– Beszélgetésünkkor éppen egy hónapja rektor. Hogy érzi magát, készült erre a felkérésre?
– Korábbi vezetői tapasztalataim alapján tudom, hogy minden pozíciónak van tanulási ideje. Ez a jelenlegi feladat nyilvánvalóan jelentősen meghaladja a korábbi elvárásokat. Ugyanakkor az elmúlt egy évben volt lehetőségem részt venni az egyetem legfelsőbb döntéseiben, láttam a folyamatokat. A felkérés előtt már hatodik esztendeje voltam intézetvezető, s nagyon jó oktatói, kutatói csapatot hoztam létre. Mégis, egy bonyolult rendszert veszek át egy kritikus időpontban. A felsőoktatási fejlesztés egyik fő irányvonala az orvosképzés, ezért a terület tanszékvezetőinek kellett elgondolkodnia a rektori pályázat beadásán. Az orvoskaron egy-két éven belül több mint tíz tanszékvezetői állást kell nyugdíjazások miatt új szakemberekkel betölteni, ezért csak néhány jelölt kerülhetett szóba. Talán nem is véletlen az irány – ha valaki átlátja, merre tart a felsőoktatás –, hogy ma több rektor is az orvosi pályáról került ki.
Orvosként számos, gyakran kompromisszumokkal terhelt, nehéz döntést kell hozni, és ezen folyamatok logikája jól alkalmazható a vezetés egyéb területein is.
– A fejlesztések alapjaiban meghatározzák az intézményt, sok támogatást kaptak.
– Ilyen nagy ívű beruházás már nagyon régen volt az egyetemen. Tizennyolc éve halogatunk olyan strukturális átalakításokat, melyek a hatékonyság érdekében elengedhetetlenek. Hatalmas racionalizálási munka és óriási fejlesztések állnak a Szegedi Tudományegyetem előtt. Jól kell felhasználnunk azt a több tíz milliárd forintnyi pályázati pénzt, amellyel 2020-ig gazdálkodhatunk. Most határozzuk meg azokat az irányokat, amelyek révén az univerzitás tíz év múlva is növelni tudja hallgatói létszámát és kapacitásait. Az élettudományi centrum létrehozása mellett megújul az orvosképzés, a zeneművészeti kar, s szinte minden karon lesz infrastrukturális megújulás. Huszonegyedik századi intézményt építünk. Célunk, hogy a várossal karöltve az egyetem tudására, a régió munkaerejére és geopolitikai pozíciójára épülő beruházásokat hozzunk Szegedre és környékére. Hiszem, hogy az elkövetkezőkben az intézménynek nem kell nélkülöznie a támogatásokat, ahogyan a korábbi években. Így egyre több olyan projekt valósulhat meg, melynek révén az ELI központ melletti Science park dinamikusabb ütemben telik majd meg, s nőhet a város megtartóereje, erősödhetnek ipari-gazdasági kapcsolataink.
– Hol tartanak a karok átvilágításának folyamatában?
– Jelenleg is tart – részben külső résztvevőkkel – az egyetem oktatói, kutatói hálózatának átvilágítása a terhelés és a források hasznosulása szempontjából. A karok közel két évtizedes integrációs folyamata még nem érte el a modern, jól teljesítő, hasonló európai intézményeknél elvárható szintet. Megszüntetjük a párhuzamosságokat, fokozzuk az interdiszciplinaritást. Mivel az orvosképzés húzóágazat, ezért ennek modernizálására, átalakítására fokozott figyelmet fordítok majd. Természetesen a többi elismert karunk – mint az informatika, a gazdaság-, a bölcsészettudományok – szintén kiemelt figyelemre számíthat. A fakultások racionális, az európai szellemiség és a nemzeti identitás szempontjából fontos fejlesztései is megtörténnek.
– Mi a fő célja rektorként?
– Célunk az, hogy minél több hallgatót győzzünk meg: a Szegedi Tudományegyetem az ideális megoldás tanulmányaik szempontjából. Az elmúlt években észlelhető hallgatói létszámcsökkenés ebben az esztendőben megállt, sőt kismértékű javulást regisztráltunk. Most huszonegyezren tanulnak az egyetemen, közülük több mint négyezren külföldiek, százhúsz országból. A magas színvonalú képzés fenntartásáért azonban az intézmény lendületének a megújítására van szükség, hiszen e nélkül az egyre nagyobb hazai és nemzetközi versenyben az egyetem jelenlegi, igen jó rangsorbeli helyzete már nem tartható. A 2018-as QS-rangsorban a magyar univerzitások közül az első helyen végeztünk, és számos karunk, szakunk volt a hazai felmérésekben is az első három helyezett között.
– Milyen ipari kapcsolatai vannak az egyetemnek? Milyen konkrét terveket lehet már most is ismerni?
– Folyamatos tárgyalásban vagyunk a Mol-csoporttal és az Audival, de azért azt fontos megjegyezni, hogy Debrecenhez és Pécshez viszonyítva Szeged és környéke szűz területnek számít befektetői szempontól. Pedig a szellemi tőke itt van; ahogy említettem, intézményünk jól szerepel a listákon. Van duális képzésünk, valamint sok helyi céggel állunk kapcsolatban, de az erős hazai és nemzetközi nagyvállalatok a szegedi alapítású Picken kívül egyelőre elkerülték a várost. Azt gondolom, hogy egy olyan nagy sikerhez, mint amilyet Debrecen a BMW-gyár betelepülésével elkönyvelhet, valóban szükséges az a fajta koncepciózus, hosszú távra tekintő együtt gondolkozás a várossal, amely itt, Szegeden egyelőre csak formálódni látszik. Bízunk benne, hogy ebbe az irányba mozdulunk el a siker és a város érdekében.
– Mely területekről várnak még kapcsolódást?
– Az egyetem egyik fő fejlesztési stratégiája egy új villamosmérnöki és informatikai kar kialakítása, ami tovább javíthatja jelenleg is kiváló IT-ipari kapcsolatrendszerünket. A tervezett élettudományi központ a gyógyszeriparra, a transzlációs medicinára épülő egyéb ágazatok kiindulási pontja lehet, azonban a kelet-ázsiai régióra koncentráló gazdaságtudományi, jogi és oktatási centrum a fenti ipari szereplőkkel létesíthet új kapcsolatokat.
– A Figyelő tavaly beszélgetett Fendler Judit kancellárral, aki azt mondta, kiváló a kapcsolata a rektorral. Ez folytatódik?
– Igen, az elődöm és a kancellár közt példaértékű volt az együttműködés, s ezt, úgy érzem, mi is folytatjuk. Maga a kancellári rendszer a legjobb út ahhoz, hogy financiálisan rendbe tegyük az intézményt, s bármely rövid és hosszú távú projektet a gazdasági törvényszerűséget, a fenntarthatóságot is figyelembe véve alapozzunk meg. Az egyetemeknek véleményem szerint szükségük van arra, hogy magas szintű, modern gazdasági menedzsment biztosítsa az akadémiai oldalnak a kiválóság fokozását célzó törekvéseit.
– Ön szegedi születésű. Mindig itt élt?
– Igen, itt diplomáztam, itt dolgoztam, sőt édesapám révén azt is tudom, hogy a családunk a XVI. századtól kezdve folyamatosan része volt a városi adminisztrációnak. Elkötelezett vagyok Szeged irányában, ezért fogadtam el a felkérést. Már intézetvezetőként is vállaltam pluszfeladatokat – például a Fül-orr-gégészeti Egyesület elnöke vagyok. Ha az ember dolgozik, egy idő után megtalálják a felkérések, és ezeket teljes felelősséggel kell elvállalni. E szerint gondolok én is a rektorságra. Szeretném, ha a régió középiskolásai számára egyértelmű választási lehetőség lenne a Szegedi Tudományegyetem.
– Hogyan viszonyul eredeti szakterületéhez? Tudja folytatni a kutatásait? Ahogy az életrajzából kiderül, komoly eredményekkel kutatott mint fül-orr-gégészeti professzor.
– Igen, remélem, hogy – bár biztosan jóval kevesebb időm marad erre – legalább hobbiszinten foglalkozhatok majd például az implantálható hallókészülékeken vagy a felső légúti szűkület kezelésére kidolgozott új műtéti eljárásainkon. Feladatomnak tartom, hogy segítsem fiatal kollégáimat, s befejezzem mentorálási teendőimet a PhD-fokozatok megszerzése terén. Tizenháromezer műtét után az ember szerez egyfajta rutint és képességet, melynek alapján jól átlát folyamatokat, és egy terület sajátosságainak a felismerésével képes hasonló összefüggéseket kivetíteni egyéb területekre is. Ez a rektori munkámban is nagy segítség.
NÉVJEGY
A Szegedi Tudományegyetem rektora 2018. július 1-jétől
53 éves, házas
Summa cum laude végzett 1989-ben az intézmény általános orvos szakán
KEDVENCEK
Film » Bohumil Hrabal, Jiří Menzel: Sörgyári capriccio
Könyv » Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei
Zene » Coldplay, progresszív rock
Hobbi, szabadidő » télen síelés, nyáron vízi sportok, Tisza, futás
