– A Financial Times listájára egyetlen magyar szereplőként, a vállalati digitális átállások kategóriájában az MKB Bank is felkerült. Minek tulajdonítják a helyezést? S mennyire fontos egy ilyen „díj” a bank életében?
– Az MKB lett az év fintechbankja Magyarországon 2018-ban. A Financial Times Europe’s 100 digital champions címen a kontinens legizgalmasabb digitális vállalkozóit és vállalkozásait nevezte meg. A vállalati kategóriába a lista egyetlen magyarjaként került be az MKB, olyanok közé, mint a Siemens, az Airbus vagy a Gucci. Ha csak a Financial Times értékelését nézzük, már ez önmagában is óriási megtiszteltetés az MKB, de azt hiszem, hogy Magyarország számára is. Ugyanakkor sokat elárul, hogy nem ez a lap az egyetlen, amely az utóbbi időben foglalkozott az MKB digitális sikerével. Az International Banker, a Time – New generation Leader és a The Banker is azonnal és részletesen beszámolt digitális átállásunk eredményeiről. A díjak, az elismerések és a nemzetközi érdeklődések egyaránt megtisztelők. Mi mégis arra vagyunk a legbüszkébbek, hogy felépítettük az MKB digitális platformját. Ez nemzetközi mércével is hatalmas dolog, amely hosszú időre előre biztosítja az intézmény egyedülálló piaci lehetőségeit és képességeit. Ma olyan digitális szakértői gárdával és tudással rendelkezik a pénzintézet, amely nemzetközi szinten is példa nélküli.
– Számos bank pont a digitalizáció miatt zárja be a fiókjait. Mekkora áldozattal jár ez az MKB-nál?
– Mostanában sokszor hallani szélsőséges véleményeket ezzel kapcsolatban. Felesleges és nem kellően átgondolt az, ha a digitalizációt szembeállítjuk a fiókok szükségességével. Egyre nagyobb teret kap az életünkben, és pontosan azt a célt szolgálja, hogy kényelmesebb és gyorsabb legyen az életünk. Természetes folyamat az, hogy felváltja az eddigi gyakorlatot. Ugyanakkor vannak olyan ügyfelek, akik a jövőben is csak a szükséges mértékben és módon élnek a digitalizáció lehetőségeivel, és lesznek – ha úgy tetszik: maradnak – olyan elintézendő ügyek, ügyintézési folyamatok, melyeket a bankok is csak élőszóban, személyesen, ügyintézőkön keresztül tudnak majd intézni. Hiszem, hogy a fiókok szerepe néhány éven belül jelentősen átalakul, hiszen ez a folyamat már elkezdődött és jelenleg is tart.
– Milyen jellegű szolgáltatások iránt növekedhet meg az igény?
– A tanácsadási jellegű feladatok növekedésével számolok. De hadd mondjak egy saját példát: az MKB Privát Banking
Magyarországon elsőként alkalmaz robottanácsadót. Természetesen megmaradtak az emberi tanácsadóink is – sőt, egyre nagyobb igény van a profi, felkészült szakemberekre –, és az ő munkájukat soha nem látott hatékonysággal egészíti ki a robot, „aki” a másodperc tört része alatt több ezer lehetőség közül választja ki a legjobb ajánlatokat az ügyfélnek, aki ezt természetesen megbeszéli, értékeli a tanácsadójával.
– Hogyan zárják a 2018-as évet? Mit mutatnak az előzetes számok?
– Az idei eredményességünk – javuló költséghatékonyság mellett – várhatóan huszonöt-harminc százalékkal is meghaladhatja az előző évit. A portfólió problémás elemektől történő megtisztítása ez év végéig lezárul. A jelentősen átalakított kockázatkezelésünknek és üzleti modellünknek köszönhetően az utóbbi években felépített portfóliónk kitűnő és – ami talán még fontosabb – fenntartható minőségű, így várhatóan a konzervatív terveinknél is kevesebb értékvesztéssel számolhatunk az évben.
– Miről szól majd 2019?
– Az uniós vállalások teljesítéséről, a hosszú távú versenyképesség mélyítéséről, moderált növekedési lehetőségekről szól majd a következő esztendő. 2020-tól pedig folyamatosan és jelentősen bővülő üzleti aktivitással – s ezzel párhuzamosan tovább javuló eredményességgel – számolunk.
– „Hozzák” a 2018-as jövedelmezőséget jövőre is?
– Várakozásaink szerint a 2019-es esztendő jövedelmezősége az ez évhez hasonló, de attól talán némiképp elmaradó lesz, a CIR rátát (a működési költség és a pénzügyi eredmény hányadosa) és a digitalizációt állítva a fókuszpontba. A jövőre várt 52 százalékos CIR elérése révén talán a leghatékonyabb bankpiaci szereplővé válunk. Digitális projektjeink többsége a belső folyamat hatékonyságjavítását segíti. Szinte minden ügyfelünk találkozik majd egyszerűbb és gyorsabb megoldásainkkal.
A sikeres digitális átállás, az egyre hatékonyabb banküzem és a robotizáció alkalmazása révén a további javulás mellett köteleztük el magunkat, így 2023-ra 3000 milliárdos mérlegfőösszeg és a jóval ötven százalék alatti CIR szerepel terveinkben, a 17 százalék feletti ROE (tőkearányos jövedelmezőség) állandósulásával egyetemben, ami egy fenntartható, mintegy ötvenmilliárdos adózott eredményi szint elérését jelenti. Ezek komoly célok.
– A rendszerváltás óta nem tapasztalt ütemben nő a magyar gazdaság. Mit érez ebből a bankszektor?
– Történelmi időket élünk. A magyar gazdaságban közel száz éve nem volt ilyen stabilitás, erő és lehetőség, a magyar politika pedig Mátyás király óta nem gyakorolt ilyen mértékű hatást az európai politikára. 2010 után a hazai gazdaságpolitikai irányváltásnak köszönhetően fenntartható bővülési pályára lépett az ország. A foglalkoztatottság növekszik, rekordalacsony a munkanélküliség szintje, a bérek dinamikusan nőnek, a vállalati kilátások kedvezők, mindez húzza a beruházásokat.
A reálgazdasági és a pénzügyi folyamatok hatnak egymásra, így a jó gazdasági helyzet a bankszektorban is kedvező folyamatokat indított el.
– De mit tapasztal konkrétan ebből az MKB?
– A bankszektor egésze, így az MKB is szép eredményeket ért el a hitelfolyósításban: az elmúlt három év alatt lakossági lakáshitel-folyósításunk 240 százalékkal nőtt a piac 150 százalékos bővüléséhez képest. A személyi kölcsönök terén ennél is dinamikusabb volt a bővülés: az MKB-folyósítás 540 százalékkal nőtt, szemben a piac 270 százalékos bővülésével ugyanebben az időszakban. A teljes vállalati szegmensben hét százalék körüli, a kis- és közepes vállalati ügyfélkörben tizenhárom százalékos piaci résszel bírunk. A gazdasági gyarapodás és a bankszektor közötti kapcsolat jó példája az NHP (Növekedési hitelprogram) sikere is. A jegybanki projekt felpörgette a beruházásokat, és érdemben járul hozzá a vállalati hitelezés dinamizálásához. Az MKB piacrésze az eddigi programokban tíz százalék körül alakult, az új NHP fix programtól is sokat várunk.
A bankszektor eredménytermelő képessége is javult: a hitelintézetek 2015-től 2018 első fél évéig több mint 1300 milliárd forint adózás utáni nyereséget értek el. Az MKB Pénzügyi Csoport – hat veszteséges esztendő után – 2016-ban vált újra nyereségessé, és azóta is folyamatosan növekvő profitot könyvel el. A működési költségek terén egyértelmű trend, hogy a bér- és az IT-kiadások rövid és középtávon egyaránt mindjobban erősödő nyomást helyeznek a bankokra. A digitalizáció, a munkavállalók elvárásaiban felértékelődő nem monetáris tényezők és a hagyományos értékesítési csatornák szerepének átalakulása teret adhat a költségkontrollnak. A hitelezési folyamatok kedvező tendenciái a céges és a lakossági szegmensben is várhatóan megmaradnak a közeljövőben.
– Korábbi hírek szerint 2019-ben tőzsdére megy az MKB Bank: hol tartanak a bevezetési előkészülettel? S mit remélnek a börzétől?
– Az MKB tőzsdére készül 2019-ben. Három a magyar igazság, így én is három dolgot tudok mondani ezzel kapcsolatosan. Az első, hogy az EU elvárása is az, hogy jövőre mindez megtörténjen, és mi teljesítjük az unió elvárásait. A második, hogy az elmúlt évek kitartó és következetes munkájának eredményeként az MKB minden száma, eredménye megfelelő ahhoz, hogy tőzsdére tudjunk menni. A harmadik pedig, hogy az összes jogszabályi követelménynek és a BÉT elvárásainak is megfeleljünk.
– A pénzpiaci közélet az MKB kapcsán állandóan a tulajdonosi hátteret „vizslatja”: ez most hogy áll?
– Az MKB Banknak transzparens tulajdonosi háttere van. Magyar birtokosai vannak, s ez a jelenét, valamint a jövőjét is egyértelműen meghatározza és meg fogja határozni. Büszkék vagyunk rá, hogy ez részévé vált az intézmény belső öntudatának. Nem tapasztalom azt, hogy ezzel kapcsolatosan bárkinek bármilyen kételye vagy fenntartása lenne. Az MKB stabilan, kiszámíthatóan és nyereségesen működik. Ideje meghaladni azt a kérdést, hogy kik a cég tulajdonosai, érdemesebb inkább az eredményeiről beszélni.
– Foglalkoznak-e más magyar bankok felvásárlásának a lehetőségével?
– Az MKB Bankot az elmúlt években sikeresen újjáépítettük. Stabil, dinamikus pénzintézetet hoztunk létre, amely a digitálisrendszer-cseréjével és fintechvívmányaival nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is elismert, sőt követendő példává vált. Az újjáépíttetéssel párhuzamosan több olyan vállalatot is létrehoztunk, amelynek a tevékenysége szorosan kötődik a pénzvilághoz, és amely sikeresen támogatta az MKB-t. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ezek a cégek ma már a saját területükön meghatározók a magyar piacon. Az elmúlt években szisztematikus építkezés folyt a társaságnál. Most is pontosan látjuk magunk előtt a soron következő feladatainkat. Eddig is nyitottak voltunk az újdonságokra, és ez a jövőben is megmarad. S azt, hogy átmenjünk-e egy-egy hídon, mindig csak akkor döntjük el, ha már odaértünk.
NÉVJEGY
1978-ban született Jászberényben, közgazdász, bankár, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója
2013. március 6. és 2015. július 22. között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke
2010. június 7. és 2013. március 3. között a Nemzetgazdasági Minisztériumban adóügyekért felelős helyettes állam-titkárként dolgozott
Borítófotó: Váradi Iván
