– Mennyire szeretnek, szeretnének vállalkozni a fiatalok?
– Szerencsére egyre inkább, itthon és Közép-Európában valamivel jobban, mint Európa más részén. A globális tendenciák azonban érdekesen alakulnak: míg az európai ifjaknak csak a harmada, addig az ázsiaiaknak a kétharmada gondolkodik vállalkozásban. A legnagyobb kihívás az öreg kontinensen a cégutódlás kérdése. A fiatalok sokszor generációs konfliktus vagy érdektelenség miatt nem szeretnék továbbvinni a családi vállalkozást, emiatt háromból két céget kénytelenek megszüntetni Európa-szerte. Mivel a legtöbb társaságot például Magyarországon is a rendszerváltás körül alapították, így komoly kihívás most a vállalkozások generációváltása.
– Mi a tapasztalatuk, manapság szívesebben vállalkoznak a fiatalok, mint régen?
– Amikor 21 évesen elindítottam a saját vállalkozásomat, megdöbbentő volt látni, milyen kevés fiatal vállalkozik, és senki sem segítette őket vagy támogatta a vállalkozóvá válásukat. A mi generációnk kicsit másként gondolkodik és sajátos támogatásra van szüksége. Elhatároztuk, hogy összefogjuk az ifjakat és válaszokat adunk a minket érintő kihívásokra, így született meg az ifjúsági vállalkozásfejlesztés és a Fivosz Magyarországon. Mára nemzetközi szinten keresett és elismert szakértői vagyunk az ifjúsági vállalkozásfejlesztésnek, ezért is kértek fel a legnagyobb európai fiatal vállalkozói szervezet, a JEUNE (Young Entrepreneurs Organization of the European Union) vezetésére. Az elmúlt évtizedben itthon és Európában is kialakultak a támogató folyamatok, így ma sokkal jobb helyzetből és konkrét segítséggel tud indulni egy fiatal vállalkozó. Ezért lett a Fivosz is az ország legnagyobb ifjúsági sikerközössége a gazdaságban, mert nálunk nem marad kérdés vagy szakmai kihívás megválaszolatlanul.
– Mitől különleges ez a szervezet?
– Amikor elindítottam a reklámügynökségemet az egyetem mellett, sok vállalkozói eseményre kezdtem járni, de nem nagyon találkoztam fiatalokkal vagy a generációnknak szóló megoldásokkal. Ahogy megalapítottuk a Fivosz-t, észrevettük, hogy óriási igény van erre, s nemcsak itthon, hanem Európában és világszerte is. Ma már Perutól kezdve Dánián át Sanghajig és Johannesburgig hívnak különböző országokba megmutatni, hogyan érdemes egy hosszút távú értékteremtésre építkező, fiatal vállalkozókat támogató szervezetet létrehozni. Ez ma már egy keresett magyar know-how, amellyel újra feltehetjük Magyarországot a világtérképre. Globálisan építjük a kapcsolatrendszerünket, ami a saját 42 ezres közösségünk számára és hazánknak is komoly előnyökkel jár. A világ 167 országával dolgozunk együtt, s kiemelten szoros kapcsolatot tartunk fenn a Kárpát-medencei fiatal vállalkozásokat támogató szervezetekkel. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar ajkú gazdasági térség tovább erősödjön.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres vállalkozó legyen?
– Kitartás, sok munka és a képesség a kudarctűrésre. A legtöbb fiatalt a kudarctól való félelem tartja vissza a vállalkozás elindításától. A siker legfontosabb titka talán, hogy olyanba vágjunk, amit szeretünk, s hogy legyen egy támogató közösség körülöttünk.
– Hogyan segíti az állam a fiatal vállalkozókat? Jó ma ifjú vállalkozónak lenni?
– Számos vállalkozásösztönző program van Magyarországon, rengeteg befektető és nemzetközi hálózat segíti az indulókat. Egy fiatalnak ma lehetősége van pályázni 3-6 millió forint vissza nem térítendő vállalkozásindító támogatásra a GINOP keretein belül. Ráadásul világmegváltóan innovatív ötlet sem kell, egy remek klasszikus kisvállalkozás is el tud így indulni. Hiszem, hogy az innovatív startupok mellett szükség van pékre, könyvelőre vagy épp cipészre – egyszóval hagyományos kisvállalkozókra. Ezek a programok képzéssel kombináltak, így azt nyújtják, amit a G20-as Fiatal Vállalkozói Szövetségben készült felmérés nyomán is felfedeztünk: az ifjak 73 százaléka támogatásra, 63 százaléka oktatásra is vágyik az elindulásnál. Ma mindent megkaphat egy kezdő vállalkozó, csak körbe kell nézni.
– Konkrétan a Fivosz-ban hogyan segítik a fiatal vállalkozókat?
– Mi üzletet, fejlődést és közösséget biztosítunk a tagjainknak. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján erre van szükség. Különböző tanácsadásokkal, képzésekkel segítünk, és sokszor iránytűként szolgálunk a megfelelő partner vagy megoldás megtalálásában. Különleges rendezvényeinken elismert vállalkozóktól lehet tanulni, igazi kulisszatitkokat megtudni. A segítségünkkel indult például 2014-ben az összes magyar új vállalkozás 4,14 százaléka, azaz mintegy ezerkétszáz cég születését segítettük, amelyeknek a 90 százaléka még ma is aktív! Ez azért is különleges, mert általában fordított a túlélési arány: világszinten az új cégek 90 százaléka öt éven belül befejezi a tevékenységét. Abban is igyekszünk egyébként segíteni a fiatal vállalkozókat, hogy a mindennapi nehézségeiken úrrá legyenek. A vállalkozás sokszor egy lelki hullámvasút, a vállalkozók problémáit, nehézségeit már nem mindig érti meg a család, a barátok. Az elmúlt évtizedben sikerült egy olyan közösséget kialakítani, ahol egy nyelvet beszélünk, és a vezérigazgatótól az innovátoron át a kisvállalkozóig számíthatunk egymásra.
– Azt lehet tudni, hogy a vállalkozók hány százaléka számít fiatalnak?
– A vállalkozások tekintetében a negyven év alattiakat tekintjük fiatal vállalkozóknak, e szerint Magyarországon a kkv-szektorban csupán 27 százalék az arányuk. A másik oldalról nézve 19 ezer magyar vállalkozás van, amelyben 65 év feletti az első számú vezető és a tulajdonosi kör, s több mint 72 ezerben mindenki 55 esztendő feletti. Európai és hazai szinten is az fenyeget, hogy ha nem sikerül megoldani az utódlást – akár családon belül vagy azon kívül –, akkor a kisvállalkozások kétharmadát is elveszíthetjük hamarosan. Épp ezért építünk hidat a ma és a jövő vállalkozói között. Legfontosabb célunk, hogy fiatalok tömegeit tudjuk bevonni a gazdasági értékteremtésbe.
– Miben mások leginkább a fiatal vállalkozók, mint elődeik?
– Rengeteg kutatás van a millenniumi generáció sajátosságairól, de amit én nagy előnynek látok, hogy a tagjai képesek együttműködni, értékteremtésben gondolkodni és akár globális hálózatokat is alkotni.
– És a női vállalkozók? Növekszik a szerepük?
– Azt láttuk, hogy a válság idején azok a cégek, ahol női vezetők voltak, jobban teljesítettek. A hölgy vállalkozók éppolyan sikeresek lehetnek, mint a férfiak, egyszerűen ez ma már nem szempont. Sőt, a magam részéről talán kisebb különbséget érzékelek egy sikeres női és egy sikeres férfi vállalkozó, mint mondjuk különböző generációk gondolkodásmódja között.
– Ha ez így van, akkor hogyan igyekeznek áthidalni a generációs különbséget?
– Jó ez a szó, mert valóban hidat szeretnénk építeni, ugyanis a tapasztalatot nem lehet megspórolni. A nemzetközi és az itthoni munkám során is az a legfőbb törekvésem, hogy a különböző generációkat összekössük. Ez az elv vezérel a VOSZ társelnökeként is, mert őszintén hiszem, hogy csak a generációkat összefogva és a nemzetközi lehetőségeket megragadva tudunk sikeres magyar gazdaságot építeni.
NÉVJEGY
32 éves, vállalkozó, gazdasági diplomata, az ifjúsági vállalkozásfejlesztés nemzetközileg elismert és keresett szakértője, a Fivosz alapító elnöke, a VOSZ társelnöke
KEDVENCEK
Könyv » Stephen Hawking: Az idő rövid története
Zene » Vivaldi: Négy évszak; jazz
Szabadidő » inspiráló beszélgetések, természetjárás
