Jákli Gergely

Cappuccino
Fő feladatuk, hogy támogassák a magyar vállalkozásokat az exportpiacokon való közvetlen és közvetett  megjelenésükben, elősegítsék a nemzetközi versenypotenciáljukat, hozzájárulva ezzel a külgazdaság teljesítőképességének erősítéséhez. „Nagyon fontos, hogy a cégek lássák: van élet a folyószámlahitelen túl is” – mondja az Exim vezérigazgatója.

– Májusban nevezték ki az EXIM vezérigazgatójának. Mennyire változott meg az élete? Marad ideje az egyéves kisfiára? Vett igénybe coachot?

– Urbán Zoltán közvetlen környezetében dolgoztam már 2016-tól, ismerem a bankot, a kollégákat, a folyamatokat. Coachra emiatt nem volt szükségem, de időm sem lett volna rá. A kinevezésem előtti két évben Zoltán coacholt, ez volt a legjobb iskola. Amit ma tudok, annak nagy részét tőle tudom, neki köszönhetem, hogy itt vagyok, ahol. 

Valamennyi időm marad, de tény, hogy a munkaterhelést nem mindig lehet kiszámítani. Van, hogy az esti fürdetés kilencre tolódik. Egyelőre a sportról mondtam le, de lassan újból neki szeretnék látni, ha már beállt a rend körülöttem. Jó időmenedzsmenttel menni fog.

– Ekkora tapasztalattal a háta mögött mit gondol, miért önt nevezték ki? Mik a konkrét személyes tervei, motivációi?

– Az események összjátékaként érkeztem a szakma – ilyen szempontból – csúcsára. Számomra mindig is kihívás és presztízs volt az Exim-nél dolgozni. Nagyon érdekelt a terület, hogy egy nonprofit célért miként lehet úgy dolgozni, hogy közben a gazdaság teljesítőképességét javítjuk és a GDP növekedését támogatjuk. Fontosnak tartom, hogy a munkám folytonosságot fejezzen ki. Fő feladatunk, hogy támogassuk a magyar vállalkozásokat az exportpiacokon való közvetlen és közvetett megjelenésükben, elősegítsük a nemzetközi versenyképességük növelését. A kereskedelmi bankokkal nem versenyzünk, tevékenységünk kiegészíti a munkájukat. Mindig is mozgatott, hogy egy ilyen speciális szerepben miként dolgozik egy bank-biztosító intézménypáros, különleges jogállású, óriási pénzintézet.

A személyes motiváltságra, kreativitásra is szükség van nemzetközi projektek sikeres menedzselésénél, hiszen egyes projektekben nemzetközi versenytársainknál jobb ajánlattal kell előállnunk. Előképzettségem szempontjából fontosnak tartom, hogy erős számviteli képzést kaptam, ahol odafigyeltek ránk, és mi elhittük a szlogent: „A jövő pénzügyi vezetőit képezzük.” Tanulmányaim után a K&H-nál is olyan területeken dolgoztam, amelyek a mai munkámat jól megalapozták.

– Milyen célokkal dolgoznak, mi a szerepe az EXIM-nek?

– A stratégiánkat a volt vezérigazgatóval közösen alkottuk meg, amelyet elfogadott a tulajdonos és az államigazgatás is. Az EXIM mint exportfinanszírozó bank és biztosító célja, hogy a hazai vállalkozások versenyképességét támogassa a külpiaci tevékenységükben, biztosítva számukra a legkedvezőbb eszközöket ehhez. Bár árbevételnyomás nincs, a gazdaságpolitikai céljainkat meg kell tudni valósítani – például 2018 első fél évében a működésünknek százmilliárdos hatása volt a GDP-re.

– A tavaly összeállított stratégiájuk négy évet ölel fel. A megvalósításáért miket tettek eddig, mit értek már el, s mi az, ami még hátravan? Hová szeretnének eljutni?

– Részt vettem ennek a tervnek a kialakításában, és persze látom azt is, amit másképpen csinálnék. Szeretnénk ott lenni az exportáló vállalkozások és a jövő exportőrei számára is. Célunk, hogy minél több kkv-t segítsünk ilyen irányú törekvései megvalósításában. Ami ünneplésre ad okot, az az, hogy az idén első alkalommal mondhatjuk el: az első fél évben a kkv-k számára folyósított hitelállomány (56 százalék) meghaladta a nagyvállalatok részére kihelyezett összegek értékét (44 százalék), és a folyósított hitelállományunk összesen 135 milliárd forint. Ez a huszonöt esztendős történetünkben először van így. Már az is nagy eredmény és óriási változás a cég életében, s a rendszereinkben, hogy míg öt éve alig háromszáz ügyfelünk volt, addig ma már csaknem ezerötszáz, amelyek közül ezerkétszáz a kkv. A méretünket egyébként jellemzi, hogy a teljes hitelállományunk összesen 900 milliárd, a biztosítási állományunk pedig 213 milliárd forint. 

– A folytonosság fontosságát említette. Mi az, amit mégis másképp csinál majd?

– Azon már az elmúlt években is sokat gondolkodtam, hogyan lehetne javítani a folyamatainkat, miben tudunk fejlődni. A stratégiánkban benne van, hogy a kisebb cégek felé nyissunk, ahogy az is, hogy minél több vállalkozásnak teremtsünk lehetőséget. Ez azonban számos olyan változással jár, amelyre nem feltétlenül vagyunk felkészülve, így hatékonyságban mindenképpen javulnunk kell. Nem mindegy, hogy néhány száz ügyfelet szolgálunk ki, vagy ezres nagyságrendben szükséges megfelelni az igényeknek, elvégezni a hozzá tartozó háttérmunkákat. Ez jelentős kapacitásokat igényel, így a munkaerő folyamatos fejlesztésén dolgozunk (például a Budapesti Corvinus Egyetemen saját exportfinanszírozás című tantárgyunk van, amelyet a kollégáink tartanak a fiatalok számára, gyakornoki programot működtetünk).

Igyekszem minden döntéshez kreatívan hozzáállni, s nem a legkézenfekvőbb megoldásra hajlani. 

– A hitelnyújtáson túl pontosan mivel támogatják a kkv-k sikerességét? 

– Az EXIM több, mint egy exporthitel-ügynökségi feladatokat ellátó pénzintézet. A vállalkozásokat segíteni tudjuk innovációik piacosításával, a nekik adható lehetőségekre való figyelemfelhívással, testre szabott pénzügyi termékekkel. Nagyon fontos, hogy a cégek lássák: van élet a folyószámlahitelen túl is. Az EXIM komplex támogatást tud nyújtani részükre.

Volt egy felmérésünk a közelmúltban, amelyből kiderült számunkra: a vállalkozásokat nem az gátolja az exporttevékenységben, hogy drágának találják az ilyen irányú hiteleket, hanem sokkal inkább az, hogy magasak lesznek a szállítási költségek, vagy hogy bonyolult megfelelési procedúra után még bonyolultabb szerződést kell kötniük. Az új Exportélénkítő Programunkat úgy alakítottuk ki, hogy ezek a folyamatok egyszerűbbek, átláthatóbbak legyenek. A program július 1-jétől már él, így még több – immár agrárágazatban is tevékenykedő – céget tudunk finanszírozni, s azok beszállítóit is.

Informáljuk a társaságokat, hogy a nemzetközi piacra lépéshez mire lesz szükségük: nyelvtudásra, idegen nyelvű brosúrára, weboldalra, IFRS (International Financial Reporting Standards – nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok)-alapú beszámolásra és így tovább. Abban kell tudnunk segíteni, hogy pénzügyi vonalon a vállalkozásokat kevésbé bonyolult termékekkel szólítsuk meg, melyek egyszerűek, összehasonlíthatók, kevésbé drágák, például fix kamatozásúak, és odafigyelünk arra, hogy milyen kockázattal jár az ügylet az ügyfél számára. Azt látjuk: napról napra jobb a helyzet ezen a területen is.

– Ha már az IFRS-ek szóba kerültek: az EXIM-nek ez év végén kell átállnia a nemzetközi standardok szerinti beszámolásra. Hogyan állnak ezzel?

– Több éve foglalkozunk a felkészüléssel, most már az éles rendszert teszteljük. Nehéz azonban tipizálni a termékeinket, ezért a felkészülés hosszabb időt vett igénybe. Az IFRS egy keretrendszer, amelynek a felépítése nem egyszerű feladat, de jól állunk.

– A főiskolai évek alatt gitározott. Ha nem bankár lenne, akkor egy másik életben milyen szakmát választana?

– Azt hiszem, azon a pályán nem boldogulnék. Viszont mindig is vonzott a bútorasztalos-szakma, ahol alkotni lehet. Bármikor átváltanék, beletanulnék. Mindenesetre az összeszerelhető bútorokat saját magam rakom össze.

 

NÉVJEGY 

35 éves 

Nős, egy egyéves fiú édesapja 

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának számvitel szakán, Zalaegerszegen szerzett diplomát, és 1999-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karát is elvégezte 

Az Exim csapatához 2014-ben csatlakozott, ahol a belföldi akvizíciós terület koordinálása után a vezérigazgatói kabinet igazgatója lett 

Vezérigazgatónak 2018 májusában nevezték ki

KEDVENCEK

Film » sorozatok

Könyv » mindig az, amit olvas, most éppen a Palackposta

Zene » Red Hot Chili Peppers

Hobbi, szabadidő » a gyermeke, az asztaloskodás és régebben a futás

 

Fotós: Kőhalmi Péter

Ezek is érdekelhetnek

További híreink