– Mikor kapta meg a miniszteri felkérést, s mit mérlegelt, amikor elvállalta a feladatot?
– Körülbelül három héttel ezelőtt. A miniszterelnök elmondta, hogyan látja az ország, a politikai közösségünk helyzetét, az új kormány feladatait és azt is, hogy milyen szerepet szán nekem ebben. A megtisztelő felkérést elfogadtam. 2010-ben lettem országgyűlési képviselő, voltam bizottsági alelnök és elnök, az Országgyűlés alelnöke és frakcióvezető is, ezek a tisztségek kiváló politikai iskolát jelentettek. Ugyanakkor államigazgatási vezetői tapasztalattal nem rendelkezem.
– Az elődje Lázár János volt, aki a kormányinfóknak köszönhetően erős imázst tudott építeni magának. A sajtóban sem úgy jelent meg Gulyás Gergely neve a kormányalakítási tárgyalások során, hogy milyen Miniszterelnökséget vezet majd, hanem úgy, hogy ő tartja majd a kormányinfókat. Miként viszonyul ehhez a jelenséghez?
– Lázár János a magyar politikában műfajt teremtett a kormányinfókkal. Ez teljesítmény. A kormányinfók az új kabinet megalakulása után is megmaradnak, a műfaj tehát az új kabinet megbízatása alatt is tovább él majd.
– Mennyivel lesz másabb az ön minisztériuma, mint az előző Miniszterelnökség?
– Az európai uniós pénzek felhasználásának a koordinációja a Palkovics László vezette innovációs tárcához, az Információs Hivatal a Külügyminisztérium irányítása alá kerül. A tárcán belül Fürjes Balázs vezetésével új szervezeti egység jön létre, amely Budapest és a fővárosi agglomeráció állami fejlesztéseiért felel majd, továbbá a Miniszterelnökségen belül Gyopáros Alpár képviselőtársam kormánybiztosként fogja koordinálni a modern városok programot, amely egy kistelepülés-fejlesztési projekttel is kiegészül.
– Orbán Balázs lesz a parlamenti államtitkára, tehát a helyettese. Neki mi lesz még a feladata?
– Ha az ő munkájának általam remélt súlypontját provokatívan szabad megfogalmaznom: mellékesen lesz a helyettesem és parlamenti államtitkár, hiszen még ennél is fontosabb feladatköre, hogy a stratégiai államtitkárságot vezeti majd. Orbán Balázs – korábbi elemzői munkaköréből adódóan is – kiválóan alkalmas arra, hogy a napi politikai harcokból kilépve a kormányzati határozatokat szélesebb összefüggésben értelmezze. A kormányzati döntés-előkészítésben az elmúlt két évben meghatározóvá vált a kabinetek szerepe, a stratégiai és családügyi kabinetet pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítja. Ennek a tárca határain túlmutató feladatnak az ellátásában a stratégiai államtitkárság lesz a segítségemre, hiszen ő a minisztériumok közötti koordinációért is felel majd. Orbán Balázs közéleti és tudományos munkássága jó ajánlólevél a remélt eredményességhez.
– A Fürjes Balázs vezette államtitkárság létrejöttével miként alakul a főváros és a kormány viszonya?
– Budapest a rendszerváltozás után mindig akkor fejlődött látványosan, amikor az országot polgári kormány irányította. Az elmúlt nyolc évben Tarlós István főpolgármester személyében Budapest élén olyan városvezető állt, aki egyszerre állította helyre a korábban megbomlott költségvetési egyensúlyt és volt a város érdekeit mindenkivel szemben képviselő korrekt partnere a kormánynak. E városépítői munka folytatásában Fürjes Balázs és én is a jó együttműködésben bízva állunk a főpolgármester rendelkezésére.
– Van mit kijavítani, az előző négy évben nem úgy tűnt, mintha miniszteri elődje és Tarlós István kiváló partnerei lettek volna egymásnak.
– Mivel nem voltam tagja az előző kormánynak, a kívülálló számára kétségkívül nem mindig az őszinte szerelem jeleit mutató viszonyrendszernek nem ismerem a részleteit, azt viszont fővárosiként látom, hogy az esetenként fennállt nézeteltérések nem akadályozták Budapest látványos fejlődését. Szeretném, ha Tarlós István főpolgármester abban a tudatban vállalná a jövő évi önkormányzati választásokon a kormánypártok jelöltjeként az újbóli megmérettetést, hogy a kormányban általánosságban és különösen a fővárosi fejlesztések tekintetében korrekt és segítő szándékú partnerre talál.
– Ez az önálló Budapest-államtitkárság válasz a fővárosi fideszes parlamenti választási eredményekre is?
– Nem egyetlen oka van az államtitkárság létrehozásának. Legyünk őszinték: Budapest az egész világon márkát is jelent, Magyarországot külföldről legtöbben a fővárossal azonosítják. Ráadásul ma már az ingázók százezrei miatt az agglomerációval együtt érdemes kezelni, a fejlesztések, az úthálózat és a közösségi közlekedés szempontjából is egy egységet alkot. A Fidesz mindig is azt hangsúlyozta, hogy egy nemzet fővárosának a sikere az egész ország érdeke. Ha a választási adatokat nézzük, eredményével a Fidesz Budapesten is kiemelkedett a többi párt közül. Tízből négy választó itt is rá voksolt. Ez jó kiindulási pont a következő négy év munkájához. A főváros a rendszerváltás óta mindig akkor nyert, ha a polgári oldal győzött, és akkor tudott hatalmasat előrelépni, amikor a kormány mellett a főpolgármester és a fővárosi közgyűlési többség is jobboldali volt.
– Fontos jelzés, hogy Tarlós István esetleges újraindulására célzott. Ezek szerint az ellenzéki riogatásokkal szemben 2019-ben lesz főpolgármester- és kerületi polgármester-választás is?
– Az önkormányzati törvény módosításáról semmilyen javaslat nincs az asztalon, tehát a kétszintű városvezetés és a választási szabályok adottak. Szerintem az elmúlt nyolc év eredményeit a fővárosban is az tudja hitelesen képviselni, aki Budapestet 2010 óta vezeti. Ezért van Tarlós Istvánnak mindenki másnál több esélye arra, hogy 2019-ben újra elnyerje a választók bizalmát, hiszen személyes teljesítményét, Budapest fejlődésében szerzett érdemeit még a túloldalon is elismerik.
– Sokan nagyon várják már az új kormánytól, hogy „konszolidációt” hajtson végre. Ön szerint mit jelent a „konszolidáció”, s hogyan kellene azt lebonyolítani?
– A Fidesz egy nagy néppárt, sok különböző stílusú ember alkotja, és több egymással összeegyeztethető politikai irányzat is jelen van a szervezetben. Ez a kormányra is igaz. Utóbbi céljai azonban nem változtak, hiszen a választók megerősítették, hogy támogatják a keresztény kultúránk megszilárdítását, az államhatáraink védelmét, a stabil, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikát, a családpolitikai intézkedéseket. A KSH legutóbbi adatai alapján az elmúlt évben 13,8 százalékkal nőttek az átlagbérek. Mindez együttvéve jelentette és jelenti a konszolidációt. A célunk a polgári jólét biztosítása Magyarország valamennyi polgárának.
– Úgy tűnik, hogy az Európai Unió „bekeményíthet”, hiszen a jogállamiság betartásához kívánják igazítani a fejlesztési források mértékét a következő EU-s költségvetési ciklusban. Mi lesz erre a kormány válasza?
– Az uniós költségvetésre minden tagállamnak rá kell bólintania, ebben a kérdésben teljes összhangra van szükség. Tehát az előzetes – még politikai terveknek sem nevezhető – fenyegetésekből nagyon kevés dolog válhat valóra. A jogállamiságra hivatkozással az elmúlt években elhangzott kritikák nagy többsége pedig politikai furkósbotként szolgált a kereszténydemokráciára engesztelhetetlen gyűlölettel tekintő vagy annak értékeit mára feladó politikai erők kezében. A büdzsé kapcsán azt eddig is tudtuk, hogy a következő ciklusban a brexit miatt a költségvetési források csökkennek, de nem drámai mértékben. Ezt mi tudomásul vesszük. Azonban határozott véleményünk, hogy e veszteség nem terhelhető kizárólag a kohéziós alapokra vagy a mezőgazdasági támogatásokra. Ez utóbbi megakadályozására alkalmi szövetségek jönnek majd létre: Magyarországnak és Lengyelországnak például Franciaország lehet a partnere. Összességében jó esélyt látok arra, hogy hazánk ismét a maximális támogatást tudja magának kiharcolni. A fenyegetések ellenére a következő ciklus költségvetését alapvetően ugyanabban a struktúrában fogadja majd el Brüsszel, mint az ezt megelőző hét év büdzséjét.
– A migrációs ügyekben mire lehet számítani?
– A magyar kormány ezután is kiáll a mellett, hogy a kötelező kvóták erőltetése, a tagállamok migránsok befogadására kényszerítése elfogadhatatlan. Ez nemcsak a közösségi joggal ellentétes álláspont, hanem antidemokratikus eljárás is. 2014-ben, amikor utoljára uniós képviselőket választottunk, a migráció még nem volt az európai politikai élet napirendjén. Ha az EU vezetése demokratikus álláspontot akar képviselni, akkor meg kell várnia a jövő évi választásokat, hogy egy új összetételű parlament és bizottság már a problémával szembesülő uniós állampolgárok által felhatalmazva döntsön a migrációs ügyekben. A magyar álláspont egyértelmű: minden tagállamnak önállóan kell döntenie a saját migrációs politikájáról, hiszen a lisszaboni szerződés ezt a területet nemzeti hatáskörbe utalta. A közhely igazságával érdemes lenne szembesülnie a kontinens politikai vezetőinek is: az európai keresztény kultúra megőrzésére a bevándorlás veszélyt jelent.
NÉVJEGY
Budapesten született
2004-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogászként
Jelenleg a Fidesz frakcióvezetője
Hobbija: történelem, irodalom, sport
