Hőségálló a magyar agrárium

Címlap
Az idei aratási idény lényegében befejeződött. Az eredmények jók a korábbi évek arányában, s szokás szerint a külpiacokra is jut majd a magyar búzából.

ÉRTÉKELÉS

Magyarországon az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint az előirányzott 952 ezer hektár 85 százalékáról 4,2 millió tonna búzát takarítottak be a gazdálkodók július 24-ig. Lapunk megjelenésekor pedig az idei aratást lényegében befejezettnek is lehet nyilvánítani. Az őszi búza aratásának a készültsége már a múlt héten is 97 százalékos volt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jelentése szerint hektáronként 5,26 tonnás országos termésátlagot értek el a betakarítás során.

Ezzel számolva a Figyelő előzetes becslése szerint mintegy 4,95 millió tonna búzatermés várható az idén. A múlt heti termésátlagot ronthatja a maradék le nem aratott területek hozama, így a szakemberek hektáronként 5,25 tonnával számolnak. A többéves tapasztalatok szerint pedig körülbelül 5 millió tonna búza általában megterem az országban úgy, hogy sikerül is betakarítani a raktárakba.

 

SOKKAL JOBB A VÁRTNÁL

Az Európai Bizottság előrejelzési rendszere, a MARS jelentése is alátámasztja, hogy Magyarország – Romániával, Bulgáriával és Ukrajnával együtt – kivételesen jól bírta az idei hőséget. Pedig július első felében a napi hőmérsékleti átlag itthon is 4-6 Celsius-fokkal magasabb volt, mint a sokéves átlag. Csehországban, Szlovákiában, Franciaországban és Spanyolországban ugyanakkor a búza fejlődését ebben az évben eléggé hátráltatta a nagy meleg és a szárazság, az utóbbi két országban 40 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket is mértek.

A búza hektáronkénti eredménye a tavaszi várakozásokhoz képest pozitív lett – mondta lapunk érdeklődésére Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a tanácsosa. Mint kifejtette, menet közben egyre jobb adatok jelentek meg erről a kalászosról, így nem volt meglepetés, hogy a termény bírta a kemény nyarat. Meglepő viszont a repce hozama, pedig ennél a növénynél ősszel nagyobb kiesést vártak a termelők, mint a gabonánál. A minőség ugyan vegyesnek tűnik, de a viszonylag csapadékszegény tél és az aszályos tavasz eleji időszak miatt a mostaninál (lassan itt is elkezdődik a betakarítás) gyengébb termésre számítottak, ahogyan a kalászos gabonák esetében is.

Az árpa aratása például mostanra befejeződött, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) az adatai szerint 5,3-5,4, a NAK és az AM számai alapján egyaránt 5,49 tonnás hektáronkénti termésátlaggal, ami meghaladja a tavalyi 4,92 tonnás hozamot, és sokkal jobb annál, mint amit a szakértők korábban becsültek. Véget ért az őszi káposztarepce és a magborsó betakarítása is mostanra. A repcéé nyolcvan százalékon állt a legutóbbi szemlézés idején. Akkor a termésátlagok megyénként 2,1 és 3,5 tonna között alakultak hektáronként, az országos hozam 2,9 tonna volt. Utóbbi a NAK már említett jelentése szerint 2,95-ra javult. Az AM tájékoztatása szerint az előre jelzett 296,4 ezer hektár 96 százalékáról 840,3 ezer tonna repcemag került a tárolókba július 24-ig.

A tavaszi takarmányborsó betakarítása is 95 százalékosra nőtt a kamarai jelentés alapján, tehát gyakorlatilag befejezettnek tekinthető. A hektáronkénti termésátlag 2,53 tonna volt, ez valamelyest romlott a 80 százalékos készültségnél tapasztalt 2,6-hez viszonyítva. A hozama Bács-Kiskun megyében volt a legkisebb, Tolnában pedig a legnagyobb. A zöldborsó betakarítása a terület 83 százalékán, 16 ezer hektáron fejeződött be július közepéig, a termésátlaga 4,1 tonna volt hektáronként, csaknem 6 százalékkal nagyobb, mint 2018-ban.

A rozs területének a 31, a tritikáléénak a 35 százalékát aratták le a kamarai jelentés előtti legutolsó összesítésig, ami azt jelenti, hogy szűk két hét alatt előbbinél 86, utóbbinál 94 százalékos készültségre javították a betakarítási arányt a gazdák. A tritikálé termésátlaga országosan négy tonna volt hektáronként ilyen készültség mellett a NAK jelentése szerint, pedig már az alacsonyabb betakarítási szintnél mért 3,8 tonnás hozam is 4 százalékkal jobb volt a tavalyinál. A rozs hektáronkénti termésátlaga 3,5 tonna volt még a kisebb betakarítási készültség idején, ami 3 százalékkal alacsonyabb az egy esztendővel korábbihoz képest.

A tavaszi árpa 97 és a zab 84 százalékát is learatták július végére a gazdálkodók. Utóbbi 12 százalékos betakarításnál háromtonnás hektáronkénti termésátlagot produkált. Július második felére a tarlóhántást a tervezett terület ötödén is elvégezték már a gazdák. A másodvetést pedig a tervezett 69,7 ezer hektár harmadán, 22,4 ezer hektáron fejezték be.

 

ÁRUALAPBOOM

Az agrártárcánál emlékeztettek arra, hogy a betakarítási adatokat nem nagyon szokták minősíteni, ezek ugyanis több tényezőtől függnek, a vetésterület változásától kezdve az időjárási tényezőkig. Az Aratási Koordinációs Bizottság ülése után többet lehet majd látni, erre azonban még nem került sor. Egy azonban biztos: gabonából gyakorlatilag minden termény esetében többet termelünk annál, mint az ország belső felhasználása, azaz exportárualap mindig képződik. Más kérdés, hogy milyenek lesznek az árak, vagy hogy mennyi lesz a külpiacokra kivihető többlet – hívták fel a figyelmet.

A jó kilátások miatt az étkezési búza heti átlagos termelői ára az utóbbi hetekben csökkent ugyan, de a 27. hét körüli időszak kivételével, amikor a tavalyival megegyezett, az idén eddig mindvégig magasabb volt, mint az előző két évben a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint. Az ellenértékek az elmúlt hetekben jellemzően nem változtak – mutatott rá Csősz. A búzánál 45-50 ezer, míg a repcénél a tavalyihoz képest magasabb, 115-120 ezer forintos tonnánkénti árak alakultak. Érdemes megjegyezni – tette hozzá –, hogy a kalászosoknál az idei minőségre hatással lehet a különféle toxinok, a fuzárium esetleges jelenléte. A MOSZ tagjainak a visszajelzése alapján a felvásárlási árakat – a tesztek eredményeire hivatkozva – inkább lefelé tereli a piac, de egyelőre mindenki kivár, és csak mutatóban születik egy-két szerződés.

Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének a főtitkára is arról számolt be lapunknak, hogy a gabonapiacon egyelőre nagy a „csend”, már ami a keresleti oldalt illeti. A malmok próbálnak vásárolni, 48-50 ezer forintos tonnánkénti árról indulva – a vételi ár természetesen a minőségtől is függ. A bizonytalan mennyiségű tőzsdén átmenő készlet hatása is érezhető az ellenértékeken. Most úgy tűnik, pár százezer tonnás készlet egészen biztos, hogy itt talál gazdára, de az is lehet, hogy egymillió tonnához közelít ez a mennyiség. Búzából egymás után öt-hat éven keresztül évi 5 millió tonna termett, az éves export átlagosan 2-2,5 millió tonna. Igaz, két esztendeje kimagasló, mintegy 3,5 millió tonnás búzakivitelünk is volt, 2,5 millió tonnánál kisebb belső felhasználással. Ebből kiindulva mindig van átmenő készlet, amely az elmúlt években valószínűleg felgyülemlett, a malomipar ugyanis még mindig nem használ 1,2-1,3 millió tonnánál többet.

 

KÜLPIACI ORIENTÁCIÓ

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) júliusi prognózisa szerint az egy évvel korábbinál 4 százalékkal több, 761 millió tonna búzát takaríthatnak be a világon a 2019/20-as gazdasági évben. Ez a volumen elegendő a várhatóan 2 százalékkal, 755 millió tonnára növekvő globális felhasználás fedezésére, így a világ búzatartalékai 3 százalékkal, 270 millió tonnára bővülhetnek a szezon végére. A Tallage francia piacelemző vállalat szakemberei szerint az EU tagországaiban összesen 141 millió tonna búzát arathatnak az idén a gazdák, ez a mennyiség 11 százalékkal lenne több a tavalyinál.

A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza fronthavi jegyzése tonnánként a 179–187 dollár közötti sávban mozgott július 17. és 26. között. Ugyanebben az időszakban a párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény legközelebbi lejáratra szóló tonnánkénti jegyzése 175 és 177 euró között hullámzott. Magyarországon a fizikai piacon tonnánként átlagosan 48,7 ezer forintos, áfa és szállítási költség nélküli termelői áron forgott az étkezési és 46,7 ezer forintos áron a takarmánybúza július harmadik hetében, a NAIK AKI adatai szerint.

 

MINŐSÉGRE TÖREKEDVE

Az idén a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági programot minden eddiginél szélesebb körben, a Kárpát-medence teljes magyar gazdatársadalmát bevonva szervezte meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz). A program során a Kárpát-medence magyarlakta területeiről nemzeti összefogással búzát gyűjtenek a segítőkész adományozóktól, s a felajánlott mennyiség egy részét liszt, a másik részét pedig kenyér formájában juttatják el a rászorulókhoz. A gyűjtés célja az volt, hogy különböző civil szervezeteken keresztül minél több rászoruló gyermek jusson őszre olyan élelemhez, amelynek alapja a jó minőségű magyar liszt. A szervezők kiemelten fontosnak tartották, hogy a gazdák ne a mennyiségre, hanem a minőségre törekedjenek, hiszen ez az egyik alapja a jó élelmiszernek. A támogatást szeptember 20-án, a gyermekek világnapján, az adományozási nap keretében osztják szét az ínséget látók között.