– Huszonkét évesen, 1994-ben lett önkormányzati képviselő, 2006 óta polgármester Pomázon. Mi vitte ilyen fiatalon a politikába?
– Sváb származású vagyok, anyai nagyszüleimet és édesanyámat 1946-ban kitelepítették Magyarországról. Aztán – több mint tizenhárom évvel később – a nagyszüleim szívét hazahúzta a honvágy, a nevük megváltoztatása árán is vállalták, hogy hazaköltöznek az NSZK-ból. A Kádár-rendszerben a magyar hatóságok nem nagyon értették, hogy Nyugatról miért is akar valaki visszaköltözni, ezért a rendszerváltásig felügyelet alatt álltunk. A rendszerváltás, azaz 1989 tehát nagyon sokat jelentett nekem: tizenhét évesen, a születésnapomon léptem be a Fideszbe. Aztán öt év múlva, a Dunakanyarban egyedüliként lettem megválasztott fideszes önkormányzati képviselő. Volt olyan képviselőtársam, aki az alakuló ülésen – mikor szabad helyet kerestem a képviselői asztalnál – rám szólt, hogy a nézőknek máshova kell ülniük, ezek a képviselői helyek. Innen indultam, azóta folyamatosan a képviselő-testület tagja vagyok. Igaz, a sorok között az évek során egyre előrébb kerültem.
– Mi Pomázon ma a legnagyobb gond?
– Mi vagyunk a Dunakanyar Viharsarka. Szentendre kulturális sokszínűsége, történelme mágnesként vonzza a turistákat, Budakalász pedig a 11-es út közelsége miatt a befektetőket, vállalkozásokat. Nekünk hozzájuk képest elenyésző az iparűzési adóbevételünk. Ennyit jelent, hogy tőlünk három kilométerre vezet a 11-es út. De ez egy adottság, amelyen hiába akadunk fenn, ezzel együtt kell élni. Eközben irdatlan nagy forgalom halad át a városon. Az esztergomi Mária Valéria hidat rengetegen használják elkerülő útként a Dunakanyarban. Nemrég készítettünk forgalomszámlálást: egy hétköznapi délelőtt 11 ezer autó ment át Pomázon. Ennek ellenére – hogy a pozitívumot is hangsúlyozzam – a településen van a környéken a legjobb levegő, a táj szépsége, a hegyi útjaink miatt rengeteg turista jár hozzánk. Nemsokára, kormányzati, 185 milliós támogatásból megkezdődik az új kerékpárút építése is, amely Szentendrét és Pomázt köti majd össze. Ez a fejlesztés is annak a kormánydöntésnek köszönhető, amely Pest megyét összességében nyolcvanmilliárd forintos támogatásban részesítette. Erre azért volt szükség, mert a többi hazai régióhoz képest magasabb fejlettségi szinten állunk, ezért nem juthattunk hozzá a brüsszeli pénzekhez. Ezek a minisztériumi pályázatok legfőképp infrastrukturális beruházásokat takarnak, így útfejlesztésre, vízelvezetés kiépítésére vagy épp egy belső, városi bicikliút megvalósítására lehetett pályázni. Ezeket önerőből nem tudtuk volna kivitelezni. A hárommilliárdos költségvetésünkből mindössze kétszázmilliót tudunk fejlesztésre fordítani. Volt, hogy egy ilyen tenderen egy útépítésre ennél nagyobb támogatást nyertünk el.
– Az M0-s körgyűrű továbbépítésének új tervei láttak napvilágot. Ezek az elképzelések hogyan érintik Pomázt?
– Budakalász és Pomáz között 2020-tól épül egy új szakasz, amely a városunkat tehermentesítő elkerülő út lesz. Az M0-st a legújabb tervek szerint a 10-es útig szeretnék megépíteni, ami számunkra jó lenne, hiszen nagyon sokat segítene rajtunk: napi akár öt-hétezerrel is csökkenne a Pomázon áthaladó gépjárművek száma. De ez még legalább öt-hét év. Nagyon fontos üzenet, hogy a tervek szerint elsőként a legforgalmasabb Budapest–Szentendre HÉV-vonalat újítja majd fel a MÁV. Az államvasutakkal kitűnő az együttműködésünk. Mivel a Pomázra HÉV-vel érkezők az állomás parkját látják meg először, kötelességünknek éreztük, hogy azt – bár nem a mi tulajdonunk – a város felújítsa. Nemrég készült el az állomáshoz kapcsolódó járdafejlesztésünk is, és nemsokára megindul a MÁV területén a mini P+R parkoló építése, amely ugyancsak az önkormányzat beruházása lesz. Az év eleji menetjegykiadás-változtatás nálunk nem okozott semmilyen feszültséget, hiszen az államvasutak elfogadta a kérésemet, hogy állítsanak üzembe egy új mobilpénztárt és még egy jegykiadó automatát. Több ezren ingáznak naponta Pomáz és Budapest között, az ő életük megkönnyítése volt a célunk.
– A rendszerváltás után Budapestről óriási kiköltözési hullám indult el az agglomerációba. Aztán az utóbbi években arról lehetett hallani és olvasni, hogy a folyamat kezdett megfordulni. Pomázon mit tapasztalnak ebből?
– Nálunk az utóbbi években is nőtt a lakosok száma. Amikor képviselő lettem, még tízezren laktak Pomázon, most 18 és fél ezren. Egy évben 150-160 újszülött pomázi baba érkezik, ezért új bölcsődét, óvodát kellett építenünk. Ez jellemzi az egész Dunakanyar-régiót, a CSOK még inkább erősítette ezt a folyamatot. Az a tapasztalatunk, ami túlnyomórészt a jómódú rétegre jellemző, hogy a korábbi nyaralóövezetbe életvitelszerűen „kiköltöznek”. Polgármesterként minden újszülött itteni gyermeknek babakelengyét adományozok, és bizony olyan helyekre kell elmennem, például még erdős részekre is, ahol korábban – hiába vagyok pomázi születésű – még nem is jártam.
– Tizenhárom éve polgármester, és ősszel újra elindul a poszt elnyeréséért. Mi motiválja még?
– A város előtt álló feladatok, a kihívások, és az is, hogy ez a pozíció óriási felelősséggel jár, s a továbbiakban is szívvel-lélekkel kívánom ellátni. De nem tagadom, az is ösztönöz, hogy a polgármesterség olyan hivatás, amelyben folyamatosan tanulni, alkalmazkodni szükséges, illetve mindig meg kell újulni. Pomáznak továbbra is fejlődnie kell, nekem pedig ez a legfontosabb.
NÉVJEGY
Pomáz polgármestere.
46 éves, nős, egy gyermek édesapja.
Középiskolai érettségivel rendelkezik, grafológiai végzettsége van.
Nyolc évig dolgozott a Magyar Nemzeti Bankban.
Pomázon 1994 óta önkormányzati képviselő, 1998-ban a Pest Megyei Közgyűlés képviselője, majd 2006 óta Pomáz polgármestere.
Kedvencek
Film » Üvegtigris I., II., III., Másnaposok I., II., III.
Könyv » mindegy csak történelem legyen
a téma
Zene » retró zenék
Hobbi » horgászat, kirándulás
