– Doktori disszertációja a társadalmi felzárkózás egyes gazdaságpolitikai aspektusairól szólt. Mit gondol, sikerül Magyarországon mindezek szellemében alakítani a gazdaságstratégiát?
– Igen. Nálunk csökkent a legnagyobb mértékben az anyagi szegénységben élők aránya az elmúlt kilenc évben az EU statisztikai hivatala (Eurostat) szerint. Akik 2010-ben segélyből éltek, ma dolgoznak, ráadásul egyre nagyobb arányban az elsődleges munkaerőpiacon. Míg a közfoglalkoztatottak pár esztendeje még háromszázezren voltak, mára százezerre csökkent a számuk. Eddig az volt az elsődleges cél, hogy hitelalapú gazdaságból munkaalapút teremtsünk. Most már az a prioritás, hogy segítsük a vállalkozások egy főre jutó termelési értékének a növekedését, hogy abból magasabb bérek származzanak és nagyobb profit, amelyből újabb beruházások valósíthatók meg. Az utóbbi időszakban számos gazdaságélénkítő intézkedéssel, pályázattal, vissza nem térítendő támogatással segítettük a vállalkozásokat, és ezt a jövőben is folytatjuk. A vállalkozási kedv ösztönzése érdekében elsősorban a fiatalokat céloztuk meg, mert bennük van a jövő.
– Hol áll Magyarország a vállalkozási kedv tekintetében nemzetközi összehasonlításban?
– Egész Európában csökken a vállalkozási kedv, ami a kontinensen tapasztalható általános elbizonytalanodásból fakadhat. Ahogy Peter Thiel, a Facebook és a LinkedIn első multimilliárdos nagybefektetője fogalmazott: míg az amerikaiak a kudarctól félnek, az európaiak a sikertől. Nos, ezen kell változtatnunk.
A vállalkozási kedv szempontjából van hová visszanyúlnunk, ugyanis a Rajna menti protestáns területekről származó, jó anyagi körülményeket teremtő, de puritán, tiszta vállalkozói szellem tette naggyá Európát, az USA-t és most Ázsiát, hiszen ez a szemléletmód a konfuciánus gondolkozástól sem áll távol. Magyarországon sem az indulással van a gond. A magyarok kreatívak, jó ötleteink vannak, és a problémamegoldásban is jók vagyunk. Amiben fejlődnünk kell, az az értékesítés és a szervezetfejlesztés, de ezek könnyebben fejleszthetők, mint a kreativitás vagy a problémamegoldó képesség.
– Milyen módon segítheti a kormány a fiatalokat abban, hogy a munkaerőpiacra lépve saját vállalkozást indítsanak?
– Észre kell venni: a kistelepüléseken élő diákoknak fokozottan szükségük van arra, hogy valaki megmutassa nekik, hogy az általuk ismert világon kívül is van élet, s hogy kitartással és szorgalommal előrejuthatnak. Ezért hoztuk létre a Tanítsunk Magyarországért programot. A nemzetközi példák alapján ráadásul a mentorált tanulók eredményei átlagosan 7–15 százalékkal javultak – ami olyan, mintha két-három hónappal tovább tanulták volna az egyes tantárgyakat. A Tanítsunk Magyarországért egyrészt támogatja a kistelepülésen élő általános iskolásokat, hogy sikerrel végezzék el a tanulmányaikat, másrészt a program a kölcsönös tanulásról, a közösségek megerősítéséről és tágabban a magyar társadalom egészének a jövőről való felelős gondoskodásáról szól.
Mindemellett a vállalkozói készségeket is fejlesztjük. Az általános iskolától az egyetemig vállalkozói ismereteket oktatunk és versenyeket szervezünk, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Már eredményeink is vannak: a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahéten Magyarország egyedül képviseli Európát a 2019-es nemzetközi Global Money Weeken.
De ha nem csak a fiatalokra gondolunk, fontos megemlíteni, hogy most dolgozzuk ki a kis- és középvállalkozásokat támogató stratégiánkat, hiszen ők adják a magyar gazdaság gerincét. Az előttünk álló hároméves időszakban legalább 167,5 milliárd forint támogatás áll majd a kkv-k rendelkezésére.
– Mivel tudják támogatni, hogy hosszú távon fenntartható, sikeres vállalkozások „szülessenek”, és a startupok ne csak rövid életű sikertörténetek legyenek?
– Elsősorban azzal, hogy mindent megteszünk, hogy a jó ötleteket ne vásárolják fel idejekorán a külföldi tőkeerős vállalatok. Támogatjuk, hogy a cégek a nagy hozzáadott értékű tevékenységeiket (kutatás-fejlesztés, márkaépítés, dizájn, értékesítés) Magyarországon végezzék, vagyis az ötletek itthon hasznosuljanak.
– Mivel foglalkozik a legszívesebben?
– Azzal, amivel éppen most. Valós problémák azonosításával és a megvalósítható megoldások megtalálásával. Úgy gondolom, államtitkárként éppen ez a feladatom. Szerencsésnek érzem magam, hogy azzal foglalkozhatok, amit az életben a legizgalmasabbnak tartok.
– A tanítás nem hiányzik?
– A tanítás is lényegében ugyanerről szól. Megérteni a lényeget, s azt átadni úgy, hogy annak a másik hasznát vegye.
NÉVJEGY
39 éves.
Mesterdiplomáit 2003-ban és 2004-ben szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen és Svájcban (CEMS, Universität St. Gallen), ezt követően a BME-n MBA- (2008) és PhD- (2013) fokozatot szerzett.
Az ELTE adjunktusa, államtitkári kinevezéséig a Századvég-csoport vezető közgazdásza és a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány igazgatója volt.
Doktori disszertációját A társadalmi felzárkózás egyes gazdaságpolitikai aspektusai címmel írta, amelyben a magyarországi társadalmi felzárkózást támogató gazdaságpolitikai intézkedéseket, valamint a szingapúri maláj kisebbség sikeres társadalmi felzárkózását segítő szakpolitikai intézkedések lehetséges hazai implementációját vizsgálta.
Saját könyve 2017-ben jelent meg Egyensúlyteremtés – a gazdaságpolitika missziója címmel, amely egyszerűen és közérthetően mutatja be, hogy milyen problémák jellemzik ma a globális világgazdaságot, s ezekre válaszul milyen eredményes és innovatív intézkedéseket hozott a magyar gazdaságpolitika 2010 óta. A kötet az érdeklődésre való tekintettel hamarosan angolul is megjelenik.
KEDVENCEK
Film » Good Will Hunting
Irodalom » Hamvas Béla esszéi
Zene » Ed Sheeran
Szabadidő/hobbi » zenélés, foci
