– Miközben szépen alakulnak a makrogazdasági számok, a vidék egy része mintha lassabban zárkózna fel. Vagy nem ezt tapasztalja, ha elhagyja Budapestet?
– A gazdasági növekedés hozza meg a felzárkózást. S miután 2017-ben tizenöt éve nem látott mértékben, 4,2 százalékkal bővült a magyar GDP, természetesen Budapest és a vidéki Magyarország is fejlődik. Tény, hogy egyes területek hagyományosan jobban teljesítenek, a növekedésből azonban összességében mindenki, minden térség részesül. A kormánynak ugyanakkor célzott programjai vannak a hátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatására, emellett az uniós források jelentős részével is a vidéket támogatjuk.
– Mindenesetre ha munkaerőhiányt és nettó kétszázezer forintos átlagkeresetet említ például Észak-Magyarországon, sokan meglepődnek, hogy melyik országról is van szó!
– Pedig Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek a legjobban a keresetek a múlt esztendőben. A foglalkoztatottság nőtt, a munkanélküliség csökkent, és ezt a statisztikai hivatal minap megjelent adatai is alátámasztják: a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékon áll ma Magyarországon, tehát közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Míg a bérek emelkedése a kormány hatéves, a szociális partnerekkel kötött megállapodásának tulajdonítható, addig a több álláslehetőség és a csökkenő állástalansági ráta annak köszönhető, hogy egészségesen fejlődik a magyar gazdaság, mind több fontos ágazat talál magára a járműipar dinamikája mellett. Nagyon jól teljesít például a lakásépítési piac, 44 százalékos a bővülés a területen, egyértelmű az Otthonteremtési program kedvező hatása. A szocialisták kormányzásuk alatt elvettek minden lakástámogatást, a Fidesz–KDNP-kormány alatt viszont már közel 68 ezer család kapott CSOK-ot. Idetartozik persze az is, hogy most készül az otthonteremtési kedvezmény „kiterjesztése” a kistelepülésekre is. Zajlanak az egyeztetések, hogy milyen módon tudnánk még inkább segíteni a hátrányosabb helyzetben lévőket.
– Jönnek az országgyűlési választások: mivel „kedveskedik” a kormány a választóknak? Beleférnek majd az esetleges költségvetési intézkedések a 2,4 százalékos hiányba?
– A kormány folytatja a munkáját, ez gazdasági növekedést, családtámogatást, biztos munkahelyeket, emelkedő béreket és biztonságos országot jelent az emberek számára. Többször elmondtam már, hogy a gazdaság növekvő teljesítményére, a folyamatosan javuló makroszámokra nem lehet öncélúan tekinteni, mindezeknek akkor van értelme, ha az emberek is érzik a bővülést, legyen szó a bérek emelkedéséről, az adók csökkentéséről vagy a javuló életszínvonalról. A polgári kormány ennek megfelelően azért dolgozik, hogy az idén is minden ember léphessen előre egyet a saját életében. Ezért újabb lépcsőfokához érkezett a családi adókedvezmény rendszere. A gyed extra mellett már elérhető a diplomás gyed, a gyermeket nevelő jelzálog- vagy diákhitelesek is könnyítéseket kapnak, minden idők legjelentősebb otthonteremtési projektjének a folytatása pedig a családok saját otthonhoz jutását célozza. Az inflációt követő háromszázalékos nyugdíjemelés, a gazdasági növekedés alapján fizetendő nyugdíjprémium, valamint az ágazati béremelések is érdemi segítséget jelentenek szinte minden magyar ember számára.
– Közben költségvetési túlfűtöttségtől óvnak a szakértők!
– Erről szó sincs! Mindennap megkapom a legfrissebb pénzügyi kimutatásokat a Magyar Államkincstártól, és pozitív folyamatokról tudok beszámolni. Olyannyira, hogy tavaly a GDP-hez viszonyított 2,4 százalékos hiány kedvezőbben, két százalék alatt alakulhatott, miközben az államadósság aránya is tovább csökkent. Itt emelném ki azt is, hogy arra még nem volt példa, mint 2017-ben, miszerint negatív hozammal finanszírozták az állami kiadásokat a befektetők. Vagyis ők fizettek azért, hogy bennünket hitelezzenek. Nem is csoda, hét éve csökken az adósságráta, s Magyarország mindegyik hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriában van. Ebben az évben hasonlóan kedvező folyamatok várhatók, a tervezett 4,3 százalékos gazdasági növekedés mellett 2,4 százalékos hiánycéllal számolunk. A költségvetés stabilitása továbbra is fennmarad, amit a választási év sem boríthat fel, amíg polgári kormánya van Magyarországnak.
– De azért ne dőljenek hátra, van még hová fejlődnünk! Mire összpontosítanak most?
– Sosem dőlhetünk hátra. Többet fordítunk többek között az útfejlesztési program végrehajtására, vagyis az infrastruktúra fejlesztésére. Az oktatási programra, azon belül is a szakképzési, felnőttoktatási viszonyok javítására, a duális képzésre. Utóbbi kapcsán is inkább a gyakorlati teendőkre. Például ne a képző intézet mondja meg, mire van szüksége a cégnek, hanem a piac. Olyan munkaerőt kell képezni, amelyet a gazdaság igénye kíván. S fontos kérdés még a magán-, pontosabban a vállalati beruházások alakulása is. Arra összpontosítunk, hogy a több mint húszszázalékos beruházásnövekedés, ez a lendület ne torpanjon meg, ehhez a cégek technológiai korszerűsítését is támogatnunk kell.
– Van-e megoldás a munkaerőhiányra? Vagy ez nem a kormány gondja?
– Kezdjük a tényekkel. A rendszerváltás óta soha nem dolgoztak még ennyien, mint most: megközelíti a 4,5 milliót a foglalkoztatottak száma, és ahogyan már utaltam rá, a rendszerváltozás óta nem mért szintre csökkent a munkanélküliség. Azért ennek lehet örülni! Természetesen a megoldandó ügyek közé tartozik, hogy mintegy hatvanezer betöltetlen állás van ma Magyarországon. Léteznek azonban tartalékok. Egyfelől 175 ezer az állástalanok száma, másfelől a közfoglalkoztatottak táborából érkezőkkel is lehet enyhíteni a problémát. A közfoglalkoztatottak száma csökkenésnek indult, 2017 végén negyvenezerrel kevesebben dolgoztak már ebben a kategóriában. Természetesen a duális szakképzés lehetőségével is élni kell. A munkaerő mobilitását is érdemben segítjük; programot hirdettünk munkásszállások kialakítására, különféle adókedvezményeket biztosítunk a mobilitás fokozása érdekében, míg a kapacitásbővítő programjainkon keresztül a munkahelyteremtést támogatjuk. Fontos még, hogy azoknak a nyugdíjasoknak, akik még dolgozni szeretnének, meg kell adni a lehetőséget erre, és a női munkaerőpiacon is akadnak még formák, például a részmunkaidős foglalkoztatás.
– De miért nem próbálják meg hazacsábítani a Lajtán túl dolgozó magyarokat? Korábban erre kampányok is irányultak. Mi lett velük?
– A külföldön dolgozó magyarok hazacsábításának a titka a fizetések folyamatos növelése. Ezt szolgálja többek között a hatéves bérmegállapodás. A minimál- és a szakmunkásbér megemelésének a hatására a visszaáramlás már megkezdődött bizonyos területeken, például az építőiparban. A foglalkoztatási adatokból jól látszik, hogy fordult a trend, egyre kevesebb magyar dolgozik külföldön. A legfrissebb adatok szerint egy év alatt közel húszezerrel apadt a számuk. Ez a csökkenő tendencia 2016-tól egyre erősebben érezhető.
– Örökzöld téma, hogy nem elég jó a magyar versenyképesség: tavaly az egyik ranglistán lecsúsztunk, a másikon feljöttünk. Melyik szeme sír és melyik nevet?
– Nézze, a versenyképességi listák összeállításában számos szubjektív elem van. Számomra azonban a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) legutóbbi rangsora mellett – amelyben Magyarország kilenc hellyel előrébb került, így a 137 országot tartalmazó listán hazánk a hatvanadik helyen áll – hasonlóan fontosak a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara konjunktúrafelmérésének az eredményei. A kutatás szerint a megkérdezett mintegy száz vállalat több mint kétharmada jónak tekinti saját üzleti helyzetét, ami 2005 óta a legjobb érték. Ugyanakkor azért hoztuk létre a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot, hogy javítsunk a magyar pozíción. Első körben olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek révén azonnal javult az üzleti környezet, s most a hosszabb távra szóló intézkedések jönnek. Utóbbiak összhangban állnak az Ipar 4.0 tervvel, valamint választ adnak majd a digitalizációs kihívásokra is.
– A magyar gazdaság „alapból” tőke- és technológiaszegény. Mi lehet a jövő útja?
– A tudásalapú, innovatív gazdaságé a jövő, valamint kulcstényezőnek kell lennie a kutatás-fejlesztés rendszerének is. Közben pedig a munkaerő hatékonyságát is javítani kell. Hasonlóan fontos, hogy javuljon a fiatalok „vállalkozói kedve”, és nagy lehetőségeket látok a startup vállalkozásokban, valamint működőképessé szükséges tenni az ugyancsak trendi spin-offokat is. Azonkívül figyelni kell az iparági trendekre, a biotechnológiára, az infotechre, a robotikára, a gyógyszeriparra, avagy az elektronikai iparra.
– Európai viszonylatban még mindig magasak a munkáltatókat terhelő járulékok. Miért nem csökkentik azokat végre érdemben?
– Érdemben csökkennek, mert a parlament döntése értelmében a 22 százalékos szociális hozzájárulási munkáltatói járulék 19,5 százalékra mérséklődött januártól. Minden egyes százalékpontos csökkentés hozzávetőleg 80-90 milliárd forintos megtakarítást eredményez a vállalkozásoknak. Természetesen a cél az, hogy az ország versenyképessége javuljon a járulékok mérséklésével és a béremelésekkel. Intézkedéseinkkel pár év múltán a vállalkozók járulékterhe Csehország vagy Szlovákia szintjére zsugorodhat. Úgy vélem, hasonlóan jó üzenet volt az is, hogy 2017-től a társasági adó 9 százalékra csökkent. Az Európai Unióban Magyarország ezen a téren az élvonalba került!
– Utóbbi jó annak az 1500 nagy cégnek, amely 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezik. De mit tesznek a „kicsikért”?
– A nagyvállalatok jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak, nagymértékben exportra termelnek, és jelentős a GDP-hez való hozzájárulásuk is. Ami a kis- és középvállalkozásokat illeti: számukra az igazi tehercsökkenést a kata, valamint a kiva adónemben már megvalósult könnyítések jelentik. Ezt a kört segíti, hogy az EU-s források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja a kormány, amiből főleg a kis- és középvállalkozások jutnak forráshoz.
– Miniszteri munkája mellett Budapest II. és III. kerületének országgyűlési képviselője. Van különbség a miniszter, illetve a képviselő Varga Mihály között?
– A képviselői munkám hasonlóan fontos, és elkövetek mindent azért, hogy a budai és óbudai polgároknak fontos kérdésekben előrébb jussunk. Miniszterként az ország gazdaságpolitikájáért felelek, képviselőként szűkebb pátriám fejlődéséért dolgozom, azért, hogy az itt élők problémáira megoldást találjunk.
– Milyen problémákra sikerült eddig gyógyírt találni? A budai régió uniós térségi összehasonlításban is jómódúnak számít.
– Ha a II. és a III. kerület általam képviselt részére közelebbről nézünk rá, sokkal árnyaltabb képet kapunk. Összetett település, ahol egyszerre van jelen egy zsúfolt világváros, a családi házas övezetek vagy éppen a hagyományait őrző sváb falu megannyi problémája. Az országos tendenciákra rácáfolva itt folyamatosan nő a gyermeklétszám. Így az elmúlt években számos iskolabővítés és -felújítás mellé tudtunk forrást szerezni. De ami igazán nagy szó, hogy a II. kerületben új iskolát építünk. A méltán népszerű, sajátos nevelésigényű tanulókat is integráló Gyermekek háza pedagógiai program gimnáziumi tagozattal is bővülhet, már a jövő tanévtől. Az egészségügyi ellátás színvonalát is javítjuk. Lépésről lépésre haladunk előre: visszaszereztük a Szent Margit Kórház függetlenségét, és azon vagyunk, hogy a II. kerületi ellátást biztosító intézmények – a Szent Jánostól a Szent Ferencen át a Budai Irgalmasrendi Kórházig – is mind jobb körülmények között működjenek belátható időn belül. A zöldterületek és az épített környezet védelme szintén az itt élők igénye: több parkfejlesztést is el tudtunk indítani – a Millenáris bővítéséről például sokan hallhattak –, de olyan ikonikus épületek rekonstrukcióját is el tudtuk végezni, mint a pesthidegkúti Klebelsberg-kastély vagy Gül Baba türbéje a Rózsadomb lábánál.
– A felsorolás, gondolom, hiányos. Ellenfelei közül azonban van, aki azzal támadja, hogy semmit sem tett a választókerületben élőkért.
– Nem tisztem ellenfeleim kampányát minősíteni, de ennek leginkább az az oka, mármint a támadásoknak, hogy nincs saját mondanivalójuk.
NÉVJEGY
1965-ben született Karcagon
Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1989-ben
2013. március 7-től nemzetgazdasági miniszter
Korábban: egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter volt, ezt megelőzően pedig a második Orbán-kormány Miniszterelnökséget vezető államtitkára
Nyelvismeret: angol
Nős, négy gyermek édesapja
Borítófotó: Pictorial Collective
