– Milyen 2017-es évet zárt a magyar gazdaság?
– Az év egészére még nincsenek adataink, de az már a novemberi számok alapján is elmondható, hogy folytatódott a négy esztendeje tartó gazdasági növekedés, amely 2017-ben meghaladta az uniós átlagot. A legtöbb ágazat jól teljesített, bár nem mindegyik egyformán.
– Mely ágazatok teljesítenek kiemelkedően?
– Az ipar nagyon jó évet zárhat, hiszen tizenegy hónap alatt 5,2 százalékkal nőtt a kibocsátás az előző évihez képest. Ezen belül az export dinamikusabban bővült, mint a belföldi értékesítés. Az eladások kétharmada külföldön realizálódott. Az iparon belül a gépgyártás nőtt a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal, de az elektronikai ipar is kiválóan teljesített. Az építőipar szintén jelentősen bővült, a 2016-os átmeneti csökkenés után novemberig 29 százalékkal javult a teljesítménye.
– Mi a helyzet a járműgyártással? Korábban ez az ágazat teljesített a legjobban.
– A korábbi években a járműgyártás dinamikus növekedését főként az okozta, hogy az autógyárak új üzemeket hoztak létre, s azokat termelésbe állították. A múlt esztendő kapcsán ilyen hatásról nem igazán beszélhetünk, de az első tizenegy hónapban így is 1,2 százalékkal bővült a járműipari kibocsátás. Szerkezetileg pedig vaskos részt (28 százalékot) tesz ki a magyar ipar teljesítményében az ágazat.
– Továbbra is a multik húzzák a magyar gazdaságot?
– Természetesen meghatározók, különösen néhány ágazatban, de a magyar vállalkozások is jelentősen hozzájárulnak a gyarapodáshoz.
– Mi a helyzet a fogyasztással?
– A keresetek növekedése és az alacsony infláció is támogatja a fogyasztás bővülését, amely tavaly az első három negyedévben 3,6 százalékos volt. A fogyasztás szintje tízéves csúcsot ért el.
– A magyar emberek elkezdték érezni, hogy van pénzük?
– A devizahiteleket kiváltották, a kamatkörnyezet kedvezőbb lett, törlesztésre kevesebb megy. Ez nagyobb biztonságot jelent a családok gazdálkodásában. A háztartásoknak nem csupán a fogyasztása, hanem a megtakarítása is növekszik.
– Miként alakultak a keresetek?
– 2010 és 2016 között összességében 24 százalékos volt a reálkereset emelkedése. Tavaly január–novemberben pedig 10,2 százalékkal nőtt, ilyen a kétezres évek elején volt utoljára.
– Ezzel párhuzamosan viszont elég nagy a munkaerőhiány. Mit mutatnak az adatok?
– Kétségkívül a gazdaságilag aktívak rétege szélesedett. Ezen belül a foglalkoztatottság negyed évszázados csúcsot ért el, a munkanélküliség pedig a huszonöt éve látott legalacsonyabb szintre mérséklődött, ezzel párhuzamosan az inaktívak száma és aránya tovább csökkent. A gazdaság bővülése ugyanakkor egyes szakmákban munkaerőhiányt idézett elő, ami egyébként kedvezően hatott a keresetekre. 2017. harmadik negyedévi adatok szerint a foglalkoztatottak száma közelíti a 4,5 milliót, a magyar foglalkoztatási arány (68,7 százalék) nagyobb az unió átlagánál, míg a munkanélküliség ugyanebben az időszakban tapasztalt 4,1 százalékos hazai szintje jelentősen alacsonyabb, mint az EU28-as középérték. Vagyis munkaerő-tartalék már alig van, a magasan kvalifikált munkaerőt igénylő foglalkozásokban pedig gyakorlatilag egyáltalán nincs. Bár a kivándorlás mértéke nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő, mégis hozzájárul ahhoz, hogy munkaerőhiány van.
– A KSH miként méri a kivándorlást?
– Az EU-n belül egy helyen lehet egészségbiztosítása valakinek, ezért aki külföldre megy dolgozni, annak ki kell jelentkeznie a hazai egészségbiztosítási rendszerekből, így a ki-, illetve visszajelentkezők számát tudjuk mérni. E szerint egy darabig erőteljesebben nőtt a magyar kivándorlás, aztán lassulni kezdett. 2016-ban 29 ezren mentek külföldre és 17 ezren jöttek vissza.
– Azt tudjuk, hogy összesen mennyien vannak kinn?
– A külföldre költözők közül sokan visszatérnek, később esetleg újra kivándorolnak. Inkább becsléseink vannak. Ezek alapján legalább 300, legfeljebb 450 ezer a kint élők száma. A fekete-, szürkefoglalkoztatással együtt valószínűleg ennél nagyobb, és jelentős a határon átnyúló ingázás is. Azt azonban tudjuk, hogy leginkább a férfiakat és az aktív korosztályba tartozókat érinti a vándorlás.
– A népesség miként alakult tavaly?
– Hullámzik, hogy melyik évben milyen dinamikával, de 1981 óta csökken a népesség. 2016 októberében, a mikrocenzus idején 9,8 millió volt a lakosok száma. Egyes években extrém módon csökkent a népesség, volt, hogy ötvenezerrel is. A múlt év például e tekintetben nem volt kedvező. A téli influenzajárvány kifejezetten nagy halandóságot eredményezett. A teljes termékenységi arányszám 2016-ban 1,49 volt, ami a 2011. évi 1,23-os értékhez képest jelentős növekedés. Ugyanakkor a múlt esztendőről eddig rendelkezésre álló adatok a születések számának az előző évhez képest kismértékű csökkenését jelzik.
– Mi tud ebben jelentős változásokat elérni?
– Minden olyan intézkedés segít, amely a megszületett gyermekek száma és a kívánt szám közötti különbséget csökkenti. Nem csupán pénzkérdés ez persze, de a gyereknevelés költségeihez való hozzájárulás, különösen a családi adókedvezmény jó irány. A munkaerőpiacon a kisgyerekes anyák foglalkoztatásának, visszailleszkedésének az elősegítése szintén kedvező. De ilyen a lakáshoz jutási kedvezmények hatása is. A családbarát közhangulat elő tudja segíteni a születést azoknál a családoknál, ahol akarnak gyereket. Magyarországon szerencsére nagyon kicsi az akaratlagos gyermektelenség aránya. Vannak olyan országok, ahol visszafordíthatatlan a termékenység romlása, mert nagyon erős a „gyermekmentes élet” felfogás.
– Nálunk most átlagosan meddig élnek az emberek?
– A 2016-ban született nők várhatóan 79,2, a férfiak 72,4 évig. Ez, bár jelentős emelkedés az elmúlt tíz évet tekintve, de nem éri el az uniós átlagot. Általában az ellátórendszerek feszültségeit szokták emlegetni a demográfiai öregedés kapcsán, ám jelentős probléma lesz az idős családtagok gondozása is, és itt már felmerülnek azok a kérdések, hogy egy-egy nagyszülőnek hány unokája van.
– Itthon átlagosan hogyan élnek az idősek?
– Ez függ a régiótól, a település jellegétől. Vannak olyan helységek, amelyek teljesen kiürülnek, és szinte csak az idősek maradnak azokban. Ott nyilván máshogy élnek, mint a városokban. Függ persze az iskolai végzettségüktől, a korábbi munkaerőpiaci, családi helyzetüktől. Az időseket sokszor kezeljük homogén sokaságként, valójában azonban nagyon eltérő élethelyzeteket tapasztalhatunk. Nem kevesen vannak már Magyarországon is azok, akik egészségesen és jó anyagi körülmények között érik meg a nyugdíjas kort. Mivel Magyarországon az átlagnyugdíjak értéke az átlagkeresetek értékének a 70 százaléka, és mivel ez a pénz kiszámíthatóan érkezik hónapról hónapra, a nyugdíjaslét tervezhetőbb, mint a munkaerőpiaci konjunktúrának jobban kitett csoportok élete.
– A V4-ek mennyire meghatározók Európán belül?
– A visegrádi országok elég nagy tömböt alkotnak, 64 millióan laknak ebben a négy országban. A külkereskedelemben is nagy a V4-ek szerepe. Európa legerősebb gazdasága, Németország például a visegrádiakkal lényegesen nagyobb külkereskedelmet bonyolít, mint mondjuk Franciaországgal. Ezek fontos tényezők. A teljes uniós GDP-nek a 6 százalékát adják a V4-ek, ezzel a teljesítménnyel hatodikak vagyunk az EU-s rangsorban, ha egységként tekintjük a négy országot. Vagyis elemi érdekünk az erősebb együttműködés.
– Milyen adatai vannak a KSH-nak a migránsokról? Mennyire cserélnek egymással adatot erről az európai statisztikai hivatalok?
– Cserélünk információkat, de nem egységesek az adatbázisok, és az, hogy melyik országban mit mérünk. Konzisztens migrációs statisztika nincs, de elindult a harmonizáció.
– Mi a helyzet az arab országokból érkezőkkel?
– Az uniós összesítések szerint az elmúlt két évben nagyjából kétmillióan jöttek, döntően Németországba.
NÉVJEGY
63 éves, jogász (ELTE)
KEDVENCEK
Könyv » Thomas Mann: József és testvérei Film » Casablanca, Távol Afrikától, Alfred Hitchcock-filmek
Zene » Beethoven-hegedűverseny; s mostanában
kezdi jobban felfedezni a dzsesszt Hobbi » természet,
a madarak megfigyelése, süteménysütés
