Közgyűlést és a Biztonsági Tanácsot érti alatta, azonban az úgynevezett „ENSZ-család” számos olyan szakosított szervet foglal magában, mint a FAO vagy az UNESCO. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a globális migrációs paktum szempontjából a Közgyűlés kiemelt jelentőségű, hiszen itt fogadták el az előzetes szándéknyilatkozatot, és a testület keretei között döntenek majd a paktumról is. Az ENSZ a migrációs egyezmény első változatát február 5-én publikálta. A tervek szerint júliusig vitáznak róla, a végleges verziót decemberben, a kormányközi konferencián fogadják el. A menekültügyi megállapodásról a Közgyűlésben döntenek majd, az éves beszámolóval együtt.
Kovács István hozzátette: fontos megjegyezni, hogy éppen azért, mert a Közgyűlésben a világ minden állama jelen van, a szerv alapvetően migrációpárti. „Gondoljunk csak bele: a legtöbb ország kibocsátó a migráció szempontjából, nem pedig befogadó. Ezeknek az államoknak érdekükben áll a bevándorlás minél liberálisabb szabályozása, hiszen a migráció egyfajta leeresztő szelepként szolgál az egyre növekvő és mind szegényebb népesség által generált nyomás tekintetében.”
Louise Arbour. A nyílt társadalom díj kitüntetettje
Ez a szándék pedig „megértő fülekre” talál az ENSZ progresszív vezetőinél, legyen szó akár a menekültügyi főbiztosról, akár a főtitkárról – fűzte hozzá a nemzetközi jogász. A világszervezet migrációbarát politikája persze nem az elmúlt években kezdődött. Vezetői –– az emberi jogi fundamentalista, főként Soros Györgyhöz köthető NGO-kkal szoros együttműködésben – főszerepet
játszottak abban a folyamatban, amelynek eredményeként mostanra széles körben elterjedt az a jogértelmezés, hogy a menekülti státusz nem átmeneti védelemhez való jog, hanem valamiféle olyan globális szociális ellátás, melynek értelmében bárki új életet kezdhet a világ általa kiválasztott pontján. Kovács István úgy véli, a jelenlegi népvándorlási hullám eszközt jelent a számukra, amelynek a segítségével még liberálisabbá tehetik bevándorlás jogi szabályozását, hiszen céljuk – melyet a paktum is deklarál – a tervezett és menedzselt globális migráció megteremtése. Ez teljes egészében összecseng az amerikai tőzsdespekuláns, Soros György elképzeléseivel.
POZITÍV MIGRÁCIÓ
A globális csomagon az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Bizottság egyaránt dolgozik az Egyesült Nemzetek Szervezete vezetőivel egyetemben. Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint ahhoz, hogy megértsük a mögöttes szándékot, meg kell értenünk, hogy a fogalmazók szemében a bevándorlás alapvetően pozitív dolog, amelyet segíteni, sőt ösztönözni kell. A tervezet szerzői meg vannak győződve arról, hogy a migráció jelenti a megoldást a nyugati civilizáció minden problémájára a demográfiai kihívásoktól kezdődően a munkaerőpiac gondjaiig. Ezért a szemükben teljesen mindegy, hogy valaki menekült vagy gazdasági bevándorló, a lényeg, hogy jöjjön. Ezt a szemléletmódot mutatja a 2016 szeptemberében elfogadott New York-i nyilatkozat utáni nyilatkozatok sora. A migrációs és menekültügyi helyzetről szóló egyezmény megszavazása után a Közgyűlés elnöke, Peter Thomson úgy nyilatkozott, hogy meg kell haladni a menekültekkel szembeni ellenséges és gyűlöletkeltő retorikát, hiszen „milliók jóléte múlik most az Egyesült Nemzeteken”. Thomson emellett reményét fejezte ki, hogy az ENSZ kampányba kezd az idegengyűlölet ellen, illetve arra biztatta a jelenlévőket, hogy ismerjék fel a bevándorlók kedvező hatásait. Jim Yong Kim, a Világbank elnöke pedig bejelentette, hogy megnövelték a menekültek támogatására szánt összegeket, és segítik a befogadó országokban a munkaerőpiaci elhelyezkedésüket.
MENEKÜLTÜGYI FŐBIZtosság
De nem csak a Közgyűlés tagjai vagy vezetői vélekednek pozitívan a migrációról. A Globális Migrációs- és Menekültügyi Kompaktokat kidolgozó Menekültügyi Főbiztosság munkatársainak nyilatkozatai sem árnyalják a képet. Utóbbi testületet az ENSZ Közgyűlése, illetve és a Gazdasági és Szociális Tanács szabályozza. Vezetője az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi. A nemzetközi szervezet honlapján azonban ennél nem sokkal többet lehet találni a dolgozókról. A főbiztoson kívül egyedül a végrehajtó bizottság tagjai találhatók meg név szerint.
Filippo Grandi. A migránsokról csak pozitívan
FILIPPO GRANDI
A menekültügyi főbiztos úgy vélekedik a migrációról, hogy egy menekültügyi rendszer fenntartása olcsóbb a háborúnál. Ahogy fogalmazott: „Ezt az árat – 3,2 millió dollárt – meg kell fizetni ahhoz, hogy az emberek életben maradhassanak, és hogy újra bízhassanak a jövőjükben.” Korábban azt is elmondta, hogy szerinte az EU nem képes megoldani a válságot a szolidaritás helyreállítása nélkül. A kompakt szövegének a beterjesztője a magyar kormány politikájáról is beszélt korábban. Azt mondta, hogy Magyarország túl szigorúan korlátozza a menekültek védelemhez való hozzáférését, valamint meglehetősen alacsony szintű a beadott menekültügyi kérelmek elfogadása. Hozzátette: Magyarország jogtalanul tartja fogva a menedékkérőket, ezzel pedig azt üzeni, hogy a menedékkérelem bűn. Filippo Grandi szerint a megoldás a menekültügyi rendszer erősítésében rejlik. Január 24-én úgy fogalmazott: „Meg kell erősítenünk a rendszert, nem pedig letagadni vagy száműzni a válságot. (…) A közvéleményben erősítenünk kell a bevándorlókról kialakított pozitív képet, ezért támogatjuk a szolidaritást, legyen szó személyes akciókról vagy kormányzati erőfeszítésekről.”
LOUISE ARBOUR KÜLÖNMEGBÍZOTT
Nem meglepő módon az ENSZ migrációval foglalkozó másik vezetője is kizárólag bevándorláspárti nyilatkozatokat tett az elmúlt időszakban. Louise Arbour különmegbízott szerint „fontos, hogy mind a menekültekről, mind a migránsokról beszéljünk; számos közös vonásunk van, ezért együtt kell lépnünk a küzdelemben”.
Arbour a New York-i nyilatkozat elfogadásakor azt is elmondta, hogy a menekültek megkülönböztetett státuszát meg kell őriznünk, mert a konfliktusok és az üldöztetések azt jelentik, hogy nem tudnak hazamenni. Az ENSZ migrációs különmegbízottja most februárban pedig úgy nyilatkozott, hogy a munkapolitika és a jogszabályok az okai annak, hogy a migránsok nem tudnak beilleszkedni a társadalmakba. Azt mondta: „A migráció sok kedvező hatásával szemben a jelenlegi, kirekesztő munkaügyi politika, kiegészülve jogi szabályozásokkal és egyéb gyakorlati akadályokkal, csökkenti a migránsok lehetőségeit arra, hogy teljesen beilleszkedjenek a társadalmainkba.” Arbour éppen ezért felszólítja az összes tagállamot, hogy nyissa ki és tegye változatossá a jogi utakat a bevándorlás előtt úgy, hogy az az illegális migráció visszaszorításának eszköze is legyen. Ha ismerősen csengenek a sorok, nem véletlen, hiszen Soros György és migránspárti szervezetei hasonló politikát folytatnak, mint amit a különmegbízott elvár. Ez pedig nem lehet meglepő azután, hogy az amerikai tőzsdespekuláns korábban személyesen adta át Arbour-nak a Közép-európai Egyetem Nyílt Társadalom Díját.
António Guterres a határon. A segítő jobb
ANTÓNIO GUTERRES ENSZ-FŐTITKÁR
„A migráció a megoldás a globális problémákra, és Európa számára létfontosságú” – nyilatkozik egy 2016. július 25-i felvételen António Guterres ENSZ-főtitkár. Ez a kijelentése azért is emlékezetes, mert csupán pár nappal azelőtt történt a 86 halálos áldozattal járó nizzai terrortámadás, amelyet egy migráns követett el. Guterres azonban azóta sem változtatott a véleményén, mert 2018 januárjában úgy nyilatkozott, hogy a migráció pozitív jelenség: erősíti a gazdasági növekedést, csökkenti az egyenlőtlenségeket és összeköti a különböző társadalmakat. A migránsok nagy része törvényesen él és dolgozik.
DOLGOS MUNKATÁRSAK
Nemcsak az ENSZ migrációs szakmunkatársai, hanem a Nemzetközi Migrációs Bizottság tagjai is azért dolgoznak, hogy minél előbb tető alá hozhassák a globális migrációs kompaktot és a globális menekültügyi kompaktot. A bizottság több mint ötven nem kormányzati szervezetet, vagyis NGO-t foglal magában. Céljuk pedig, hogy igazságot szolgáltassanak a migránsoknak, a menekülteknek, a hontalan személyeknek, azoknak, akik elhagyni kényszerültek otthonukat, valamint az emberkereskedelem áldozatainak.
MARIA PIA BELLONI MIGNATTI
A migránstámogató civil szervezeteket összefogó Nemzetközi Migrációs Bizottság elnöke már 2012-ben azért kardoskodott, hogy mind a menekültek, mind az illegális migránsok megfelelő ellátást kapjanak. Egy cikkében arról ír, hogy húsz uniós tagállam nem hajlandó egészségügyi ellátást biztosítani az illegális migránsoknak. Szerinte pedig ugyanolyan elbánásban kellene részesülniük, mint az adófizető polgároknak. A szervezet indiai származású titkára, Justine Senapati úgy véli, az emberiségnek egy nagy családként kell élnie vallásra való tekintet nélkül, az iszlámtól félni pedig káros és iszlamofóbia. Soros György véleményét erősítve hangsúlyozta: az ENSZ egy határok nélküli világon dolgozik, ő pedig ennek hatására egy globális polgárként tekint magára. Hogy milyen végleges formában fogadják majd el a két ENSZ-kompaktot a migrációról, az még a jövő zenéje. Az viszont már most is sejthető, hogy milyen irányelvek, értékek állnak majd a szövegezés mögött – valamint kinek a politikai befolyása.
