– Úgy tartják számon a szakmában mint kórházépítőt. Hogyan tudja összeegyeztetni ezt a „vasmarkot” azzal, hogy hitvallása szerint a betegek gyógyításához nem elég az orvosi szakértelem és a magas színvonalú eszközpark?
– Véleményem szerint a két dolog összefügg. Én egy Európában is egyedülállóan szép, modern és kimagasló szakmai színvonalú kórházat szeretnék létrehozni. Ugyanakkor nem szabad egy pillanatra sem elfelejteni, hogy ezt az intézményt a kormány az állampolgárainak építi, a betegek gyógyulásáért, az emberek egészségben tartásáért. Ha pedig minden adott a kimagasló színvonalú ellátáshoz, akkor adott kell, hogy legyen a személyzet részéről az ilyenkor szintén elengedhetetlen empátia, a gyógyítás emberi oldala is. A páciens rá van utalva az ellátószemélyzetre, a teljes bizalmát adja. Azt mondom, hogy valós és átvitt értelemben is meg kell fogni a beteg kezét! Ez szerintem sokszor csodákra képes! Gyakorló orvosi praxisomból tudom, hogy néha egy kedves, szeretetteli szó többet ér, mint a leghatékonyabb orvosság. A „vasszigorral” történő vezetés nem mindig népszerű szerep, pedig egyértelműen előnyös a beteg, a rend, a gazdálkodás, egyszóval az egész intézmény stabilitása szempontjából. Ezt pedig egy felelős vezetőnek fel kell vállalnia!
– Egy évszázadnyi kihagyás után egy teljesen új kórház épül Budapesten. A tervek szerint ez az intézmény lehet az egészségügy zászlóshajója. Milyen lesz a jövő kórháza?
– A Dél-budai Centrum az elképzeléseink szerint olyan betegközpontú hely lesz, ahol XXI. századi körülmények között gyógyulhatnak majd a páciensek. A korszerű ellátásnak és a lerövidült betegutaknak köszönhetően több idő jut majd rájuk. Ha arra kíváncsi, hogy a „szuperkórház” működésében vagy üzemeltetésében lesz-e újdonság, arra is határozott igennel felelhetek. Mint említette, az elmúlt száz évben nem volt ekkora zöldmezős egészségügyi beruházás, ráadásul ez a kórház merőben eltér majd az „elődeitől”.
– Mi mást nyújthat egy kórház az embereknek a gyógyításon kívül?
– Egyfajta egészségplázaként is üzemel majd. A kimagasló színvonalú gyógyítási és ápolási körülmények mellett minden olyan szolgáltatás elérhető lesz a betegek és hozzátartozóik számára, amelyet a mindennapjaikban is használnak. Ha olyan szolgáltató és kereskedelmi egységeket biztosítunk nekik, mint például éttermek, üzletek, posta, fodrászat, akkor a lehető legkevésbé ragadjuk ki őket a megszokott környezetükből. Ami pedig a külvilággal való kapcsolattartást illeti: alapszolgáltatásnak kell lennie többek között az ingyenes internetelérésnek is.
– Ez kissé futurisztikusan hangzik.
– Európában is szinte egyedülálló módon az 1200 ágyas intézményben kilencszáz egyágyas kórtermet alakítunk ki. A fennmaradó háromszáz fekvőhelyet kétágyas kórtermekben helyezzük el a gyermekrészlegen, s a szülők gyermekük gyógyulásának a teljes idejére bent maradhatnak a kórházban. De visszatérnék még egy újdonságra: az egyágyas kórtermekben nem lesz televízió, hanem egy ultramodern, a fekvőhelyről kényelmesen használható monitor áll majd a beteg rendelkezésére. Ezen a tévéadások és az internet mellett megtekintheti akár a saját leleteit is, interaktív kapcsolatot tarthat az ápolószemélyzettel, de tud rajta e-mailt is írni, vagy amennyiben szükségét érzi, akár a kórházon kívüli normál hívásra és videótelefonálásra szintén alkalmas lesz ez az eszköz.
– Ha ez megvalósul és híre megy, mindenki itt akar majd gyógyulni. Miként kezelik majd a megnövekvő beteglétszám miatt kialakuló sorban állást? Gondolok itt az MRI-re, CT-re.
– Nem lesz sorban állás, tekintettel arra, hogy mind a felnőtt-, mind pedig a gyermekrészlegen több MRI- és CT-készülék áll majd a betegek rendelkezésére. Ezenfelül természetesen minden egyéb olyan high-tech diagnosztikai berendezés is szerepel a kórház eszközparkjában, amely segíti a gyó-gyulást. Idesorolom többek között a PET/CT-t, amelyből jelenleg is csak néhány működik az országban.
– Mi másban fog különbözni még az intézmény egy mai kórháztól?
– „Papírmentes” lesz; ezt úgy képzeljük el, hogy a betegdokumentáció digitálisan jelenik meg az arra jogosult személyzet eszközein, ahogyan az ápolási dokumentáció is. Egy központi nyomtatóhelyiségben pedig – és igazából ez az egyetlen „kompromisszum” – elkészülhet majd a páciens részére a zárójelentés. Továbbá nem fordulhat elő gyógyszertévesztés vagy gyógyszeradagolási probléma sem. Az egyágyas kórtermek nyújtotta előnyök, mint a például a kórházi fertőzések minimalizálása, megkérdőjelezhetetlenek a gyógyulás során. Mindenképpen hangsúlyozandó, hogy ezerkétszáz ágyon nyújtunk minden igényjogosult számára – társadalombiztosítási alapú, térítésmentes – VIP-ellátást, ultramodern körülmények között!
– A betegek számára mindenképp vonzó hely lesz, de vajon sikerül-e elég orvost, ápolót és más dolgozót idevonzani? Milyen lesz ez a kórház munkahelyként?
– A Dél-budai Centrum nemcsak beteg-, hanem dolgozóközpontú intézmény is lesz. Ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók kellő elhivatottsággal, empátiával végezzék áldozatos munkájukat, meg kell teremtenünk az ehhez szükséges feltételeket. A kórházon belül kialakítunk majd egy százhúsz férőhelyes orvos- és nővérszállót, valamint egy hatvan férőhelyes óvodát és egy hatvan férőhelyes bölcsődét is a kollégák gyermekei számára. Fitneszteremmel és dolgozói közösségi terekkel segítjük az egészségügyi munkavállalók rekreációját, valamint a kiégés megelőzését. Nagy hangsúlyt fektetünk a dolgozói, ezen belül az orvosszakmai hallgatói képzésekre is. Tágas auditórium és korszerű technikával felszerelt tantermek állnak majd rendelkezésre. Megvalósítjuk például azt is, hogy a hallgatók vagy az orvoskollégák a műtéteket egy nagy LED-falon követhetik végig, s interaktívan kommunikálhatnak az operáló orvosokkal.
– Ezzel akár már a családbarát munkahely címre is pályázhatnak.
– Remélem! A jelenleg megszokotthoz képest jelentős változás az is – hogy furcsa kifejezéssel éljek –, hogy vissza szeretnénk adni az orvosokat a betegeknek.
– Ezt miként kell érteni?
– Az egészségügyi minimumfeltételeket szabályozó miniszteri rendelet szerint minden járó- és fekvőbeteg-ellátó intézményben biztosítani kell orvosi szobákat. A Dél-budai Centrumkórház orvosszakmai anyagának az elkészítésekor megvizsgáltuk, mely tényezők segíthetik a fokozott betegbiztonságot és a jobb, pontosabb egészségügyi szakellátást.
A jelenlegi szisztémában az orvosi és a nővérszobák funkciója három részre bontható. Az első és legfontosabb, hogy ezekben a szobákban a doktor diszkrét körülmények között tudja ismertetni a beteggel és hozzátartozóival a kórképet, valamint a gyógyulási feltételeket. Másodsorban itt tudnak pihenni és feltöltődni az orvosok. Harmadsorban ezek a szobák adnak otthont a kisebb, osztályos értekezleteknek.
– S hogyan gondolják ezt megváltoztatni, ha úgy tetszik, kiváltani?
– Mi úgy gondoljuk, hogy a szuperkórházban az új rekreációs szisztémával jelentősen javíthatjuk a munkakörülményeket, a dolgozók egymás közti kommunikációját és a munka hatékonyságát. A Dél-budai Centrumkórház létrehozásánál igen nagy hangsúlyt fektetünk a dolgozói rekreációra. Közösségi pihenőtereket alakítunk ki a kollégák részére, amelyek elsődleges funkciója a kikapcsolódás és a pihentető időtöltés biztosítása lesz. Ez segíti majd, hogy a kórházban dolgozó mintegy kétezer egészségügyi szakember jobban megismerje egymást. A szakmai munkához, adminisztrációhoz külön munkaállomások állnak majd rendelkezésre.
– A közösségi terekben megpihen a doktor, a nővér. Mi lesz így a betegek tájékoztatásával?
– Az új kórházban egyágyas kórtermek lesznek, amelyek alkalmasak diszkrét orvos-beteg beszélgetésekre és bizonyos vizsgálatok elvégzésére is. Szakmai értekezletekre pedig külön – több részleg által is elérhető – tárgyalóhelyiségeket alakítunk ki. A klasszikus értelemben vett számtalan orvosi szoba megszűnik, s felváltja azokat egy úgynevezett pihenőhelyiség. Véleményem szerint az új orvosi generáció egyre jobban nyitott is erre, és ebben az intézményben öröm lesz dolgozni az embernek. Az épületnek több zöld növényekkel teli tetőterasza lesz, amelyek pihenőként is használhatók.
– Mit gondol, elég vonzó lesz ez a hely ahhoz, hogy a létszámhiány ne legyen a jó működés akadálya?
– Kiemelném: nagy öröm és egyben biztató is, hogy több érdeklődő egészségügyi szakember keresett meg minket külföldről és belföldről egyaránt, hogy szívesen dolgozna az új kórházban. Szinte biztos vagyok abban, hogy nem küszködünk majd létszámhiánnyal, sem az orvosszakmai, sem az ápolási területen. Persze ez annak is köszönhető, hogy a kormány elkötelezett az egészségügyi dolgozók bérfejlesztése mellett.
– Milyen új orvosi funkciók kerülnek be, amelyek jelenleg hiányoznak a budai térség ellátásából?
– A budai gyermekellátást mindenképpen meg kell oldani, és a centrumba tervezett háromszáz ágyas gyermekrészlegnek egyértelmű létjogosultsága van. Az elhelyezkedés, a klinikai szakmai színvonal, a korszerű technika és épület azt is biztosítja majd, hogy a terveim között szereplő európai gyermek-szervtranszplantációs központot is kialakíthassuk. A budai komplex gyermekellátáshoz mindenképpen indokoltnak tartom a háromszáz ágy kialakítását, s itt helyet kap egy baba-mama központ is. Olyan kétágyas kórtermeket tervezünk, amelyekben a szülőnek lehetősége lesz beteg gyermekük mellett maradni. Kisgyermekes apukaként megtapasztaltam már, hogy milyen egy kórházi ágy mellett ülve napokig virrasztani. Így pedig a szülők éjszaka is megfoghatják a -gyógyuló kicsi kezét.
– Mikor fogadja az első betegeket?
– Amennyiben minden a megfelelő ütemben halad, úgy a jövő év közepére várható az alapkő letétele, és azt követően mielőbb megkezdődhet az építkezés. Először lezárul majd a tervpályázat, ezt követi egy végleges és elfogadott terv, amellyel párhuzamosan a terület megközelíthetőségét is biztosítani kell, hogy elindulhassanak a munkálatok. A kórházat magát szándékaink szerint négy és fél, öt év múlva át lehet adni.
– Mekkora összegből gazdálkodhatnak? Van-e valami elképzelés, amely biztosítja, hogy a tervezett költséghatáron belül maradjanak?
– A Dél-budai Centrum kiemelt kormányzati projekt. Ezért minden támogatást megkap, ami szükséges a mielőbbi megvalósításhoz. Véleményem szerint a kezdetekkor tervezett költség változásával mindenképp számolni kell majd, hiszen most még sem az építőipari tevékenység, sem pedig a kimagasló orvostechnológiai berendezések évek múlva várható bekerülési értéke nem ismert, csak jósolható, valószínűsíthető. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy jelenleg korszerű orvostechnológiai berendezés négy-öt esztendő múlva technológiai szempontból elavultnak lesz tekinthető. Amikor ennek eljön az ideje, komoly hangsúlyt szükséges arra fektetnünk, hogy a legjobb áron a legkorszerűbb gépeket szerezzük be.
– Milyen közlekedési fejlesztések várhatók a kórházhoz?
– Az új intézmény megépítése jelentős úthálózat-fejlesztést igényel, ez azonban nem a mi kompetenciánk. A folyamatos egyeztetések során konkretizálódott, hogy a kórház az autópályáról is könnyen elérhető legyen. Ezért külön lehajtósáv épül az M1-es és az M7-es autópálya közös szakaszáról, s a régi 7-es útnál egy közlekedési csomópontot is kialakítanak. A környék városi és távolsági buszos ellátottsága kiemelkedő, mindössze új megállókkal kell majd bővíteni az útvonalakat. Ezenkívül vizsgáljuk kötöttpályás tömegközlekedési eszköz megvalósíthatóságát is; elképzeléseink szerint az 1-es vagy a 47/49-es villamos érné el a kórházat. Felmerült a metró általi megközelíthetőség is, azonban mindkét esetben komoly hatástanulmányokat és költségszámításokat kell végezni, a döntés csak ezek ismeretében hozható meg. Unikum lesz az is, hogy a „szuperkórházat” a mentők külön mentősávon haladva közelíthetik meg. A mentési feladatok gyors kezelését szolgálja majd, hogy egyszerre akár két helikopter is könnyedén leszállhat a sürgős ellátást igénylő betegekkel.
NÉVJEGY
A Dél-budai Centrum építéséért felelős miniszterelnöki megbízott, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója
Több szakvizsgás orvos, egészségügyi szakközgazdász, c. egyetemi tanár, a katonai és a műszaki tudományok doktora
Az elhízástudomány vezető szervezetének, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságnak az alapító elnöke
Az MTA köztestületének a tagja
