– Tavaly igen jó esztendőt zárt a filmszakma. Mire a legbüszkébb?
– Az egész teljesítményre vagyok büszke. A múlt évben a magyar filmek megérkeztek a nézőkhöz is, 1,3 millió-an váltottak mozijegyet hazai gyártású produkcióra.
– Korábban mennyi volt ez a szám?
– Amikor elkezdtük a munkát, a magyar filmek nézettsége az összes bemutatott alkotásnak csupán a 3 százaléka volt, jelenleg ez 9 százalék. A Kincsem 456 ezer nézőt hozott, A Viszkis napokon belül eléri a 300 ezret, a Pappa Pia 210 ezernél jár. A szerzői, közismertebb nevén a művészfilmek is jelentős nézőszámot értek el. A Testről és lélekről közel jár a 100 ezerhez, az Aurora Borealis 56 ezernél tart, a Brazilok 80 ezren felül teljesített.
– Mennyiben változott a magyar filmek nemzetközi megítélése?
– Rendkívüli tekintélyük van jelenleg a magyar produkcióknak világszerte, ezáltal aztán a Nemzeti Filmalapnak is. Hiszen köztudott, hogy például a Saul fia a szervezet kizárólagos támogatásával készült, valamint a Testről és lélekről is. A Saul fia ugye megnyerte az Oscart, a Testről és lélekről az Arany Medvét, s január 23-án derül ki, hogy benne lesz-e az öt legjobb külföldi film Oscar-jelöltje között. De én már most boldog vagyok. Mióta működik a Nemzeti Filmalap, ez már a harmadik mozifilm, amely feljutott az Oscar-szűkített listára, bekerült a kilenc legjobb külföldi alkotás közé, melyeket közel száz nevezésből választanak ki. Nemzetközi fesztiválokon kiemelkedően szerepelnek a filmek, nagy öröm, hogy a rendezők és a színészek mellett a további alkotók, például az operatőrök, a sound designerek is számos díjat kapnak. A magyar produkciót nem lehet figyelmen kívül hagyni, és nem csak azért, mert ilyen tehetségeink vannak. A magyar filmnek mindig is voltak kiemelkedő alkotói. Jancsó Miklós, Makk Károly vagy Szabó István nevét mindenki ismeri a világon. Azért is oda kell ránk figyelni, mert ennyi pénz soha nem volt a szakmában, mint most. A Nemzeti Filmalap 10 milliárd forintból gazdálkodik.
– Régebben mekkora volt ez az összeg?
– A Magyar Mozgókép Közalapítvány idejében ez nagyjából 3,5 milliárd körül alakult. A nagyobb összeg azt jelenti, hogy egy-egy filmre igen nagy támogatás kapható egy helyről, a Nemzeti Filmalaptól. Európában a filmalapoktól sehol máshol nem lehet egy alkotás tervére akkora pénzt kapni, mint nálunk.
– Egy évben hány magyar film készül?
– 12 és 20 között.
– Korábban sokan támadták a Nemzeti Filmalapot, többek között az egyablakos rendszer miatt is. Most, hogy jönnek az eredmények, a megítélésben van változás?
– Mindig vannak olyanok, akik nem változtatják a véleményüket. Ugyanakkor az eredmények önmagukért beszélnek, és a többség esetében határozottan változik a megítélés. A filmesek megértették, hogy segíteni akarunk nekik, és bővülnek a lehetőségeik. Jelenleg 52 forgatókönyvet támogatunk, ezek harmadából lesz produkció. Nagy siker az első filmeseknek létrehozott Inkubátor program, amely már a harmadik évadnál jár. Elindítottuk a hiányszakmai képzések támogatását, majd tavaly a Képzési és Innovációs Igazgatóságot, amely ingyenes oktatással rövid távon megoldás a szakember-utánpótlásra a hazai filmipar versenyképességének biztosítása érdekében.
– Több olyan eset is előfordult, hogy filmalapos támogatott nem túl kedvezően nyilatkozott Magyarországról. Önök ezt miként élik meg?
– Mindenkinek van magánvéleménye. Nem tisztem az alkotók magánvéleményével foglalkozni, csak a művészi teljesítményükkel, azzal, amit letesznek az asztalra, amit a vetítővásznon látunk.
– Tavaly a Nemzeti Filmarchívum is a Filmalaphoz került. Ezzel mi volt a cél?
– 2017. január elsejétől vettük át. A kormány mintegy 800 millió forint forrást biztosít a működésére, s életre hívtuk a Nemzeti digitalizálási és filmfelújítási programot. A cél a nemzeti filmkincs megőrzése, kutatása, restaurálása és széles körű közzététele. Az archívum ősszel megrendezte az első Budapesti Klasszikus Film Maratont, méghozzá nagy sikerrel. Szinte hihetetlen, hogy pár nap alatt több mint ötezren néztek régi alkotásokat nagy vásznon. Ezzel párhuzamosan a felújított produkciók iránt a forgalmazók is érdeklődnek: moziba került és DVD-n is megjelent a Vuk, A Pál utcai fiúk, valamint a Moszkva tér felújított változata is.
– Magyarországra rengeteg külföldi film gyártása érkezik. Ezek száma, értéke mennyire nőtt meg az utóbbi években?
– Jelenleg évente több mint 100 milliárd forint értékű bérmunka jön hazánkba külföldről, főként az USA-ból, s ez folyamatosan nő. A 2010 előtti érték nagyjából ötszörösére növekedett. Kétség nem fér hozzá, ez elsősorban Andy Vajna érdeme, ő mint tapasztalt filmes és üzletember megfelelő biztosítékot jelent a nemzetközi filmeseknek. A bérmunkaszektor folyamatos megrendeléssel és bevétellel látja el a hazai szakmát. Óriási eredmény, hogy ebben az ágazatban nincs elvándorlás, sőt munkaerőhiány van. Mindez megfizethetetlen reklámértéket is jelent az ország számára. A legismertebb újságok foglalkoznak velünk, hiszen olyan sztárok forgattak és forgatnak itt, mint Harrison Ford, Matt Damon, Ryan Gosling, Eva Mendes, Jude Law, Jennifer Lawrence, Antonio Banderas és sorolhatnám. Magyarország, mivel a rendszer nagyon jól működik, kifejezetten vonzó forgatási helyszín lett, Európában Nagy-Britannia után a második helyen van. Az infrastruktúra is rengeteget fejlődött.
– Mennyire vált be a filmes visszatérítés?
– A filmiparban 2004 óta működik a közvetett támogatás intézménye, amely egyébként valamilyen formában Európában szinte mindenhol van. Sőt a magyar sikert látva a mi konstrukciónkat kezdték el másolni több országban. A rendszer lényege leegyszerűsítve az, hogy aki idehoz egy produkciót és 100 forintot elkölt, akkor az igazolt költések után 25 forintot visszakap. Ez a filmesnek és az országnak is jó. Minden magyarországi produkciónak nyújtott 1000 forintnyi adó-visszatérítés 1248 forintnyi adóbevélt generál, 3240 forinttal növeli a GDP-t, s jelenleg nagyjából húszezer ember dolgozik a szakmában.
– Az idén milyen magyar alkotások várhatók?
– Elsőként A hentes, a kurva és a félszemű című új Szász-film kerül a mozikba, sztárszereposztással. Ez egy régi magyar bűnügyi történet feldolgozása, amelyet úgy ismerünk: „Lédererné, mi van a kosárban? – Kodelkának keze, feje, lába.” Februárban jön a Valami Amerika 3. Én már láttam, rendkívül vicces, szerintem nagy siker lesz. Márciusban a Lajkó – Cigány az űrben című produkciót mutatják be. A vígjáték alapvetése az, hogy az első élőlény az űrben nem egy Lajka nevű kutya volt, hanem egy Lajkó nevű magyar permetezőpilóta. Az év második felében jön a Drakulics elvtárs, egy Kádár-kori vámpírtörténet, aztán – a kultfilmmé vált VAN című generációs művel berobbanó – Reisz Gábor új filmje, a Rossz versek, melyben egy mai harmincas fiatalember visszatekint arra, milyen volt ő kamaszként. A Nyitva című romantikus vígjáték egy fiatal párról szól, amelynek a tagjai már régóta együtt élnek, lankad a szerelmi vágy, ezért kipróbálják a nyitott kapcsolatot. A tervek szerint 2018-ban debütál az Oscar-díjas Nemes Jeles László Sunset című filmje is, melyet világszerte óriási várakozás övez. Az Úr hangja, Pálfi György új filmje egy sci-fi lesz, amely egy fiatalemberről szól, akinek az apja évekkel ezelőtt elutazott egy külföldi konferenciára, és sosem jött haza. A fiatalember elhatározza, hogy megkeresi. Az apa tudós volt, az űr hangjait kutatta. A közönség- és a szerzői film területén is sok színvonalas alkotás várható.
– Ön hány produkciót néz meg egy héten?
– A filmnézés hozzátartozik a munkámhoz, de azért nem csak ebből áll. Hetente három-négyet tekintek meg általában, és szeretem a tévésorozatokat is.
NÉVJEGY
62 éves, elvált
ELTE BTK
KEDVENCEK
Könyv » Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Film » Casablanca, Tiszta románc, Szerelmesfilm
Zene » Bach: Máté-passió, Palestrina: Missa de Beata Virgine, Kodály: Esti dal, Magyar népdalok, Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
Hobbi » kóruséneklés, főzés-sütés, utazás
