– Tavaly új rendszert vezettek be az állami általános és középiskolák ellátására. Hogy vált be?
– Valóban, jelenleg már egy nagy állami fenntartó helyett 59 tankerületi központ van. Minden, a döntésekhez szükséges feltétel a kezükben összpontosul. Önállóan gazdálkodnak, döntenek az operatív kérdésekben. Tavalyelőtt minden jelentősebb, gazdálkodással kapcsolatos döntés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban született, az üzemeltetés a nagyobb települések esetében viszont az önkormányzatok kezében volt. Ez a felemás helyzet változott meg 2017 januárjától. A mostani állapot sokkal tisztább, egyértelműbb. Úgy látjuk, hogy a tankerületek jól vették az akadályokat. Az iskolaigazgatók is elégedettek, mert megkapják az igényelt eszközöket, nőtt az autonómiájuk, a fenntartói feladatok rugalmasan működnek, valódi vezetői az iskolájuknak. Ez a rendszer lényegesen hatékonyabb a korábbinál, jó az irány. Ez mindenkinek, elsősorban persze a gyerekeknek jobb.
– A múlt évben számos új európai uniós tendert is kiírtak. Hány iskola pályázott és mennyi pénzt nyertek el?
– Valóban nagyon sok pályázati lehetőségük volt a tankerületeknek, ezeket mind hosszú lenne felsorolni. Fontos, hogy a konvergenciarégióban lévő tankerületek az iskolák infrastrukturális fejlesztésére több mint 90 milliárd forintot nyertek el. A Klebelsberg Központnál lévő pályázatok keretében 34 milliárd forint értékben 40 000 pedagógus informatikai továbbképzésére is sor került. Mindenhol lesz széles sávú internet és wifi is.
– A PISA-felmérésen tavaly is rontottunk természettudományos tárgyakból. Mi ennek az oka?
– A legutóbbi vizsgálat 2015-ben történt, tehát tavaly nem ronthattunk. Abban igaza van, hogy a legfrissebb kutatás kismértékben valóban rosszabb eredményeket mutatott ki. Hozzáteszem, vannak más felmérések is. Például a TIMSS és a PIRLS – utóbbiban közvetlenül az élboly mögött vagyunk. A legjobb nyolc ország után következünk. Igaz, itt az általános iskola negyedik osztályában történik a vizsgálat, vagyis ez azt mutatja, hogy a tanítóink jól dolgoznak, megtanítják a gyerekeket arra, amire kell. A PIRLS a szövegértést kéri számon a gyerekeken – ebben a magyar kisiskolások jól teljesítenek. A TIMSS esetében azt vizsgálják, hogy a megtanított, a tanterv szerinti anyagot ismerik-e a diákok. Ebben is jók az eredményeink. A PISA-felmérés problémamegoldásra, a tudás alkalmazására vonatkozó példáit már a 15 éveseink nem vagy nem elég jól tudják megoldani. Ez leginkább azért van, mert nem vagy ritkán találkoznak ilyen jellegű feladatokkal. Itt azért megjegyezném, hogy e mérésben a 6-8 évfolyamos gimnazisták jól teljesítettek. A probléma inkább ott van, hogy a teljesítményben nagy a különbség a kutatásban részt vevő 15 éves diákok között, annak függvényében, milyen iskolába járnak.
– Ebben lesz változás?
– Igen, az új Nemzeti alaptanterv szabályozási szinten jelentős változásokat hoz majd ebben is. Azt szeretnénk, hogy a diákok ne csupán a tárgyi tudásban legyenek jók, hanem az elvontabb, gondolkodtatóbb feladatokat is meg tudják oldani.
– Miként lehet egy ilyen horderejű változtatást bevezetni? Amikor például a kötelező irodalomról van szó, mindenki egyetért abban, hogy frissíteni kell a listát, de ha egy-egy konkrét művet le akarnak venni a kötelezők közül, akkor elindul a háborgás.
– Az egyeztetések során mindenki elmondhatja a véleményét. Másrészt a tanárok mellett a szülők hozzáállásának is változnia kell. Bár mindenki azt mondja, hogy a gyermeke fáradt, túlhajszolt, ám ha a szülő iskolát választ, sokan azt nézik, milyen különórák vannak. A szülőknek is be kell látniuk azt, hogy valóban csökkenteni kell a gyermekek terhelésén, hogy az alapok elsajátítására, több időt lehessen szánni, s a diákoknak legyen lehetőségük a pihenésre.
– Kínában például egyáltalán nem kímélik a gyerekeket. Már kiskoruktól komoly terhelés alatt vannak, folyamatos a verseny, a nyomás, és a kínai diákok az összes nyugati egyetemen a legjobbak közé tartoznak.
– Ne feledjük, hogy óriási országról van szó, hatalmas népességgel. Mi csak a legjobbakról szerzünk tudomást, nem tudjuk, mi van azzal a sok millió diákkal, aki nem közöttük van. Én magam jobban hiszek az olyan modellekben, amikor nem nyomjuk agyon a gyerekeket, és minden korosztályban hagyjuk őket levegőhöz jutni, élni, boldognak lenni. A legfontosabb, hogy alkalmazható tudásuk legyen.
– Az új alaptanterv szerint tanulnak majd a gyerekek pénzügyet?
– Mindenképpen ezt akarjuk. De nem biztos, hogy külön tantárgyként kerül be a tantervbe, hiszen ilyen alapon az egészségügyi ismeretek, a közlekedés és rengeteg dolog is lehetne külön tárgy.
– A tanári kar bérezésében komoly előrelépés volt. Megnyugodtak a kedélyek?
– Jobb a helyzet, de teljes elégedettség azért nincs. Az életpályamodell sokat segített a pályán lévőknek, de tudjuk: további lépésekre lesz szükség. Az egyik legfontosabb, hogy a fiatal pedagógusokat a pályán tartsuk.
– Többen jelentkeznek tanárnak?
– Igen, másfélszer többen jelentkeztek tanári szakra, mint évekkel ezelőtt. Ebben az életpályamodell mellett szerepet játszott, hogy a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program keretében 25–75 ezer forint havi ösztöndíjban részesülhetnek azok a hallgatók, akik vállalják, hogy meghatározott ideig az általuk választott megyében helyezkednek el tanárként. Fontos intézkedés volt, hogy már évekkel ezelőtt a kormány visszaállította az osztatlan pedagógusképzést, és egy- helyett újra kétszakos a nappali tagozatos tanárképzés.
– A diákok nagy többsége általában gimnáziumba megy továbbtanulni. Ebben van változás?
– A gimnáziumban tanulók egy részéről lehet tudni, hogy nem tanul tovább, és számukra sokkal jobb lett volna, ha nem ide kerülnek, hanem szakmát tanulnak. Éppen ezért a szakképzés megerősítése nagyon fontos feladat, de ez az NGM-hez tartozik. Tudom, sokan állítják, hogy jelentősen csökkentjük a gimnáziumok számát. Ezzel szemben az a helyzet, hogy nagyon sok betöltetlen gimnáziumi férőhely van, és valóban, igen sokan kerülnek be olyan eredményekkel ezekbe az intézményekbe, amelyek már a kezdetekben azt mutatják, hogy nem fognak továbbtanulni. Ezek a diákok sokkal jobban járnának egy érettségivel és egy-két szakmával. Fontos tudni, hogy a szakképzésből is vezet út a felsőoktatásba.
– Tavaly sokszor volt hangos a sajtó egy-egy gimnázium vezetőjének a kinevezése miatt. Politikai okok is felmerültek. Ön hogy látja ezt?
– Tavaly augusztusban mintegy 480 igazgatót neveztek ki, és nyolc-tíz esetben írt a sajtó arról, hogy probléma van a pályázattal. Soha ilyen kevés esetben nem volt gond az iskolaigazgatói kinevezésekkel. És ezekben sem politikai okok játszottak szerepet. Komoly hiba ilyesmire hivatkozni, hiszen én magam több olyan igazgatót ismerek, aki például részt vett a pedagógustüntetéseken, ennek ellenére megbízást kapott. Egyetlen dolog fontos: a vezető alkalmas legyen a feladatra, s az iskola jól működjön. Bizony előfordul, hogy egy vezető rendkívül népszerű, elfogadott egy tantestületben, de az iskola csúszik lefelé, romlik a teljesítménye. Úgy gondolom, ebben a helyzetben akár a tantestület véleményével szemben is muszáj a változtatás, mert a gyerekek a legfontosabbak, és egy új irányító jót tehet az iskolának.
– Nemrégiben felmerült, hogy a francia iskolákban ne engedjék meg a mobiltelefonok használatát. Ön szerint ilyesmire nem lenne szükség nálunk is?
– Inkább meg kell tanítani a gyermekeinket a digitális eszközök helyes használatára. Nem vagyok a tiltás híve, mert a világ ma már a digitalizációról szól.
– Milyen eszközbeszerzések, valamint hálózatfejlesztések várhatók?
– A konvergenciarégiókra vonatkozó uniós pályázat segítségével negyvenezer pedagógus kap laptopot, valamint 25 000 ötödikes diáknak biztosítanak tabletet. Ezenfelül 8000 megjelenítőeszközt is beszerzünk, amelyek nagy része a legmodernebb, interaktív panel. Decemberben mintegy 6,3 milliárdot költött a Klebelsberg Központ Közép-Magyarország régió informatikai eszközparkjának a fejlesztésére, összesen 14 000 PC és monitor, 7000 laptop, valamint 7000 projektor került az intézményekhez. Ez az elmúlt évek legnagyobb informatikai fejlesztése volt a régióban.
– Ahhoz mit szól, hogy a tehetséges diákokat már a korai szakaszban levadásszák a külföldi egyetemek, ösztöndíjat kínálva nekik?
– Ez valóban komoly kihívás, ezért is akarjuk tovább erősíteni a hazai tehetséggondozó programokat. Nem az a baj, ha kimennek tanulni és világot látnak, magukba szívják a nemzetközi tendenciákat. Az a fontos, hogy ezután jöjjenek haza és itthon kamatoztassák azt, amit kint megtanultak.
NÉVJEGY
52 éves, két gyermek édesanyja
A Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett matematika–fizika diplomát, később az ELTE-n matematikai, majd a BME-n oktatásvezetői végzettséget
KEDVENCEK
Film » Holt költők társasága
Hobbi » sport, utazás, színház
