– Hangos volt az év eleje attól, hogy maratoni tárgyalássorozatot követően, az egyhetes sztrájk utolsó napján állapodott meg a győri Audi-gyár vezetése és a szakszervezeti tárgyalódelegáció. Mit tesznek azért, hogy ez ne forduljon elő újból?
– Két fontos célkitűzésünk van: biztos munkahelyeket kívánunk garantálni az Audi Hungariánál, valamint a nálunk dolgozóknak hosszú távon is versenyképes jövedelmet szeretnénk kínálni. Törekszünk a párbeszédre a munkavállalókkal, a szakszervezettel. Természetesen mindent megteszünk azért, hogy az év elején tapasztalt helyzet ne forduljon elő ismét. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy gazdasági értelemben a sztrájk a vállalat számára bizalomvesztést is okozott. Szeretnénk mielőbb helyreállítani presztízsünket partnereinknél, megrendelőinknél. Mindenesetre rögzíteni kell azt is, hogy a magyar átlagbérnél jóval nagyobbak a jövedelmek cégünknél.
– Az Audi-dolgozók azt is felvetették, hogy miközben ők csak 18 százalékos béremelésért tüntettek, addig a Mercedesnél két év alatt egyes jövedelemkategóriákban akár 35 százalékos fizetésrendezésről állapodtak meg az idén. Nem érzi jogosnak a sztrájkot?
– Nézze, nálunk a kollégák teljesen más bérrendszerben és bérszínvonalon dolgoznak. Nem érdemes összevetni a két fizetési rendszert.
– Az érdekképviselet szerint a konszernen belül itt a legkisebbek a keresetek. Miért nem emelnek jobban?
– Nem értek egyet a szakszervezet megállapításával. Már az idei, tizenöt hónapra szóló bérrendezés előtt is nálunk volt az egyik legmagasabb bérszínvonal a Volkswagen konszernen belül a kelet-közép-európai régióban.
– Információink szerint egy Győrben dolgozó audis munkatárs a negyven százalékát kapja egy Ingolstadtban tevékenykedő kolléga fizetésének. Mekkora az eltérés az ingolstadti és a győri keresetek között?
– A németországi bérezési helyzetet nehéz összemérni a magyarországival. Ennek több oka is van: eltérő a személyijövedelemadó-rendszer a magyar javára, hiszen itt alacsony és egykulcsos az szja. Továbbá vásárlóerő-paritáson is nagy a különbség. Németországban élni általánosságban drágább, vagyis a nálunk megkeresett jövedelem aligha vethető össze az ottani fizetések valódi értékével.
– A munka törvénykönyvének a módosításáról, a négyszáz óra maximális túlórakeretről és a munkaidőkeret egyről három évre történő kibővítéséről sokan tudni vélik, hogy a német cégek azt kedvezően fogadták. Az Audinak volt ebben szerepe?
– Minden olyan intézkedést örömmel fogadunk, amely javítja a magyar gazdaság versenyképességét. A munkaerőpiaci kondíciók javítása, a hatékonyság fokozása pedig köztudomásúlag fontos téma Magyarországon. A nálunk alkalmazásban lévőkkel évekkel ezelőtt olyan kollektív szerződést kötöttünk, amely az évi maximális túlóraszámot is szabályozza. A most érvényes szabályozásunk szerinti évi legfeljebb háromszáz túlóra lehetőségét sem használjuk ki. Amennyiben a jövőben ezen változtatni szeretnénk, arról egyeztetünk majd a munkavállalóinkkal. Ez aktuálisan azonban nincs napirenden. Hasznosnak tartjuk a munkaidőkeret három esztendőre történő bővítését: ez a lehetőség – amely szintén a dolgozókkal való megállapodáshoz kötött – nagyobb rugalmasságot biztosít a termelő cégeknek arra, hogy a gyártást a termékek piaci keresletéhez igazítsák.
– Hogyan pozicionálná a Volkswagen konszernen belül a győri Audit?
– Ez nagyon egyszerű: a győri Audi a világ egyik legnagyobb motorgyára, amely az elmúlt huszonöt évben bebizonyította, hogy a konszernen belül meghatározó vállalat. A nálunk előállított motorokra, autómodellekre pedig jogosan lehetünk büszkék. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy „kis” motorgyárként indultunk, mindössze hétszáz munkatárssal, hatvanezer négyzetméteren napi kétezer erőforrást előállítva. Jelenleg pedig, összességében több mint tízmilliárd eurós fejlesztéseket, beruházásokat követően ötmillió négyzetméteren 9000 motort és 750 járművet gyártunk naponta. Az Audi Hungaria a térségben közvetve és közvetlenül harmincezer munkahelyet teremtett, tizenháromezren dolgoznak magánál az Audinál. Ha rekorddal nem is, de stabilan és magas számokkal zártuk a 2018-as esztendőt. S minden esély megvan arra, hogy a motorgyártás 2019-ben az előző évihez hasonló vagy azt meghaladó mértékben teljesítsen. A jármű-előállításban az idén jóval magasabb szintet érünk el 2018 termelési volumenénél. Azonban érezzük, hogy az utóbbi szegmensben elindult transzformációs folyamat miatt egyre nő a versenyképességi nyomás nemzetközi viszonylatban, valamint a konszern telephelyei közötti szinten, elsősorban a kelet-közép-európai régióban. Az Audi Hungariánál továbbra is erősen takarékoskodnunk szükséges, hogy a jövőben is biztosítani tudjuk a beruházásokat telephelyünk számára. Még erősebben kell fókuszálnunk a hosszú távú versenyképességünkre, hogy változatlanul meghatározó oszlopa legyünk a Volkswagen konszern nemzetközi termelési hálózatának.
– Tavaly jubileumi évet zártak. Hozott ez valami különlegeset is a gyár életében?
– Talán az említett termelési számokból is kiderül, hogy a negyed évszázados fejlődés minden korábbi elképzelést, várakozást felülmúlt. A Győrben felhalmozott technológiára és szaktudásra pedig komolyan épít az Audi, amikor az elektromobilitásban játszandó lényeges szerepre készül: jubileumi évünkben fontos mérföldköveket értünk el. Fennállásunk huszonötödik esztendejében kezdődött meg az e-meghajtások gyártása, vagyis az elektromobilitással gazdagodtunk. Ugyancsak a múlt évben indult az első győri SUV, az Audi Q3 sorozatgyártása.
– Hatalmas átalakuláson megy át a járműipar. Robbanásszerű változásokra készülnek az Audinál is?
– Kétségtelen, hogy az e-autók terjedése nálunk is átszabja a termelési palettát. De nem robbanásszerű, hanem folyamatos változásra készülünk. Idevonatkozóan viszonylag keveset beszélünk arról, hogy új szakmák jelentek és jelennek meg, ennek nyomán pedig a szakképzés még inkább kulcsterület lesz. Csakúgy, mint a hozzáadott érték növelése, vagy éppen a kutatás-fejlesztés területe. Ennek szellemében bővítjük a jövőben a műszaki fejlesztési tevékenységünket. S folyamatosan javítani kell a versenyképességen. Nálunk sem csak a termékek, hanem a gyártási eljárások is innovatívak. Például egyes új gyártóegységeinkben a futószalag helyett moduláris, szigetszerű rendszerben zajlik a munkavégzés. Az Audi AG 2025-ig harmincra növeli elektromos modelljei számát, s ehhez az Audi Hungaria is hozzájárul majd. A jövőben mi is gyártunk autókat e-hajtással. Győrben felkészültünk a jövő kihívásaira.
– Az Audi mellett a másik két prémium kategória, a Mercedes és a BMW is a magyar autógyártást fémjelzi. Hogy látja az ágazat jelentőségét?
– Miközben a versenytársainkról van szó, természetesen örülünk annak, hogy mostanra két másik prémium gyártó is Magyarországot választotta. Arra, hogy immár mindhárom német társaság jelen legyen egy országban – nem számítva ide természetesen Németországot és Kínát –, nincs is példa! Igazi különlegesség! Itt dolgozó menedzserként tudom, hogy az elmúlt hét-nyolc évben megsokszorozódott a magyar autóipar teljesítménye. S jelenleg ez az ország az európai autógyártás-autóipar egyik fontos zászlóshajója. Az ágazatnak nem pusztán abban van szerepe, hogy meghatározó foglalkoztató maradjon, hanem abban is: a gazdasági növekedés üteme tartósan nagy legyen Magyarországon.
– Milyennek látja a felzárkózásunkat? Tudja, mi úgy szeretnénk élni, mint az osztrákok!
– A magyar gazdaságpolitikának határozott céljai vannak, ám a felzárkózás hosszú folyamat. Ugyanakkor az ország látványos eredményeket ért el. Úgy vélem, a magyar kormány jól hasznosítja az európai uniós forrásokat, és az ország tőkevonzó képessége kiemelkedően jó a kelet-közép-európai térségben. Nem lehet panaszunk a gazdasági környezetre, ám szükség van arra a versenyképességi csomagra, amelyet nemrég fogadott el a kabinet. Szerintem van néhány kulcsfontosságú terület – oktatás-szakképzés, egészségügy, innováció, kutatás-fejlesztés –, ahol hatalmas fejlesztéseket lehet még végrehajtani.
– Miközben a motoroktól és az autókról beszélünk, még nem árulta el, hogy mi a kedvence.
– Az Audi TT.
– Pont a TT? Egyes hírek szerint ennek a kupénak és nyitott változatának a jövője veszélybe került!
– Bár egy ideje szűkül a sportautók szegmense, ennek a típusnak a gyártása a következő három-négy esztendőben biztosított. A múlt évben meg is újult a már-már hungarikumnak számító sportautó. A TT nemcsak az Audi számára, hanem számomra is ikonikus modell, ráadásul tavaly ünnepelte a huszadik születésnapját.
névjegy
1963. május 6-án született, a bajorországi Burgauban.
1990-ben kezdte karrierjét az Audinál, Ingolstadtban, a Müncheni Műszaki Egyetemen végzett gépészmérnöki tanulmányait követően.
Ezután különböző vezető pozíciókat töltött be számos szakterületen, többek között
a futómű-előállítás, a gyártástervezés és
a motorgyártás területén.
Röviddel az itteni cégalapítást követően, 1996-tól 1998-ig sikeresen támogatta
a győri Audi-telephely fejlődését.
2007 és 2014 között az Audi Hungaria motorgyártásért felelős ügyvezető igazgatói pozícióját töltötte be.
2014-ben a gyártástervezés motor/futómű területének a vezetőjeként tért vissza Ingolstadtba.
2017. október 1-je óta az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke.
