ELFEKVŐ FORINTOK
Történelmi rekordot ért el tavaly a magyar lakosság pénzügyi vagyona: az összes pénzügyi eszköz – amely tartalmazza a betéteket, a részvényeket, a kötvényeket, a befektetési jegyeket és a különböző vállalati részesedéseket – mennyisége megközelítette az 53 857 milliárd forintot decemberben, amely bő kilencszázalékos emelkedés 2017 végéhez képest. A nettó pénzügyi vagyon – amely kissé leegyszerűsítve a rendelkezésre álló megtakarítások tartozásokkal csökkentett egyenlegét jelenti – pedig ennél is gyorsabb ütemben, 10,1 százalékkal emelkedett tavaly, és megközelítette a 44 800 milliárd forintot.
A lakosság pénzügyi vagyonának gyors növekedése ugyanakkor egyáltalán nem meglepő, hiszen nem nagyon lehet olyan külső tényezőt találni, ami ne támogatta volna a bővülést. A gyors gazdasági növekedés, a bérek intenzív emelkedése, a foglalkoztatás bővülése mind hozzájárulhatott a háztartások megtakarítási hajlandóságának és képességének emelkedéséhez. Eközben a hitelezés dinamikusan bővült ugyan – tavaly 37,4 százalékkal, 1500 milliárd forint fölé nőtt a lakosságnak nyújtott fogyasztási és lakáshitelek mennyisége –, de a háztartási hitelállomány közel sem emelkedett olyan mértékben, hogy érdemben csökkentse az egyenleget.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban megjelent statisztikái szerint ugyanakkor az egyes megtakarítási formák között igen élesek a különbségek, legalábbis ami a tavalyi növekedési ütemet illeti. A leginkább szembetűnő – és egyébként egy ideje már tartó – tendencia, hogy folyamatosan bővül a be nem fektetett, „pihenő” pénzek aránya és mennyisége a háztartásoknál. Jól látható például, hogy a kisbefektetők változatlanul nagyon nagy összeget tartanak készpénzben: a forintkészpénz mennyisége 17,1, a devizáé pedig 6,6 százalékkal emelkedett tavaly, összességében megközelítve ezzel a 4800 milliárd forintos szintet. Mindez azt jelenti, hogy a készpénz az egyik legfontosabb megtakarítási formává lépett elő a magyar családoknál – még akkor is, ha a kimutatott mennyiség nagy része egyszerű kiadási tartalék –, hiszen a részaránya megközelíti a 9 százalékot a megtakarítási portfólióban.
Hasonló a helyzet a betéteknél is: itt – a külföldön tartott pénzekkel együtt – bő 9700 milliárdos mennyiséget mutatott ki 2018 végére a jegybank, ami 13,6 százalékos bővülést takar. Ez persze még túlságosan sokat nem jelent, ám az már mindenképpen figyelemre méltó, hogy a háztartások betétein belül 21,3 százalékkal, hatezer milliárd forint közelébe emelkedett a látra szóló és folyószámlabetétek mennyisége, az arányuk pedig egy év alatt 65,6-ről 70 százalékra ugrott. Ezek alapján a hazai háztartások megtakarításainak nagyjából egyötöde olyan pénz, ami helyet keres magának, hiszen vagy lekötés nélkül tartják egy folyószámlán, vagy készpénzben pihen valahol. A pihenő pénzek arányának növekedésén viszont nem lehet megütközni: a jegybank adatai szerint tavaly tovább csökkent – 0,37-ról 0,26 százalékra – a háztartások lekötött forintbetéteinek szerződésekben szereplő, éves, átlagos kamata, amelynek nyomán ma szinte csak azok kötik le rövidebb-hosszabb távra a pénzüket, akik így szeretnék elérni, hogy ne férjenek hozzá könnyen.
Szerencsére azért a készpénzen és a folyószámlabetéteken kívül is volt élet tavaly a megtakarítási piacon: az értékpapírok közül 2018 nyertese is egyértelműen az állampapír volt, amelyből a megelőző év véginél 15 százalékkal többet, 5778,8 milliárd forintnyit tartottak a számláikon a háztartások. A lakossági állampapírok mennyiségének folyamatos emelkedése persze egyáltalán nem meglepő: annak ellenére, hogy a lakossági állampapíroknál elérhető hozam sem számít mesésnek, a betéti kamatokhoz képest évi több százalékponttal jobb a kamat, gyakorlatilag nulla kockázat mellett. Ennek megfelelően azok számára, akik nem kívánnak kockázatot vállalni, viszont valamekkora hozamot el szeretnének érni a befektetésükön, a mostani körülmények között az állampapír jelenti szinte az egyetlen alternatívát.
A részvények és a részesedések növekedése viszont kissé elmaradt tavaly az átlagtól, hiszen itt 7,9 százalékos emelkedést mutatott ki az MNB. A tőzsdei részvényeken kívül a különböző vállalati részesedéseket, üzletrészeket is tartalmazó eszközosztálynál figyelemre méltó, hogy a szintén ebbe a kategóriába sorolt befektetési jegyeknél 2,8 százalékos csökkenést kellett elkönyvelni tavaly, valamivel 4200 milliárd forintnyi decemberi állomány mellett. A befektetési jegyek szerény szerepléséhez a visszafogott tőkebeáramláson – vagyis a kevés új vásárláson – kívül szerepet játszhattak a tőzsdei esések is.
A biztosításoknál és a pénztári megtakarításoknál is meglehetősen vegyesen alakult a kép tavaly. Ugyan a nem életbiztosításokban tartott pénz 6,6 százalékkal, 362 milliárd forintra emelkedett, az életbiztosításoknál már minimális csökkenés jött, 1930 milliárdnyi állomány mellett. Szerény – 1,6 és 2,3 százalékos – bővülést mutatnak a jegybank számsorai az önkéntes nyugdíj- és egyéb pénztári megtakarításoknál is, miközben a magánnyugdíjpénztáraknál tartott pénz mennyisége decemberre 2,9 százalékkal, 247,5 milliárd forintra apadt.
Ami pedig a másik oldalt illeti, a háztartások kötelezettségeinek állománya meghaladta a 9000 milliárd forintot a múlt év végén, ami 4,3 százalékos emelkedést tükröz, vagyis a tartozások mennyisége lassabb ütemben emelkedett a megtakarításokénál. Ezen belül az ingatlanhiteleknél 9,3, míg a fogyasztási hiteleknél 0,6 százalékos állománybővülést mutatott ki az MNB. Feltétlenül meg kell említeni ugyanakkor a kötelezettségek között az adó- és járuléktartozások sorát, ahol a múlt év utolsó negyedében már 729,7 milliárd forint szerepelt. Ez – amellett, hogy történelmi csúcs – 7,3 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.
A Figyelő által megkérdezett hitelintézetek óvatosan optimisták az idei kilátásokat illetően is, és várakozásaik szerint az idén a tavalyihoz hasonló vagy attól egy kissé elmaradó bővülés következhet a lakossági megtakarítási piacon. „A kedvező makrogazdasági környezet, az alacsony munkanélküliség, a reálbér-növekedés párhuzamosan az emelkedő kamatkörnyezettel a megtakarítások dinamikájának további emelkedését okozza középtávon, így 5–10 százalék közötti növekedésre számítunk a lakossági megtakarításokban. Ezen belül a 2019-től emelkedő kamatkörnyezet várakozásunk szerint növeli a betéti típusú megtakarítási termékek népszerűségét, ezért a megtakarítási szerkezet érdemi módosulására számítunk” – közölték érdeklődésünkre az MKB Banknál. Az OTP Banknál a korábbi évek növekedési dinamikájának megfelelő, 9 százalék körüli éves megtakarításbővülést várnak 2019-ben a háztarások betéti és értékpapír-megtakarításaiban. A növekedést – rövid távon – támogatja a továbbra is erős bérnövekedés, amit a lakosság optimista várakozásai miatt felpörgő fogyasztás sem csökkent jelentősen. 2019-ben – tették hozzá a hitelintézetnél – az állampapíroktól várják a vezető szerepet, a már megtett (kamatemelések) és a még csak bejelentett (kamatadó eltörlése június 1-jétől) lépések miatt. A folyószámlabetéteknél az OTP Bank szakértőinek várakozása szerint már csökkenhet a növekedés dinamikája, tekintettel a kamatkörnyezetben várt enyhe emelkedésre és így a lekötött betétek bővülésére.
Szinte csak két termékből áll a lakossági hitelpiac
Az új lakossági hitelszerződések mennyisége – a folyószámlahiteleket nem számítva – bő 37 százalékkal emelkedett tavaly, ennek eredményeként már stabilan növekvő pályára állt a kölcsönök állománya is. A lakossági hitelpiacot ugyanakkor gyakorlatilag két konstrukció – a lakáshitel és a személyi kölcsön – húzza magával: előbbiek állománya majdnem pontosan egytizedével, 3336,8 milliárd forintra emelkedett december végére, miközben a személyi kölcsönök kimutatott mennyisége 37,4 százalékkal bővült egyetlen év alatt, megközelítve a 700 milliárd forintot. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél azonban eddig nem sikerült kihasználni a hitelpiaci növekedést: ezek állománya 2018-ban újabb 13 százalékkal, 1028,8 milliárd forintra csökkent, amely sokéves mélypont is egyben. A jelzáloghitelek visszaszorulásáért persze épp a személyi kölcsönök népszerűsége okolható: utóbbiak mellett szól ugyanis, hogy mostanra jelentősen – helyenként 10 millió forintra – nőtt az igényelhető hitelösszeg, miközben kellően nagy igazolt jövedelemnél és hitelösszegnél akár egy számjegyű teljes hiteldíjmutató is elérhető. Ennek megfelelően azok a háztartások, amelyek a lakás vásárlásán kívüli jelentősebb beruházást – például lakásfelújítást, járművásárlást – terveznek, szinte biztos, hogy a személyikölcsön-konstrukciók között kezdenek válogatni.
