RADIKÁLIS KAMATCSÖKKENTÉS
A világgazdaság számos régiójában megtorpant a válságból történő kilábalás 2011–12-ben, emiatt a jegybankok tovább enyhítették a monetáris kondíciókat. Az újabb kihívásokra reagálva a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikájában szemléletváltás következett be 2012 nyarán. Az MNB a régiós központi bankokhoz hasonlóan akkor kezdett kamatcsökkentési ciklusba. Ennek eredményeként az irányadó ráta a kezdeti 7-ről 2016 tavaszára az intézmény történetében a legalacsonyabb értékre, 0,9 százalékra mérséklődött. A jegybank kamatcsökkentési ciklusa nagy hatással volt mind a különböző banki termékek kamataira, mind az állampapírpiaci hozamokra, emellett jelentős kamatmegtakarítást eredményezett a költségvetés számára.
AZ ÁRSTABILITÁS ELÉRÉSE ÉS FENNTARTÁSA
A szélesedő jegybanki hatáskör ellenére az elsődleges cél nem változott. Az MNB továbbra is az árstabilitás veszélyeztetése nélkül törekedett a pénzügyi kiegyensúlyozottság megteremtésére és
fenntartására, s a rendelkezésére álló eszközökkel támogatta a kormány gazdaságpolitikáját. Új inflációs rendszerében a toleranciasáv bevezetésével továbbra is elkötelezettséget vállalt a háromszázalékos cél mellett, ugyanakkor egy bizonyos mértékig tolerálja az infláció ezen érték körüli ingadozását, valamint a cél átmeneti elvetését. Így a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évek során a monetáris politikai fordulat keretében sikeresen stabilizálta a pénzromlás mértékét a fentebbi szint körül.
HITELEZÉSI FORDULAT
A válság kitörését követően Magyarországon nemzetközi összevetésben is kiemelkedőnek számító visszaesés volt megfigyelhető a magánszektor hitelállományában. A nagyarányú csökkenés mind a
háztartási, mind a vállalati hitelezést érintette. A paletta szűk volta, a bankok visszafogott hitelezési hajlandósága, valamint az emelkedő kockázati felárak a hazai tulajdonú, banki finanszírozásra szoruló kis- és középvállalati (kkv-) szektor szereplőit sújtották leginkább. Az MNB a monetáris politikai eszköztár új, célzott elemeként 2013 júniusában elindította a Növekedési hitelprogramot (NHP) a kkv-k hitelezésében tapasztalt tartós piaci zavar enyhítése és ezen keresztül a gazdaság élénkítése, továbbá a pénzügyi stabilitás megerősítése és az ország külső sérülékenységének a csökkentése érdekében. A jegybank ennek keretében nullaszázalékos kamatozású refinanszírozási forinthitelt nyújtott a pénzintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhettek tovább a kkv-k számára, akár tízéves időtávra. Az NHP 2017 márciusáig tartó működése alatt a program három szakaszában együttvéve közel negyvenezer hazai vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 2800 milliárd forint összegben. Ebből közel 1700 milliárd szolgálta beruházások létrejöttét. Az NHP trendfordulót hozott a kis- és középvállalkozások hitelezésében. A kkv-hitelállomány tartós, évi öt-hét százalékos csökkenése a program elindítását követően megállt, majd fokozatosan növekedésnek indult.
A DEVIZAHITELEK FORINTOSÍTÁSA
A kiterjedt lakossági devizahitelezés időszaka 2004-ben kezdődött el Magyarországon, és a háztartások egészen 2009-ig devizahitel-felvevők maradtak. E finanszírozási forma felfutását több tényező együttesen
okozta, amelyek közül indokolt kiemelni a felelőtlen, „megengedő” szabályozást, a támogatott lakossági forinthitelek 2003-as kivezetését, illetve a forinthitelek kedvezőtlen kamatfel-té-te-le-it. A hazai fizetőeszköz árfolyamának a globális pénzügyi válság kitörését követő gyengülésével és a forintban kifejezett törlesztési terhek megemelkedésével számos devizaadós vált fizetésképtelenné. 2009-től jelentős mértékben megnőtt a nem teljesítő lakossági hitelek aránya, a devizahitelek bedőlése kiemelt pénzügyi stabilitási problémát okozott a bankrendszerben. Az MNB a lakossági devizahitelek kivezetését 2013-at követően stratégiai célként határozta meg. A konverzióra végül 2014–15-ben került sor, egy olyan jogilag lehetséges és közgazdaságilag is megfelelően alátámasztott időpontban, amikor fennálltak a forintosításhoz szükséges feltételek. A bankok az elszámolást és a forintosítást gyakorlatilag teljes egészében az MNB-nél fedezték le. A devizahitelek kivezetésével a magyar pénzügyi rendszer óriási lépést tett az egészséges mérlegszerkezet irányába. A 2014. őszi időzítést utólag egyértelműen igazolta a svájci jegybank árfolyamküszöbének 2015. januári eltörlése, amely az alpesi fizetőeszköz jelentős erősödését okozta. A forintosítás hiányában a háztartások törlesztőterhei és a bankrendszer kockázatai is érdemben nőttek volna, komoly instabilitást okozva a magyar pénzügyi és gazdasági rendszer egészében. Az érintett államok közül mindeddig Magyarország az egyetlen, amelyben sor került a lakossági devizahitelek teljes kivezetésére és ezzel a csapda felszámolására. Idetartozik, hogy az MNB Európában az elsők között, 2015-től vezette be az adósságfékszabályokat, amelyek a háztartások túlzott eladósodottságának a megelőzésére szolgálnak.
A PÉNZÜGYI FELÜGYELET INTEGRÁLÁSA AZ MNB-BE
A 2013 októberében hatályba lépő új jegybanktörvény megerősítette az intézményt, szélesebb hatáskörrel ruházta fel. A magyar jegybank tehát mind szervezetét, mind jogosítványait illetően bővült, ugyanis a fenti
időponttól az MNB felel a bankrendszer és az egyéb pénzügyi intézmények felügyeletéért is, amely tevékenység korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a hatáskörébe tartozott. Az integráció óta eltelt időben a Magyar Nemzeti Bank mind felügyeleti eszközrendszerében, mind szervezetében jelentősen megújult, biztosítva ezáltal egy teljesen más felügyeleti szemlélet és módszertan kereteit, alkalmazkodva a pénzügyi szektorban és környezetében bekövetkező változásokhoz, újdonságokhoz. Az MNB az általa ellenőrzött szektorokat szigorúan és proaktívan kontrolláló, a
változásokhoz igazodó, a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó, a kockázatok, valamint a jogszabálysértések megszüntetése és elkerülése érdekében keményen szankcionáló, szükség esetén azonnal beavatkozó
szervként működik.
ÖNFINANSZÍROZÁS
A krízist követően számos nemzetközi szervezet és hitelminősítő intézmény fogalmazott meg véleményt a magyar gazdaság kedvezőtlen külső sérülékenységi mutatóival kapcsolatban. A magas adósságráta, az
államadósság kimagasló devizaaránya és a tetemes külső tartozás érdemi kockázatot jelentett a gazdaság stabilitása és a fenntarthatóság szempontjából. A 2010-es évek elején a magyar gazdaság külső adóssága meghaladta a régiós államok többségének hasonló mutatóit. Az MNB 2014. április 24-én bejelentett önfinanszírozási programja, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) devizakibocsátása, továbbá a
hitelintézetek jegybanki fedezetként elfogadható likvid értékpapírok iránti kereslete együttesen tette lehetővé az elmozdulást az egészségesebb adósságszerkezet felé, illetve a külső kitettség fokozatos mérséklődését. Az önfinanszírozási program teljesítette a meghirdetésekor kitűzött célokat, csökkent az ország külső sérülékenysége, erősödött a pénzügyi stabilitás, javult hazánk nemzetközi megítélése. Az államadósság finanszírozásán belül 2016 végére huszonöt, 2018. október végére húsz százalék körüli mértékre apadt a központi költségvetés devizában fennálló tartozásállománya a 2013 végi 42 százalékos szintről.
+ 1 „VISSZATÉRT” AZ ARANYTARTALÉK
A 2008-as világgazdasági válságot követően a világ jegybankjainak az aranytartaléka jelentősen megnőtt, ami erős keresletet mutat ezen intézményi szektor részéről. Az elmúlt évtizedben Kína a háromszorosára, Oroszország pedig a négyszeresére növelte az aranytartalékát. Magyarországé a rendszerváltás környékén
jelentős mértékben apadt, miután az MNB akkori vezetése azt a stratégiai döntést hozta, hogy a készleteit a minimális szintre csökkenti. A nemzetközi aranypiacon történt értékesítések következtében 1989 májusától 1992 októberére az MNB tartaléka 46-ról több lépcsőben három tonnára csökkent. A készlet szintje ettől kezdve egészen 2018-ig változatlan maradt, annak értéke pusztán az aranyárfolyam függvényében ingadozott, mennyiségi változás nem játszott szerepet. Tavaly a Magyar Nemzeti Bank az aranytartalék helyreállítása és hazaszállítása mellett döntött. Az intézmény első lépésben a már a birtokában lévő három tonnát hozatta haza 2018 elején. Ezt követően a Monetáris Tanács a készlet megtízszerezéséről határozott, s
ez a múlt év őszén meg is valósult. Utolsó lépésként az MNB az újonnan megvásárolt teljes aranykészletet Magyarországra szállíttatta. Ezzel lezárult a tartalék helyreállításának a folyamata, hazánk 31,5 tonnás készlete újra itthon található. A magyar aranytartalék mértéke a megtízszerezést követően mind arányát tekintve, mind abszolút értelemben a nemzetközi rangsor középmezőnyébe került, megfelel a nem eurózónás régiós országok átlagának.
