– Miként értékeli a közterületi reklámozás szabályozásának teljes átalakítását?
– A törvény megvalósítása a teljes eddigi plakátpiacot átalakítja, a szektor technológiai megújulását hozhatja. Az óriásplakátokat olyan új eszközök váltják majd fel, amelyek beleillenek a „clean city”, a rendezett városkép koncepciójába. A JCDecaux fő stratégiája világszerte az utcabútor, a cégcsoport teljes árbevételének mindössze 14 százaléka származik az óriásplakát-üzletágból. A nemzetközi trendek, a „smart” és a „clean city” koncepciók rohamosan terjednek az egész világon, ezek magyarországi meghonosítását e rendelet csak felgyorsítja. A változásokra három és fél év felkészülési időt ad a törvény, hiszen az óriásplakátokat 2020. december 31-ig hasznosíthatjuk. Ez sokkal kedvezőbb, mint a korábbi – radikális – tervezet, amely mondhatni lehetetlen elvárást támasztott volna a médiacégek felé.
– Önökre milyen hatással van a rendelet?
– Mivel közel 8000 óriásplakáttal rendelkezünk az országban, ezért milliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz majd, nem beszélve az elbontásuk költségéről, ami közel egymilliárd forint. Fontos azonban látni, hogy a bevételkiesés azért következik be, mert a jelenleg használt 12 m2-es óriásplakátokat a törvény 2021-től megtiltja. A JCDecaux az utcabútorainak köszönhetően képes a törvény és a nemzetközi piaci trendek által diktált változásnak megfelelően folytatni tevékenységét.
– Nyugaton is trend az óriásplakátok visszaszorítása?
– Igen, egyértelműen. Ez már sikeresen megvalósult Nyugat-Európában, valamint Dél-Amerikában is. A törvényben meghatározott 9 m2-es formátum Európa leggyakoribb városi utcabútormérete a buszmegállókban található 2 m2-es citylight után. A legtöbb európai nagyvárosban, Párizsban, Prágában, Berlinben, Pozsonyban a világ vezető out-of-home médiavállalatai már ezt használják a régi 12 m2-es helyett. Ez a méret kellően nagy ahhoz, hogy jó reklámértékkel bírjon, de nem csúfítja a városképet, emellett ezek a felületek esztétikusak, jó minőséget képviselnek, megvilágítottak és nem ragasztottak.
– Megszűnnek a házakon lévő, kifeszített reklámok is?
– Az illegális reklámhálóknak és feszített ponyváknak el kell tűnniük, most sem szabadna kint lenniük. Budapest műemléki épületeit rongálják meg sokszor azért, hogy a hirdetés miatt kifeszítsék a ponyvákat.
– Az ügyfelek érdeklődnek a közterületi reklámok iránt? Nem csökken a jelentőségük?
– Egyáltalán nem. A piac tavaly 8, a JCDecaux árbevétele több mint 30, ezen belül az óriásplakátoké 4,5, a citylightoké 11 százalékkal nőtt. A citylight kereslete évek óta növekszik, hiszen nagyon izgalmas, kreatív, innovatív tartalmat lehet rajta megvalósítani.
– Ez egy drágább eszköz?
– Igen, ezek sokkal drágábbak, viszont beleillenek a „clean city” koncepcióba. A JCDecaux a reklámbevételekből finanszírozza a hosszú távon megtérülő beruházásokat, és saját költségén építi ezeket az eszközöket, mint ahogy a buszmegállókat is Magyarországon.
– A közterületi szabályozás mellett a reklám- és a plakátadó is érinti önöket. Miként értékeli ezeket?
– A plakátadó 2018-tól lép csak életbe, de a Magyar Reklámszövetség, az out-of-home tagozat vizsgálja, hogy milyen formában valósulhat meg. A reklámadó 7,5 százalékos lesz, ezt az out-of-home cégek is fizetik. Az Európai Unió a hirdetési piacot egységesnek tekinti, nem bontja szét televízió-sajtó-közterület szegmensre. Ha különadót vet ki a kormány, akkor az az egész reklámpiacra kell, hogy vonatkozzon. Bár a kettős adóztatást semmi sem tiltja, de az mégis diszkriminatív az out-of-home cégek számára, hogy kizárólag őket sújtják egy a bevételükhöz képest igen nagy teherrel. Ez jelenleg plakátonként 144 ezer forint költséget jelent évente. Van olyan társaság, ahol ez a teljes profitot elvinné. Citylightnál persze ez jóval kevesebb, mert az csak 2 négyzetméteres.
– Mennyire nőttek meg az állami megrendeléseik?
– A bevételeink 90 százaléka a kereskedelmi partnereinktől származik. Az idén várhatóan az állami hirdetések aránya 20 százalék felett lesz, de mi idesoroljuk az állami vállalatokéit is, mint például a Szerencsejáték Zrt. vagy a posta.
– A Figyelő A nők évszázada címmel rendez konferenciát június 1-jén. Mennyire nehéz ma női vezetőnek lenni?
– Én nem érzem annyira az üvegplafont, elég régóta irányítói beosztásban dolgozom. Nekem szerencsém volt, csak olyan helyeken dolgoztam, ahol nem voltam nőként hátrányosabb helyzetben, sőt, de hallok ezzel ellentétes példákat is hölgy vezetőtársaimtól. Szerintem akiben van vezetői ambíció, az meg is találja a sikert.
– Mennyire volt nehéz gyermeket vállalni és karriert építeni együtt?
– Szerencsésnek tartom magam. Van egy nagyfiam, aki Londonban tanul, nagyon büszke vagyok rá, és van egy fantasztikus munkám. Természetesen voltak nehezebb időszakok is, nem egyszerű azt a bizonyos munka-magánélet egyensúlyt megtalálni.
NÉVJEGY
- 48 éves, párkapcsolatban él, egy 21 éves fia van. Közgazdász (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem).
KEDVENCEK
- Film » Flashdance, Holt költők társasága
- Zene » klasszikustól az AC/DC-ig minden
- Könyv » Szerb Antal: Utas és holdvilág, Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
- Hobbi » sport, fotózás, utazás
