– Miért éppen a stroke utáni felépülést segítő gyógyszereket kutatja? Mindig is biológus akart lenni?
– Már gyerekként is a természettudomány érdekelt, és valahogy a szüleim, akik mérnökök, szintén a tudományos világ felé tereltek. Nem voltam mindenből kiváló. A fizika és a biológia között pénzfeldobással döntöttem, de végül nem vettek fel elsőre az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, így Gödöllőn kezdtem, majd az ELTE-n, biológushallgatóként diplomáztam. A PhD-t is ott, valamint részképzésben az USA-ban szereztem. Angliában, Leicesterben töltöttem négy évet posztdoktori kinevezéssel mint társkutató.
Azt hiszem, kiemelkedő fontosságú, amit az ottani munkavégzésből elsajátítottam. Egyrészt azt, hogy jobban figyelnek egymásra a kollégák, s tudnak tanulni egymás eredményeiből. Van még mit fejlődnünk abban, hogy mások gondolatait beépítsük a munkánkba, ami által előbbre juthatunk. Néha magamon is észreveszem, hogy sokszor csak a saját eredményeinkre, gondolatainkra figyelünk, arra, amit mi szeretnénk mondani.
– Ez egy kommunikációs nehézség?
– Igen, de inkább azt mondanám, hogy kulturális különbség, s szerintem nem csak a tudományra igaz. A mások érdemeire való nyitottság fejleszthető készség. Egyszerűen azt vettem észre, hogy kint szívesebben hallgatnak meg másokat.
– Visszatérve a kutatására: miért épp a motorfehérjéket kezdte vizsgálni, s hogyan lett ebből a stroke-ból való felépülés gyógyszere?
– Már Angliában is a motorfehérjékkel foglalkoztam. Hazatérve sikerült nagyon jó támogatási ösztöndíjakat elnyerni, így viszonylag hamar lett saját laborom és olyan szabadságom a kutatásokban, hogy aztán a csapatommal és a később, 2012-ben alapított cégemmel elsőként nyertük el az ELTE-n az ERC (European Research Council) kiválósági támogatását. Ezek révén indítottuk el a tanszéken a motorfehérjék és azon belül is a miozinok vizsgálatát olyan szempontból, hogy mennyire lehetnének alkalmasak gyógyszercélpontoknak. Erre korábban nem gondoltak. Például az eddigi izomgörcsoldó készítmények az idegrendszeren keresztül hatnak, ezáltal sok mellékhatásuk van. Ha sikerülne olyan gyógyszert kifejleszteni, amely közvetlenül az izomfehérjéket befolyásolja, akkor sok ember életét könnyíthetnénk meg. Nagyon sokan szenvednek görcsöktől nap mint nap, ez például a stroke utáni egyik igen súlyos tünet. Egy más típusú miozinokra fejlesztett orvosság a stroke utáni agyi regenerációt segíthetné. Évente milliók halnak meg vagy kénytelenek tartós fogyatékkal élni azért, mert nincs olyan készítmény, amely elősegítené a stroke utáni idegrendszeri felépülést, ezáltal csökkentve a súlyos fogyatékosság esélyét.
– Önök találtak megoldást.
– Igen, egy olyan hatóanyagot fejlesztettünk ki, amely a stroke miatt kialakult csökkent agyi véráramlást jelentősen helyreállítja, egyúttal beindítja az idegsejtek regenerációját. Ez a fejlesztés most preklinikai fázisban van. Egy másik hatóanyagot is előállítottunk, amely kizárólag az izmainkban létrejövő görcsöket oldja, és mivel közvetlenül az izomfehérjékre hat, nincs idegrendszeri mellékhatása. Ráadásul ezzel az amerikai konkurenciánkat, a stanfordi Cytokinetics és MyoKardia céget is sikerült megelőznünk, mert ez a szer az igen hasonló szívizomfehérjékre nem hat, ezért a szívműködést a legkisebb mértékben sem befolyásolja. Ezekre a szerekre nemzetközi szabadalmunk van. Egy ilyen készítmény megoldást jelenthet a sclerosis multiplex, a stroke vagy más, például gyógyszer által okozott izomgörcsök enyhítésére.
– Lényegében verseny indult önök és a stanfordi cég között?
– Igen, és ezen a területen egyelőre mi járunk előrébb, viszont ők más típusú miozinokat is vizsgálnak. Egyébként igen büszkék vagyunk arra, hogy a kutatás során kifejlesztett speciális vegyületeinket és hatóanyagainkat a spin-off cégünk négy földrész 18 országába exportálja. Az egyetemi ranglisták élén szereplő első húsz intézményből tíz a vásárlóink között van. Ugyanakkor természetesen a most szóban forgó gyógyszerünk alapanyagát nem árusítjuk.
– Hol tart most a kísérletsorozat? Mikorra lehet ebből polcon lévő készítmény?
– Ha optimisták vagyunk, akkor akár öt év múlva. Fontos tudni, hogy az egyik gyógyszer, amelyet fejlesztünk, a stroke utáni gyógyulást és az agyi felépülést támogatja, ahogy az előbb említettem. Ez a nehezebb eset. A simább ügy az izomrelaxáns produktumunk; ez lehet meg öt esztendőn belül, ha sikerül hamarosan eljuttatni a klinikai fázisba, valamint hatékony befektetőt találunk.
Európában a spin-off cégekbe jobban beszáll az állam, és ez segítséget jelenthet. Magyarországon is elindulni látszik ez a folyamat, de egyelőre várat magára az a mintamodell, amely definiálja egy kutatócsapat vagy vállalat, az állam, az akadémia és az egyetem viszonyát egy-egy ilyen projektben. Nehéz úttörőnek lenni, de az tény, hogy a farmakológiai kutatásokban most ez az egyik legnagyobb állami dotációjú projekt. Gyorsan kell dolgozni és befektetőt találni, mert a szabadalom lejártának a közeledtével a hatóanyag piaci értéke folyamatosan és jelentősen csökken. Meg kell nézni, milyen szervezeti formában és milyen partnerekkel lehetünk a legsikeresebbek. Most nagyjából negyven fő dolgozik a projekten a cégünkben; az irányításban, azaz a szakmai és marketingdöntésekben pedig tízen vesznek részt.
– Milyen befektetőkkel, partnerekkel tárgyalnak?
– Egy bécsi partnerrel találkozunk heteken belül, és megyünk az USA-
ba is a keleti partra, három-négy lehetséges partnervállalattal egyeztetni.
– Mi lebeg a szemük előtt: ha ez kész van, mivel foglalkoznak ezután?
– Számos ötlet merül fel nap mint nap, de vigyázni kell, nehogy az új elképzelések szétaprózzák a projektet, így végül kifussunk az időből, és a hatóanyagok elveszítsék értéküket. Ezek nagyon nehéz elhatározások, mert kutatók vagyunk, és a kutatói kíváncsiságunknak kell az ilyen döntések által határt szabnunk. Nehéz eldönteni, mi az, amivel ne foglalkozzunk, sok ötletünk van, ugyanakkor, ha valami nem működik, mert zsákutca, azt nagyon hamar észre kell venni, hogy a kutatási fókuszt tartani tudjuk.
MIK A MOTORFEHÉRJÉK ÉS A MIOZINOK?
A motorfehérjék a sejtmozgások létrehozásában játszanak szerepet. Olyan mechanoenzimek, amelyek kémiai energiát alakítanak át mechanikai munkává. A miozinokat Szent-Györgyi Albert izolálta először. Sokféle miozin van a szervezetünkben, amelyek a vázizom, a simaizom és a szívizom összehúzódását hozzák létre, valamint kulcsszerepet játszanak a sejtosztódásban, a sejtmozgásban, az idegsejtek nyúlványainak a növekedésében, az idegrendszer regenerációs folyamataiban. A különböző miozinok gyógyszeres gátlásával számos betegség tünete enyhíthető, többek között az izomgörcsök, a magas vérnyomás, az agyi és idegrendszeri elváltozások, mint például a stroke utáni tünetek.
NÉVJEGY
- Egyetemi tanár.
- 52 éves, öt gyermek édesapja, a legidősebb 28, a legfiatalabb egyéves.
- Biológusi diplomáját 1994-ben szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ugyanitt nyerte el PhD-képesítését, részképzésben az amerikai Brandeis Egyetemen.
- Leicesterben mint kutató töltött négy évet az egyetemen 2002-ig, utána az ELTE Biokémiai Tanszékének a főmunkatársa, docense, kutatóprofesszora, majd egyetemi tanára lett.
- Volt Bolyai-ösztöndíjas, és számos magyar, valamint nemzetközi pályázatot, kitüntetést nyert el, tavaly az MTA akadémiai díjasa volt.
- 2012 óta társtulajdonos az Optopharma Kft.-ben.
KEDVENCEK
Film » A Terminátortól a művészfilmekig mindent szeret, még a sorozatokat is, például a Black Mirrort
Könyv » Olyan izgalmas és stresszes az élete, hogy a regények nem kötik le, viszont például Yuval Noah Harari könyveit kedveli
Zene » A kemény rocktól, például az AC/DC-től Vivaldiig mindenevő
Hobbi/szabadidő » Teniszezés és a gyerekeivel töltött idő
