– Miért nem indul egyéniben a választáson?
– Két és fél éve a miniszterelnök mellett végzek következetesen egy politikai munkát. Az ő politikai stratégiájának a megalkotása, annak szervezése a feladatom, és ez a kampányban különösen nagy munkát jelent. Ráadásul ennek a választási hadjáratnak van egy személyes része is, a kormányfő személyes kampánya. Orbán Viktor arra kért, ennek legyek az irányítója. Ez annyi feladatot jelent, hogy e mellett egy olyan egyéni körzetet vinni, ahol harcolni is kell, az nem lett volna felelős döntés. Ezért amikor választani kellett, akkor azt mondtam: elvégzem a miniszterelnök úr melletti munkát, de az egyéni körzetbe keressünk másik jelöltet.
– Mennyire várható most ott éles verseny? Az egyes számú választókörzetben ismert politikusok indulnak: Juhász Péter, Fekete-Győr András, Hollik István.
– Minden körzetben éles lesz a verseny, így itt is. De egyértelműen Hollik Istvánnak vannak a legjobb esélyei.
– Juhász Péter legutóbbi botrányáról, hogy dulakodott az élettársával, mi a véleménye?
– Elmondott mindent az egykori élettársa. Nála jobban senki sem ismeri; mit tudnék én ehhez hozzátenni?
– Párt szintjén ki lehet a legkeményebb kihívó?
– Kormányképes alternatíva az nincsen. Az ellenzéki pártok magukkal vannak elfoglalva, nem az országgal. Nem az ország elé állítanak választási alternatívákat, hanem egymáshoz képest nyújtanak alternatívákat. Viszont egy dolog világosan látszik, hogy ebben a sajátos politikai helyzetben mégiscsak van egy rendezőelv. Amikor az ország megvédéséről volt szó, amikor a bevándorlási kérdésekben a stratégiai döntéseket meg kellett hozni, akkor mégiscsak ellenünk rendeződtek össze. Legyen az a népszavazás, a kerítésépítés és az alkotmánymódosítás elfogadása. Vagy például az Európai Parlamenttel, Brüsszellel folytatott csaták. Mindig, mindenkor saját magunkra maradtunk. Ez egyvalamit mutat: ezt a gyenge ellenzéket kívülről nagyon könnyen tudják befolyásolni és nagyon könnyen tudják egy irányba összerendezni. Azt gondolom, ez rendkívül veszélyes, mert ha ez az ellenzék kormányra jutna, az országnak olyan gyenge kormánya lenne, amelyet kívülről tudnak irányítani olyanok, akik nem a magyarok érdekét nézik, hanem a sajátjukét.
– A kampány hivatalosan csak most kezdődik, de már jönnek elő az úgynevezett atombombák a kormány ellen. Például az OLAF-vizsgálat. Mennyire veszélyes ez az ügy a Fidesz kampányára, esetleg győzelmére?
– Nincs új a nap alatt. Brüsszel négy évvel ezelőtt is foglalkozott ezzel a témával, pont ugyanígy elővették az Elios kérdését. Most eltelt négy esztendő, megint itt van az országgyűlési választás, újra felmelegítik, és elkészült a legújabb brüsszeli kampányjelentés. De lesz még ez utóbbiból egypár, például az országjelentés is az lesz, abban szintén Magyarországot támadják majd, minden eddiginél durvábban. Ez gyakorlatilag kívülről nyújtott brüsszeli segítség a magyar ellenzéknek a választási küzdelemhez. Ez a lényeg. Az ügy önmagában azért alkalmatlan a kormány támadására, mert a vizsgált időszakban a Simicska Lajos vezette Közgép volt a fő tulajdonos. Ez természetesen nem zavarja azokat, akik a támadásokat intézik, mert azok célpontjában a miniszterelnök áll. Őt akarták oda tenni, és erre az EU-ban ezt ítélték alkalmas eszköznek. Innentől kezdve a valóság az ellenfélnek nem számít. Ez Brüsszel bosszúja.
– Egy kormánytag neve is belekerült az ügybe, Lázár Jánosé.
– Én nem látom, hogy belekerült volna. Lázár János őszintén, tisztán és szerintem egyértelműen elmondta, hogy ez a projekt jó. Jó az összes megyei jogú városnak, ahol ki tudták cserélni a közvilágítást, korábban ez ugyanis multicégek tulajdonában volt. Most legalább a városok birtokában van, ráadásul egyszerűbb és hatékonyabb is az üzemeltetése, mint a korábbi közvilágítási rendszereknek. Ez jó volt Hódmezővásárhelynek is, ahol akkor éppen Lázár Jánosnak hívták a polgármestert. De a pályázatot Bajnai Gordonék idején írták ki. Tehát ha Lázár Jánost piszkálja ezzel az üggyel valaki, akkor ne mérjenek kettős mércével, Bajnai Gordont és a Bajnai-kormány tisztségviselőit is vegyék bele a körbe.
– Ha már a Miniszterelnökség vezetője szóba került, előkerült egy kastély is, amely sokak szerint áttételesen Lázár János tulajdona. Az ilyen ügyek mennyire lehetnek hatással a Fidesz kampányára?
– Ha egy választási hadjáratban nincs az ellenzéknek más mondanivalója, csak a gyűlöletkampány, akkor ebből az következik, hogy mindenkit meg fognak támadni. Ehhez a sajtó aktív segítséget nyújt majd. De ebben sincs új a nap alatt, az elmúlt éveinket csak ilyen támadások jellemezték. Ezektől nem fogunk megijedni egy választási kampányban. De hol van ez az ügy ahhoz képest, hogy Gyurcsány Ferencről kiderült: miközben a miniszterelnököt vádolta külföldi bankszámlával, addig saját maga tartotta osztrák hitelintézetben, a Rothschildok bankjában a vagyonának egy részét, amiről elfelejtett beszámolni a vagyonnyilatkozatában.
– Ez már nem az első osztrák bankszámla volt a baloldalon.
– Szeretik a külföldi bankszámlákat a baloldalon. Szerintem ez helytelen lépés olyan emberektől, akik közéleti tisztséget vállalnak, mert ha a választóknak azt akarjuk mondani, hogy bízzanak meg a magyar bankokban, akkor nekünk is meg kell bíznunk bennük, ez a minimum. Ha pedig valaki külföldi intézményekben akarja tartani a pénzét, akkor nem kell közéleti szerepet vállalnia.
– A másik botrány a 2300 befogadott migráns volt. Akkor végül is teljesült a kvóta, amelyet elleneztek?
– Arról, hogy kiket részesítettünk nemzetközi oltalomban, évek óta részletes tájékoztatást adunk a Bevándorlási Hivatal honlapján. Ebben semmi új nincsen. 2017-ben 43 alkalommal beszéltek erről a kormány tisztségviselői sajtótájékoztatókon. A kabinet egyetlen migránst sem fogadott be, mert migránsnak azok minősülnek, akik a zöld határon keresztül jöttek, és nem jogosultak a nemzetközi védelemre. Ezeket sohasem fogadjuk be. Ehhez a jövőben is következetesen ragaszkodunk, és amíg mi vagyunk kormányon, ez így is lesz. A legnagyobb vita Brüsszellel és az ellenzéki pártokkal is pont abban volt, hogy ők nem a nemzetközi egyezmények alapján nemzetközi védelemre jogosultakat kérték rajtunk számon, hanem azt akarták, hogy olyan embereket, akik berúgták az ablakot és bemásztak rajta, fogadjunk be a házba.
– Ha 2018 áprilisában nem olyan választási eredmény születik, mint amit a brüsszeli döntéshozók szeretnének, akkor még aktívabb támadások kezdődhetnek?
– Válasszunk szét két dolgot egymástól. Egyrészt van ellenünk egy külföldi lejárató kampány, amelyet tudatosan folytatnak. Ez egy sajtókampány, pontosan ugyanazok a nemzetközi orgánumok vesznek benne részt, amelyek például Trump elnököt is támadják. Ehhez nemzetközi intézmények és szervezetek is kapcsolódnak. Azok az erők állnak mögötte, amelyeket az elmúlt nyolc évben a kormányzásunkkal megsértettünk. Elsősorban azok, akiknek nem tetszik a bevándorlási politikánk, másodsorban azok, akik komoly pénzeket veszítettek a rezsicsökkentés miatt. Harmadszor pedig azok a pénzügyi körök, amelyek szeretnék visszakapni a sok éven át fizetett bankadót. Ezek a nemzetközi érdekcsoportok egy másik, gyenge kormányban érdekeltek. Arra számítanak, hogy azt a pénzt be is hajthatják az országon, amelyet a válságkezelés során beszedtünk tőlük. Nekik tehát egy várományuk van, pénzt remélnek, ha a nemzeti kormány elveszti a választásokat. A másik oldalról van egy 2018. április utáni időszak. Ha mi nyerjük meg a választásokat, akkor, tudják jól, nem lesznek képesek érvényesíteni az érdekeiket. De egy ügyben biztosan nagyon erős nyomás alá helyezik majd a kormányt, ez pedig éppen a bevándorlási politika. A belga kormányfő kottyantotta ki, hogy júniusban át akarják vinni az új európai bevándorlási mechanizmust. Már a brüsszeli képlet is megvan a migránsok betelepítéséhez. Magyarországra kapásból évi tízezer jutna. Ezt ugyanúgy akarják keresztülvinni, ahogyan az előző kötelező kvótát. Mi ennek keresztbe fogunk feküdni minden körülmények között. És nemcsak mi, hanem a V4-ek is.
– Ezért van szükség a Stop Sorosra is?
– Az egy választói igényre adott válasz. Folytattunk egy konzultációt a Soros-tervről, amelyre elég nagy arányban mondtak nemet az emberek. Én nem nagyon ismerek az európai uniós országokban olyan politikai akciót, amelyben a kormány kérésére részt vett kétmillió-háromszázezer ember. Ez kötelez bennünket arra, hogy szigorú intézkedéseket hozzunk. Ezeknek a szigorú intézkedéseknek a lényege, hogy minden migrációt szervező, azt támogató vagy éppen finanszírozó tevékenység Magyarországon a közeljövőben engedélyköteles lesz. És aki migránsokat engedély nélkül akar behozni az országba, azt ki lehet tiltani. Ha mi nyerjük a választásokat, ebből a törvényből valóság lesz.
– Régen hallottunk már igazi kampányüzeneteket egy választási kampányban. Ön mit üzenne a választóknak?
– Mi vagyunk az a párt, amelyiknek a kormányzás során mindig Magyarország az első, nekünk mindig a magyarok érdekei az elsők. Senkitől sem félünk, és minden konfliktust vállalunk azért, hogy a magyar érdekeket megvédjük. És ezt nyolc év alatt be is bizonyítottuk. Ma Európa legfontosabb dilemmája, hogy a kontinensen vannak bevándorló- és nem bevándorlóországok. A magyarok nem szeretnének egy előbbi típusú államban élni. Ehhez meg kell őrizniük a döntési szabadságukat. Ebben ennek a választásnak komoly szerepe lesz. Már ennek a ciklusnak is az lett volna, mert ha nem mi vagyunk kormányon, hanem az ellenzék, akkor nem épült volna meg a kerítés. De megépítettük, és most biztosan ellenáll a bevándorlási hullámnak. 2018-nak pedig valóban az a tétje, hogy megmarad-e, megőrzi-e a funkcióját, s a bevándorlási politika ügyében olyan kormány lesz-e, amelyik nemet mond Brüsszelnek. Erre egyedül egy Fidesz–KDNP-kormány a garancia.
NÉVJEGY
Szakonyfaluban született
1995-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen
2012–15-ig a Fidesz frakcióvezetője volt
2015 októberétől a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője
Nős, három fiú édesapja
