– A nagy kérdés, hogy mennyire lehet kordában tartani, megregulázni az olyan nyomuló, egyre nagyobb információs hatalommal rendelkező óriásokat, mint a Facebook vagy a Google?
– Úgy gondolom, erre semmilyen esély nincs. Ennek elsődleges oka, hogy sem a Google, sem a Facebook nem kér pénzt, előfizetői díjat a felhasználóitól. Működésüket a hirdetésekből tudják fedezni, amihez nélkülözhetetlen a fogyasztók adatainak minél mélyrehatóbb ismerete. Mivel ez az üzleti modell különösen sikeresnek bizonyult, szinte kizárt, hogy változtatni akarnának rajta.
– Ennyire pesszimista?
– Szerintem inkább ez a realitás. Egy akkora ország, mint a miénk, csupán kerekítési hibahatár a világ legnagyobb multicégei közé tartozó Google vagy a Facebook bevétele, nyeresége szempontjából.
– Uniós szinten sincs esély? Nagyobb összefogással?
– Szerintem a közös EU-s fellépéssel is csak annyit érhetünk el, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek velünk, meghallgatják a kéréseinket, és esetleg néhány részeredmény születik. Pár éve François Hollande francia elnök sem tudott túl sokat elérni.
– Ettől még szemtelen módon csapolják az adatainkat. Mit lehet tenni?
– Minimális különbséget tennék a Facebook és a Google közt. Az előbbi esetében ugyanis van választásunk. Nem kötelező regisztrálni a közösségi oldalra, de ha mégis megtesszük, bizonyos mértékig beállítható, mi az, amit megtudhat rólunk a többi Facebook-felhasználó vagy az olyan, a cégtől adatokat vásárló partnerek, mint a friss botrányban érintett Cambridge Analytica. Persze 100-ból 99 ember soha nem állította be a Facebook-profilját úgy, hogy például csak az ismerősei vagy az általa engedélyezett alkalmazások láthassák a képeit, megosztásait.
– Ez az ő hibájuk? Nem kellene a közösségi oldalnak egyértelműbben figyelmeztetni a veszélyekre, vagy éppen szigorítania az alapbeállításokat?
– Ezt korábban és most, a már említett botrány kapcsán is megtették, de azt nem várhatjuk, hogy a saját üzleti érdekeik ellen dolgozzanak, s mondjuk más internetes médiumokhoz hasonlóan ne kereskedjenek azokkal az információkkal, melyek eladásából élnek. Sajnos az emberek zömének fogalma sincs arról, hány általuk meglátogatott weblap kereskedik az adataival.
– És mi a helyzet a Google-lal adatbiztonsági szempontból?
– Sokkal megkerülhetetlenebb szereplő, és nem csak a keresés vagy a levelezés terén. Szoftveres keresőrobotjai megállás nélkül minden, a weben elérhető információt rendszeresen frissítve begyűjtenek. Igaz, legalább abban következetesek, hogy senkinek, még az amerikai hatóságoknak sem adnak ki információt, még akkor sem, ha adott esetben egy bűnöző Gmail-fiókjáról van szó. S a Gmail használata sem kötelező. Igaz, nagyon kényelmes, biztonságos, valamint díjtalan tárhelyet kínál – persze ingyenebéd nincsen.
– Miért nem adják ki az adatokat?
– Mert az az elvük, hogy nem tisztük eldönteni, egy kormányzati adatbekérés valóságos-e, vagy mondjuk politikai szándék húzódik-e meg mögötte. A Facebook némileg együttműködőbb magatartást tanúsít a kormányzati megkeresések esetében, de még így is nagyon erős korlátok között.
– Szerintem minden titkosszolgálat irigyli a Facebookot és a Google-t, olyan nagy hatalom és információmennyiség van a birtokukban, nem?
– Minden bizonnyal így van, de ezt végső soron súlyosbíthatja, hogy például rengeteg vállalat és intézmény is Gmailen, illetve Google-felhőben tartja fontos, kritikus adatait, információit.
– De hát ha a Google nem adja ki ezeket?
– Nem is az a gond, hanem ez egy súlyos kitettség. Például abban az esetben, ha az unió bekeményít a Google-lal szemben, akkor ők súlyos ellenlépéseket tehetnek, akár nyíltan, akár csak mondjuk a szolgáltatás „technikai okokból” történő lassításával. Arról nem is beszélve, hogy az adataink más kezelésében és tulajdonában vannak.
– Kanyarodjunk vissza a Face-book-hoz: Zuckerberg az unió friss, május végén életbe lépő adatvédelmi irányelveit (GDPR) a cég egészére, globálisan alkalmazná. Hisz neki?
– A legutóbbi hírek arról szóltak, hogy a Facebook – korábbi döntésével ellentétben – mégsem terjeszti ki globálisan a rendeletet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az európai felhasználók esetében nem alkalmazzák majd az irányelveket. Fontos változások jönnek tehát az adatkezelésben, hiszen a cégek sokkal több helyen kérik a felhasználók hozzájárulását, mint eddig, talán növelve ezzel a tudatosságot.
– A Facebook adatszivárgási botránya felnyitja az emberek szemét? Már sokan törölték magukat. Mi lesz, ha tömegesen elpártolnak? Változik valami?
– Szerintem a hirdetők attól nem fognak elpártolni, hogy a felhasználók 5-10 százaléka – vélhetőleg csak átmenetileg – lekopik a legnagyobb közösségi oldalról. Nélkülük is pörög, növekszik tovább az üzlet. A felhasználóknál sem hiszem, hogy ez sokáig gátló tényező lenne, hisz információtól esnek el, ha elhagyják az oldalt. A probléma nem a széles tömegek gondja, szerintem hamar elül ez a vihar, és az adatbányászat egyre virágzóbb üzlet lesz…
