– Két lezárt év van elnökként ön mögött. A kamara kommunikációja és kapcsolatai sokat javultak időközben. Mi kellett ehhez?
– A megkezdett munka kellős közepén járunk. Úgy gondolom, hogy jó eredményeket értünk el a kommunikáció területén: magam igyekszem rendszeresen találkozni minden lehetséges kapcsolódó szervezet vezetőjével. Értem ez alatt a Pénzügyminisztériumot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, de például a múlt év vége óta több egyeztetésünk volt az Állami Számvevőszékkel is. Törekszünk a közös álláspontok kialakítására számos, a könyvvizsgálókat érintő kérdésben.
– Nem volt mindig ilyen gördülékeny a kapcsolattartás?
– A könyvvizsgálókkal szembeni bizalom először leginkább a brókerbotrányok miatt rengett meg. Sokan a szakmát okolták a történtekért, és a felelősöket is ebben a körben keresték. Az események hatására új jogszabály készült, s az addigi törvények szigorodásával a kamara is egyre több feladatot és terhet kapott. A közfelügyeletnek történő befizetésünk a tagdíj addigi 5 százalékos mértékéről annak 10 százalékára nőtt. Évente 60-70 millióba kerül a könyvvizsgálóknak a közfelügyeleti tevékenység támogatása. A vádak összességében nem voltak jogosak, a könyvvizsgálóink többsége – a minőség-ellenőrzések során tapasztalva – nagyon jól végzi a munkáját.
– Milyen közfeladatot lát el a kamara?
– A közfelügyelettől átvállalt teendőket. Például aki a szervezet tagja, nálunk szigorú minőségi kontrollon esik át. Tagjainkat legalább hatévente ellenőrizzük. Ennek eredményei évről évre jobbak. Persze van néhány eset, amikor a minőségvizsgálat során súlyos hibákat találunk. És olyan is előfordul, hogy egyes könyvvizsgálók, amint megkapják az ellenőrzésről szóló értesítést, abban a pillanatban visszaadják a működési engedélyüket, egyben a tagságuktól is megválnak. Nyilvánvalóan nem értük van a kamara, és nem is ez a jellemző.
– Ezt a feladatot tehát a tagdíjakból látják el.
– Lényegében igen, de a szervezetnek vannak profitorientált vállalkozásai, amelyeknek az eredményei segítik, hogy stabilan gazdálkodhassunk. Az oktatási cégünkből az elmúlt közel húsz évben összesen több mint 600 millió forintot tudtunk fordítani a kamara működtetésére. Mindemellett tagjaink számára egyre bővülő szolgáltatásokat nyújtunk: előadásokat, képzéseket, tanácsadást. Folyamatosan fejlesztünk, most éppen a teljes informatikai infrastruktúránk újul meg, a honlaptól a levelezési rendszerünkig.
– Nemrégiben kezdeményezték a minősített könyvviteli szolgáltatók nyilvántartását és az ehhez kapcsolódó önkéntes minősítési rendszer kialakítását. Mit érdemes erről tudni?
– Az elkészített munkaanyag alapján a program kialakításáról különböző fórumokon egyeztetéseket tartunk. A listára a minőségbiztosítási szempontoknak – mint az infrastrukturális háttér, a személyi feltételek, az ügyfélelvállalási protokoll – megfelelő könyvelők kerülhetnének fel – önkéntes alapon. Általános, így adóhatósági elvárás is a könyvviteli szakma rendezettsége, a szolgáltatók jogkövetésének előmozdítása, de egyelőre ehhez jogszabályi előny nem társítható. A minősített könyvelőket közép- és hosszú távon a piac értékelné fel. Kamaraként társszerkesztői vagyunk a Pénzügyminisztériummal közösen kiadott, SZAKma című folyóiratnak is, amelynek szintén az a lényege, hogy segítse a könyvelők mindennapi munkáját a jogszabályok értelmezésében és a jó gyakorlatok kialakításában. A cégeknek mindig azt szoktam mondani, hogy egy jó könyvelő és/vagy a könyvvizsgáló jelenléte hosszú távon behozza az árát, hiszen kevesebb pluszmunkát, pontosabb könyvelést, kevesebb büntetést jelent a garancia a jogkövető gazdálkodási magatartásra.
– A könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre európai viszonylatban Magyarországon széles vagy inkább szűk?
– Inkább szűknek mondható abból a szempontból, hogy milyen arányt képviselnek nálunk, illetve Európában. Itthon sok a vállalkozás, de ezek túlnyomó többsége kis méretű, kimarad ebből a körből az európai szinten relatíve alacsony értékhatár miatt. Ez nem jó a könyvvizsgálóknak, de igazán a vállalkozóknak és az adóhatóságnak sem, hiszen sokkal jobb egy olyan bevallást vizsgálni, amelyet minősített egy könyvvizsgáló, azaz amelynél viszonylagos rend van.
– Mitől európai egy könyvvizsgálói kamara? Milyen hagyományaik vannak a kontinensen?
– A skót kamara immár 163 éves, lenne mit tanulnunk tőlük. A mi tradícióink a múlt század harmincas éveire vezethetők vissza. A szervezet ekkortól kezdve, illetve 1987-től tíz éven keresztül egyesületi formában működött, konkrétan mint kamara 1997-től dolgozunk. A V4-es országokkal húsz esztendeje minden évben egyeztetünk az eltelt időszak ügyeiről, a standardokról. Attól európai, hogy demokratikus, átláthatóan működik, független, a tagjai közül választják a tisztségviselőit, valamint valódi szolgáltatásokat nyújt a tagdíjért. Sajnos szakmai testületként nem értünk egyet a kötelező, adó módjára behajtható, regisztrációs díjnak nevezett kereskedelmi és iparkamarai tagdíjjal, mert ott érdemi viszontszolgáltatás tagjaink és más szakmai kamarákhoz tartozók részére nem igazán valósul meg.
– Hogyan mérik a Magyar Könyvvizsgálói Kamara sikerességét? Kiemelne néhány olyan területet, ahol úgy érzi, sikerült előbbre lépni, avagy olyan intézkedést, amely jelzi: európai színvonalú szervezet működtetésén dolgoznak?
– Ez nehéz feladat, mert a taglétszám változását nem tekinthetjük egy az eredményességet, a sikerességet mérő faktornak, hiszen a demográfiai tendenciák miatt a mi szakmánk is idősödik, a tagok átlagéletkora 61 év, sokan mennek nyugdíjba, így fogy a tagság. Most éppen 4450 körüli a létszám, amelynek nagyjából a fele aktív. Régóta foglalkoztatja az elnökséget és a tagságot is a szenior kollégák helyzete, akik már nyugdíjba mentek vagy mennének, de a szakmai közegből nem szeretnének kikerülni. Számukra most – a nemrégiben megtartott küldöttgyűlés döntése alapján – bevezetni tervezzük a szenior tagság lehetőségét.
Fejlődés még, hogy a szervezet tovább karcsúsodott; most a főtitkári hivatalban 19-en dolgoznak, Budapesten négy, vidéken összesen 23 választott tisztségviselőnk van. Az ő számuk csökkent, viszont szakmai főmunkatársakat foglalkoztatunk abszolút piaci alapon, ami a minőségi szolgáltatások nyújtása érdekében szintén elengedhetetlen volt. Tervezzük bevezetni a pártoló tagság fogalmát, amellyel az éppen a tagságukat szüneteltető, például közfeladatot ellátó kollégáink státusza maradhat fenn.
NÉVJEGY
62 éves
Házas, egy felnőtt fia és egy felnőtt lánya van
Okleveles üzemgazdász képesítést szerzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, okleveles közgazdásztanári diplomát a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, okleveles könyvvizsgáló, a Miskolci Egyetem egyetemi tanára, 2016 óta a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke
KEDVENCEK
Könyv » James Jones: Most és mindörökké
Zene » Pink Floyd: The Dark Side of the Moon
Film » Zemeckis: Forrest Gump; Huszárik: Szindbád
Szabadidő » színház, tenisz, családi utazás
Borítófotó: Kőhalmi Péter
