– Hányan élnek még köztünk Széchenyiek?
– A világban – Németországban, Svájcban vagy éppen az Egyesült Államokban – hozzávetőleg százan, Magyarországon körülbelül húszan lehetünk. Az én felmenőim Széchenyi István fiatalabb bátyjának, Pálnak a rokonai. Akik nem külföldön élő Széchenyiek, azok sajnos mindannyian megtapasztalhatták, mit jelentett arisztokratának lenni az ötvenes évektől a rendszerváltásig.
– Mi maradt a hatalmas vagyonból?
– Szinte semmi: egyetlen gyertyatartó vagy festmény sem, a kastélyokról vagy éppen a földekről nem is beszélve. Kapott ugyan a család kárpótlási jegyet, ám ez a töredék töredéke volt a ma már szinte felbecsülhetetlen vagyonhoz képest.
– Milyen „emléket őriznek az átkosból, egyáltalán: főnemesi leszármazottakként hogyan éltek túl a szocializmust?
– Az elmúlt években, ha lehet így fogalmazni, nagyon beleástam magam a családi történetbe. S mikor a Történelmi Levéltárban végigolvastam a nagypapám levelezését, aki könyörgött a hatóság képviselőinek, hogy ne tegyék teljesen tönkre a családjával együtt, látom, hogy ez milyen nehéz élettörténet. Már értem, hogy sem mi, sem más arisztokrata leszármazottak miért nem beszéltek róla soha. Sajnos a félelem érzete csak mostanra kezdett elmúlni, ha egyáltalán az idősebb generációknál valaha el is múlik. Engem például úgy indítottak iskolába, hogy ne nagyon dicsekedjek a nevemmel. Ettől függetlenül persze bennem élt és él a büszkeség a Széchenyi-örökség kapcsán.
– Feladatának érzi a múlt feltárását, bemutatását?
– Pontosan! Meg kell mutatni azt a múltat, azt az utat, amelyet az arisztokrata családok bejártak.
– Államosítás, vagyonelkobzás, internálások – sokaknak már ez ugrik be az arisztokratákról, nem pedig a pompa!
– Nem csak ezt lehet láttatni: a főnemesek rengeteg szépséget, értéket hagytak az országra, mielőtt eltüntették őket a közéletből. A magyar nemességet képező történelmi családok több mint egy évezreden át szolgálták a magyar nemzetet, olyan erős erkölcsi, szellemi és gazdasági pilléreket rakva le, amely nélkül ma nem ez a Magyarország lenne.
– Viszonylag későn „kapcsolt mint Széchenyi: csak 2013-tól szervezi és menedzseli alapítványi formában az örökséget.
– Nem így látom: most jött el az ideje annak, hogy szervezeti formában is foglalkozzunk az örökséggel, s védjük, tartsuk fenn a Széchenyiek hagyatékát. Örömünkre szolgál, hogy ebben partnerünk a kormány, a Miniszterelnökség. Tudjuk azt is, hogy nem pusztán a múlttal kell foglalkozni: a Széchenyi család 2015-ben díjat is alapított a vállalkozóknak az Év Széchenyi Vállalkozása-díj címmel. Az elismerést hagyományteremtő szándékkal alapítottuk, és az a célunk, hogy a cégek legyenek büszkék a sikereikre. A többi között olyan értékekre szeretnénk ráirányítani a gazdaság szereplőinek a figyelmét, mint a becsület, a méltóság, a szorgalom és a tenni akarás a nemzetért. Persze aligha árulok el titkot azzal, hogy sok Széchenyi István kellene a magyar gazdaságnak! Közben feladatunknak érezzük azt is, hogy a nagycsaládosoknak Széchenyi-tábort szervezzünk. S említhetném még az épített és szellemi örökség védelmét. Most pedig összejövetelt szervezünk a történelmi családok leszármazottainak.
– Már elnézést, de rengeteg nemesi, főnemesi összejövetelt tartottak 1990 óta Budapesten. Mitől lesz ez más, mint a többi?
– A Gróf Széchenyi Család Alapítvány és a Polgári Hermina Alapítvány által közös szervezésben rendezzük meg a történelmi magyar családok emléknapját 2018. június 2-án. Igaz, Budapesten volt már számos nemesi találkozó, de a mostani az első, amikor a történelmi családok találkozójáról beszélhetünk, amely a hazai nemesi családok összefogásával jön létre. Ezt követően pedig nyilvános ökumenikus istentiszteletet is tartunk.
– Ebben a mai pörgős, az elektronikus kütyükre épülő világban sokaknak természetellenesnek tűnik régmúlt korokkal foglalkozni.
– Nézze, a magyar nemesi társadalmi osztály szoros és elengedhetetlen részét képezte a nemzetnek. S mi csak ezt képviselve szólítottuk meg az itthoni és a külföldön élő családok képviselőit, hogy hosszú várakozás után lehetőségünk legyen újra találkozni. Azt gondolom, ma is van üzenete annak, mit mond egy Batthyány-, Nyáry-, Bethlen- vagy éppen egy Andrássy-leszármazott. Miközben a jogfolytonosság megszakadt, és gazdaságilag meggyengültek a történelmi családok, addig szellemi és lelki erejüket nem tudták megtörni. Ennek eredményeként néhány történelmi család tagja hazatelepült és újra a nemzet szolgálatába álltak. Fő feladatunk nem is lehet más, mint az, hogy építsünk nemzetet! névjegy 48 éves, Budapesten született, négy gyermek édesanyja Kutatója a Széchenyi családnak 2013 óta foglalkozik a nemességgel A 2018-as Történelmi Magyar Családok Emléknapja létrehozója A Gróf Széchenyi Család Alapítvány képviselője.
Borítófotó: Kőhalmi Péter
