– Milyen a magyar fiatalok pénzügyi kultúrája?
– A számok azt mutatják, hogy nem túl jó. Akár nemzetközi összehasonlításban nézzük, akár a saját felméréseinket veszem alapul, az derül ki, hogy bizonyos ismeretekkel ugyan tisztában vannak, de a készségeik, a döntési kompetenciájuk, gyakorlatuk elmarad a nyugati országok fiataljaiétól. Pedig ahogy belépnek a felnőttvilágba, rögtön a nyakukba szakad egy háztartás vezetése, és számtalan pénzügyi döntést kell meghozniuk szinte azonnal.
– Ezért jött az ötlet, hogy készítsenek pénzügyi tankönyveket?
– Igen, úgy gondoltuk, jó lenne felkészíteni az ifjakat a rájuk váró döntésekre, valahogy bevezetni őket ebbe a világba. A célunk az volt, hogy ne csak fogyasztóként, hanem tudatos döntéshozóként is megjelenjenek.
– A szülőknek hány éves gyereket érdemes már beavatniuk a pénzügyekbe?
– Az első alkalommal, amikor a gyerek fölteszi a maga kérdéseit, a szülőnek érdemben kell válaszolnia. Legyen szó családi vásárlásról, nyaralásról, kirándulásról. Mondjuk meg, mi mennyibe kerül, hogy áll össze a költségvetés. Fontos ezt végigbeszélni velük.
– Ön szerint jó, ha a gyerek zsebpénzt kap?
– Igen, amikor már érettnek tartjuk rá a gyermekünket, feltétlen adnám.
– Először a középiskolásoknak készült el a tankönyvük, és csak később a 7–8. osztálynak. Miért?
– Nem akartuk elengedni pénzügyi tudás nélkül a jelenlegi középiskolás generációt. Nekik már nem szabadna úgy kimenniük az iskolából, hogy ne kapjanak valamilyen rálátást a pénzügyekre.
– Hogyan lehet beilleszteni az oktatásba a pénzügyi képzést?
– Ez az iskola döntése és felelőssége. A választható kerettantervek között található a pénzügyi és gazdasági kultúra nevezetű. Az intézmény tantestületének kell döntenie arról, hogy beveszi-e a pedagógiai programjába vagy sem, és hogy milyen módon teszi ezt. Egyaránt lehetősége van külön tantárgyként tanítani és más tárgyakba beépíteni.
– Hány iskolában rendeltek a könyvekből?
– A középiskolai képzésben már egy éve részt veszünk. Több mint háromszáz intézmény rendelt tankönyvet. A legtöbbet a szakgimnáziumoknál értük el. Ott heti egy órában kötelező tárgy lett a pénzügyi és vállalkozási ismeretek. Az általános iskolai kötet most kerül ki. Jelenleg 870 intézmény rendelt belőle.
– Van képzett tanár, aki tudja oktatni ezt a tantárgyat?
– Több helyen van közgazdásztanár-képzés. De mi magunk is két 30 órás képzést akkreditáltattunk, amelyet közép- és általános iskolai tanároknak ajánlunk. A felkészített pedagógusok száma 1600-nál tart. Ezt is ingyenesen vállalta az alapítvány, mert azt gondoljuk, hogy bármelyik tanárnak szüksége lehet ezekre a készségekre, hiszen ezen ismeretek matematika, földrajz, történelem keretében is oktathatók.
– Milyenek a visszajelzéseik?
– A tanárok nagyon élvezik a képzést, mert módszertanilag gyöngyszemet kapnak. A tananyag ugyanis nem ismeretcentrikus, hanem kifejezetten interaktív, játékra épülő. Azt tanítjuk meg, hogyan lehet bevonni a gyerekeket bizonyos döntésekbe, miképpen lehet izgalmat kelteni látszólag száraznak tűnő téma iránt.
– Az iskolák honnan tudják, hogy ingyen van egy kész pénzügyi tankönyv, amelyet rendelhetnek?
– A közoktatásért felelős helyettes államtitkár értesítette őket a megjelenésről. De az intézményfenntartói hálózat szintén jelezte nekik, és direkt marketinget is folytattunk.
– A gyerekeket miként lehet közgazdaságra tanítani, milyen a tankönyv felépítése?
– A három közgazdász szerző mellett egy kreatív szakértő segítségét is kértük a kötet létrehozásához. Az általános iskolai korosztálynál például hősöket is bevontunk az oktatásba, akik segítenek megoldani a gyerekek feladatait. Minden lecke valamilyen családtörténettel kezdődik, amely feladatot ad, azt meg kell oldani, s ez a munkafüzetben folytatódik. Ott például KP-ket (küldetéspontokat) kell gyűjteni. A kezdő sztori az, hogy egy középiskolai felvételi előtt álló kislány ösztöndíjat kap, mert kitűnő tanuló. A család nagy változás előtt áll: a gyerek nagyvárosba kerül, önálló életet kezd és bankkártya kell neki. Ez egy alkalom és ürügy, hogy végiggondoljuk, mire használja majd, hogyan kell választani, milyen szempontok merülhetnek fel, hogyan lehet információt szerezni. Így járjuk végig a különböző életszerű döntési helyzeteket. A problémamegoldásban pedig segítenek a hősök, akik közül az egyik a matekhoz, a másik az informatikához, a harmadik a történelemhez, a negyedik a földrajzhoz ért, és ötletet ad a feladat teljesítéséhez.
– Milyen terveik vannak még?
– A 21. századi tanár a digitális világ felé lépeget. Ezekben a pillanatnyilag papíralapú ismeretekben benne rejlik egy digitális játék lehetősége. Jövő szeptemberre szeretnénk az általános iskolásoknak egy játékot a könyvhöz, de a nagyokat is el akarjuk látni valamilyen digitális tananyaggal. Emellett erősíteni kívánjuk az iskolahálózatunkat, hiszen a tanárok a kulcsszereplői ennek a történetnek. Workshopokkal készülünk, de volt nyári akadémiánk is, valószínűleg jövőre is lesz, a gyerekeknek pedig tábor.
– Elképzelhető, hogy egyszer a pénzügyi alapismeretek a magyar diákok egyik kötelező tantárgya lesz?
– Nagyon szeretnénk. Zajlik a nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, mi egyértelműen e mellett állunk ki.
– Külföldön önálló tantárgyként jelenik meg a gazdaság?
– Van, ahol a magyarhoz hasonlóan tantárgyakra elaprózva jelenik meg, és sok helyütt önállóan. De mindenhol oktatnak valami üzleti tantárgyat.
– A gyerekeknek hogy tetszik a tankönyv?
– Kedvező visszajelzéseink vannak. Volt olyan gyerek, aki azt mondta, hogy „nekünk nincs sok pénzünk, de kaptam ötleteket arra, hogyan lehet a pénzt jobban beosztani, mivel lehetne még spórolni”. Látni kell azt, hogy a rendszerváltás után felnőtt egy olyan generáció, amelynek hiányosak a pénzügyi ismeretei. Elég ezt csak látni a nagy eladósodásból, a devizahitelekből. Mivel nincs generációs minta, még nagyobb a felelőssége az iskolának abban, hogy a gyerekeket megtanítsa arra, amit otthon nem tudnak átadni nekik. Ezért vagyok a híve annak, hogy az iskolában nagyobb hangsúllyal és kötelezően foglalkozzunk pénzügyi ismeretekkel, mert még nem tart ott a magyar társadalom, hogy jó szülői mintákat lássanak a fiatalok.
NÉVJEGY
- Hatvanéves. Férjével Piliscsabán él.
- Közgazdásztanár, diplomáját az MKKE-n szerezte.
- KEDVENCEK
- Könyv » Szabó Magda: Ókút
- Film » Az óceánjáró zongorista legendája, Szabó István: A napfény íze
- Zene » a klasszikusat szereti, de minden műfajban talál magának valót
- Hobbi » röplabda, azonkívül szeret úszni, kirándulni, társasjátékot játszani, és kórusba is jár
