– Mivel foglalkozik a szövetség, miért jött létre, és mióta van nemzeti rákellenes napunk?
– A liga még a rendszerváltás körül jött létre, főleg azzal a céllal, hogy a rákmegelőzésben programokat indítson. Fő küldetésünk a prevenció és a helyes, rákellenes életmód kialakításának a támogatása, valamint a lehető legtöbb emberrel való megismertetése. A nemzeti rákellenes napot 1993 óta tartjuk meg, és ahogy minden évben, az idén is konferenciát szerveztünk április 10-re. A megelőzést hangsúlyozandó, friss kutatásokra építve azt igyekszünk megmutatni, hogy milyen szempontok érvényesülése mellett csökkenthetjük a rák kialakulásának a kockázatát. Ilyen például a dohányzás csökkentése vagy teljes mellőzése, az otthonunkban a sok szellőztetés, a testsúlyunk kontrollálása, a hormontartalmú készítmények vagy a túlzott napozás kerülése, a rendszeres mozgás, az elégséges pihenés vagy az egészséges táplálkozás, de például a mellrák rizikóját a szoptatás is mérsékli.
Nagyon fontosak a szűrővizsgálatok. Egyrészt ilyen kampányokra hívjuk fel a figyelmet, másrészt pedig szintén egy szórólapunk segítségével megmutatjuk, milyen jellemző tünetek, tünetegyüttesek jelenlétekor érdemes felkeresnünk orvosunkat, aki eldöntheti, milyen további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kizárhassunk egy-egy daganatos megbetegedést.
– Milyen eredményeket értek el?
– Országszerte 3500 tagunk van, többségében önkéntesek. Alapszabályunk szerint húsz tag szükséges egy alapszervezet létrehozásához, most 38 működik az ország különböző pontjain. A ligánál tizenegy fő fizetett munkatársunk van, közülük heten itt, a budapesti irodában tevékenykednek, négyen a segítő szolgálatainknál, amelyek nagyvárosokban működnek. Kiadványainkat, kampányainkat sokan ismerik már. A gyógyultak vagy a gyógyulófélben lévők számára csoportfoglalkozásaink vannak, és most már – erre nagyon büszkék vagyunk – mozgásterápiás csoportjaink is működnek országszerte.
Ehhez kapcsolódik az a kezdeményezés is, amelyet tavaly indítottam el. A feleségemmel együtt Észak-Magyarországon tizenöt alapszervezetünket látogattuk meg kilenc nap alatt, kerékpárral. Közben az adott településeken rendezvényeket szerveztünk. Ezt hagyománnyá kívánjuk fejleszteni, ezért az idén is megvalósítjuk, a Dél-Dunántúlon.
– Személyesen minden tag, így ön is érintettség okán elkötelezett?
– A tagjaink többsége vagy daganatos beteg, vagy az volt, vagy pedig egy családtagja érintett. Én a középső csoporthoz tartozom, felépültem a rákból, és évente járok kontrollvizsgálatra. Csaknem negyven éve, 1980-ban diagnosztizáltak hererákot nálam, majd jóval a felépülésem után, 1993-ban gazdasági vezetőt kerestek a szervezethez, s elvállaltam a pozíciót. Először attól tartottam, az érintettségem miatt zavar majd, hogy az Országos Onkológiai Intézetben dolgozom, ugyanis ott volt egy szobánk a kezdetekben. Nem így történt, azóta is itt vagyok, a liga inkább támogatott abban, hogy továbbra is egészséges maradjak. Természetesen a betegségből való felépülés után óvatosabb vagyok, és alapvetően betartom az általunk is népszerűsíteni kívánt életmódbeli ajánlásokat.
– Miből finanszírozzák a működést?
– Az adó 1 százalékokon túl költségvetési támogatásból és adományokból tartjuk fenn magunkat. Relatív, hogy ez sok vagy sem, évente összesen kilencvenmillió forintból gazdálkodunk, a költségvetési támogatás ebből harmincmilliót fedez.
– Mit lehet mondani a statisztikákról? Nő vagy csökken a daganatos megbetegedések száma?
– Sajnos nő, ezért is van egyre nagyobb szükség a munkánkra. Mind többeknek kell megtudniuk, hogy bár ellenpéldák mindig vannak, a statisztika azt mutatja: a kutatásokra épülő, a megelőzéssel kapcsolatos jó tanácsok betartásával nagyobb arányban tarthatjuk távol a bajt.
– Hogyan lehetne jobban koncentrálni a prevencióra?
– Hiába vannak azok a történetek, amelyek arról szólnak, hogy Pista bácsi egész életében szalonnát evett, pálinkát ivott és mindennap húsz szál erős cigit szívott, mégis makkegészséges volt és 85 évig élt, míg a másik oldalon negyvenévesen elvitte a rák az egészségesen élő sportolót, ha a statisztika azt jelzi: harminc százalékkal csökken a rák kialakulásának a kockázata, ha betartjuk az életmódbeli ökölszabályokat. Persze egyetértünk azzal is, hogy mindent óvatosan kell kezelni, nincs értelme az áldozathibáztatásnak. Azaz amikor már megvan a baj, nem szabad a beteg felé azzal érvelni, hogy ugye mondtam, hogy ne dohányozz, kevesebb alkoholos italt igyál, mérsékeld a cukorfogyasztásod és így tovább.
Az említetteken túl fontos lenne, hogy a nők szoptassanak, hogy ne csak a leányok, hanem a fiúk is kapjanak HPV elleni védőoltást, hogy egyre több szűrővizsgálat legyen, amelyre az emberek el is mennek, hogy időben felismerjék az orvosok a betegségeket. Sokszor már van mód arra, hogy rákmegelőző állapotokat jelezzenek ezek a vizsgálatok, és ezek ellen sokkal hatékonyabb a fellépés.
Vannak óvodai, iskolai programjaink, mert azt gondoljuk, hogy minél előbb el kell kezdeni az életmódváltást, és fiatal korban könnyebben épülnek be a jó szokások. Gyakran működünk együtt más szervezetekkel, az összefogásnak pedig mindig nagyobb a visszhangja.
– Az egészség a lélek tükre, és ma már egyre több orvos vállalja (csak talán inkább szűk körben) azt a véleményét, hogy pszichés problémákra vezethetők vissza egyes betegségek. Mit gondol erről? A rákra igaz ez?
– Az életmód mellett fontos a lelki segítség, ami nálunk a programokban – talán éppen a mérhetetlensége miatt – kevésbé van jelen, de nagyon lényeges. A lelki egyensúly ugyanakkor részben függ a többi általunk vázolt tényezőtől is, így például a testmozgástól. Arra törekszünk, hogy könnyen megvalósítható és érthető tanácsokat fogalmazzunk meg. A mozgás tekintetében a WHO ajánlásában többek között benne van a heti ötször harmincperces tempós séta, futás, kerékpározás. Ehhez még hozzátenném, hogy a jókedvvel, kikapcsolódásként végzett sport sokkal hatásosabb a daganatos megbetegedésekkel szemben, mint például a kényszerű gyaloglás.
A pozitív életszemlélet a rákmegelőzésben és a gyógyulásban is kiemelt jelentőségű.
– Milyen kutatási eredményeket tudnak becsatornázni a munkájukba? Nemrégiben jelentek meg eredmények a T-sejtek szerepéről. Önök mennyire tudják támogatni a kutatásokat, vagy éppen milyen hamar értesülnek a friss eredményekről?
– Egyre több kutatás zárul használható eredménnyel, és mi igyekszünk ezeket – például előadások formájában – eljuttatni a tagjainkhoz is. Mi itt, Magyarországon, kicsi szervezetként nem rendelkezünk kutatási kapacitással, szemben nyugat-európai társainkkal, de támogató jelleggel vannak köztünk orvosok. Ahol tudjuk, támogatjuk ezeket a kutatásokat.
névjegy
61 éves, nős, egy 18 éves fia van.
Programozó matematikusként végzett 1979-ben, azóta gazdasági területen dolgozik, 1993 óta a Magyar Rákellenes Ligánál gazdasági vezető.
Tavaly választották elnöknek, amikor is elődje lemondott tisztségéről. A májusi tisztújító közgyűlésen öt évre választhatják majd meg.
KEDVENCEK
Film » természetfilmek, történelmi dokumentumfilmek
Könyv »Irving Stone: Michelangelo
Zene » komolyzene, dzsessz
Hobbi/szabadidő »gyaloglás, kerékpározás, kirándulás a családdal, társasággal
