– Össze lehet-e foglalni nagyon röviden a kínai gazdaság gyors felzárkózásának a titkát?
– A nagyság víziója. Ez Kína legfontosabb stratégiája. Az Egy övezet, egy út nevű kezdeményezés célja befektetésekkel, infrastrukturális fejlesztésekkel összekötni Ázsia legkeletibb pontjait Európa legnyugatibb pontjaival. Kína 2013-ban hirdette meg hosszú távú fejlesztési programját, melynek törekvése a békés építkezés, és hat gazdasági folyosót, utat jelöl meg. Ezek közül kiemelkedő fontosságú Kelet-Közép-Európa 16+1 országa, így a régió a korábbi „ütközőzónából” hídfőtérséggé lépett elő. Kína a világ legnépesebb országa, pár éven belül pedig vezető gazdasági hatalma lesz, átvéve az elsőséget az Egyesült Államoktól. Fontos szempont, hogy az ázsiai óriás negyven évvel ezelőtt létrehozott egy speciális gazdasági övezetet, majd egyre többet és többet. Sokan beruháztak ott, majd végül ahelyett, hogy mindent importáltak volna, exportálni kezdtek. A 90-es években Kína lett a világ legnagyobb gyára, és minden esztendőben kereskedelmi többletet termelt, a felhalmozott valutatartalékot pedig exportálják, s autópályákat, vasútvonalakat, „selyemutakat” építenek, hogy serkentsék a gazdaságot.
– Sokan mondják, hogy a kínaiak az alacsony hozzáadott értékű technológiára összpontosítanak. Így van ez ma is?
– Ma már nem. Ugyan alacsony technológiával indítottak (játékok és mechanikus tárgyak), jelenleg azonban már félvezetőket, napelemeket, nagy sebességű vasutakat, repülőgépeket gyártanak, a világ leggyorsabb számítógépeit állítják elő. Fokozatosan megválnak az alacsony technológiájú létesítményeiktől, átadva azokat Bangladesnek, Indonéziának, Afrikának, és próbálják megtartani a korszerű technológiai berendezéseiket. Kínának vannak tervei, víziója, hosszú távú stratégiája.
– Ázsia egyértelműen a XXI. század győztese? Milyen jelei látszanak már ennek?
– A XXI. század egyértelműen Ázsia évszázada. Ma a világ legfejlettebb gazdaságainak élharcosa az Egyesült Államok, Kína, Japán, Németország, Franciaország. Egy évtizeden belül az első öt sorrendje a következőképpen alakul: Kína, USA, India, Indonézia, Németország. Ma a világ kétezer legnagyobb vállalatának egy jelentős része ázsiai. A top 2000 közül 564 cég székhelye található az Egyesült Államokban, 254-é Kínában, 225-é Japánban, 52-é Németországban, 54-é Indiában, 61-é Dél-Koreában. A világ innovációs térképein Délkelet-Ázsia jelentősége óriási, itt születik a legtöbb találmány és szabadalom. A legfontosabb repülőterek és egyetemek közül sok található ebben a térségben. Ha pedig azt mondjuk, hogy a XXI. század erőközpontjai a városok, akkor tudjuk, hogy korábban New York, London, Tokió volt a legfontosabb, mára viszont ott van az elsők között Szingapúr, Hongkong, Peking és Sanghaj is.
– Kína mennyire másolja Amerikát, Európát akár a technológia, akár az életmód terén?
– Ugyanannyira, amennyire a Nyugat másolja a Keletet. A fúziós világrendben az összekapcsoltság a legfontosabb dolog. San Franciscótól New Yorkig és az európai városokban is egyre jelentősebbek az ázsiai vendéglők, bárok, teaházak, valamint a keleti életstílus a jógától kezdve az aikidón és a zenfelfogáson át a Buddha bárokig, s még számos példát lehetne sorolni. A keletieket a módszertan érdekli nagyon, hogy megnézzék, miként működik valami, és megalkotják a sajátjukat, amit a nyugatiak ugyanúgy használnak. Kína például nem használja a Facebookot vagy a Google-t, hanem megalkották a sajátjukat Baidu néven, vagy az Apple-alapító Steve Jobs termékeinek letisztult formáit a japán kézműves kerámiák inspirálták.
– Látjuk, hogy Kína elképesztő gyorsasággal fejlődik. De mi a helyzet Japánnal?
– A világ vezető egyetemének számító Harvard és az MIT kutatói készítették el A gazdasági komplexitás atlaszát és versenyképességi rangsorát. A növekedés mértékét két tényező befolyásolja leginkább: a tudás (know-how) felhalmozása, valamint az, hogy a termelési technológiák hol helyezkednek el a globális térben, azaz mennyire kapcsolják össze az egyes termékeket. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott ország olyan árut exportál, amelyben a magas hozzáadott értékű mérnöki tudás dominál, akkor az az ország a gazdasági növekedés szempontjából versenyképes és prosperáló. A kutatók 1971 óta évről évre vizsgálják az országok exportjának a termékstruktúráját, és ezek alapján Japán stabilan a világelső évtizedek óta. Ami viszont nagyon érdekes a gazdasági komplexitás új versenyképességében, hogy a 2015-ös globális rangsorban Magyarország az előkelő 8. helyen szerepel. Japán egy kiszámítható, stabil gazdaságú ország, ahol különösen fontos az innováció és a tudás. A népességfogyás miatt jelentkező munkaerőhiányt pedig egyszerűen robotokkal, robotikával pótolják.
– A selyemút kiépítésén kik nyernek igazán, s hol van hazánk helye ebben?
– Azok nyernek, akik kapcsolódnak az Új selyemút programhoz. A Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítése azért is fontos, mert két kulcsfontosságú kikötőt – Pireusz és Hamburg – köt össze a szárazföldön. Középen helyezkedik el Magyarország. A fejlesztési beruházásról szóló megállapodást aláírták, és elkezdődött a tervezés. Az első vonatok elindultak Közép-Európából Kína irányába, ami nagy történelmi fordulópont. Valamint az is, hogy tavaly Budapest adhatott otthont Kína és a 16 kelet-közép-európai ország csúcstalálkozójának. Nagyon fontos, hogy az új selyemút nemcsak infrastrukturális beruházást jelent, hanem közvetlen elérhetőséget, légi hidat, kulturális együttműködést, oktatási kapcsolatokat, turisztikai, innovációs kooperációt. Hazánk kulcsország ebben a programban. Itt van a Bank of China európai központja, a Futan Egyetem nálunk indítja a térségben először az executive business projektjét. Magyarországon a Pageo volt az első kutatóintézet, amely kínai fél által Economic Research díjban részesült. Tavaly pedig szakmai geopolitikai magazinunk, a HUG (Hungarian Geopolitics) kínai nyelven is megjelent.
– Magyarország hol foglal helyet a geopolitikai változásokban?
– Paul Tucker, a brit nemzeti bank egykori alelnöke szerint azok lesznek a XXI. század nyertesei, akik a gazdaságpolitikájukat, a monetáris politikájukat és a geopolitikájukat össze tudják hangolni. Magyarországon az elmúlt években ez megtörtént. Közben egy nagy korszakváltás köszöntött be a világban. Egyértelműen a kelet felemelkedéséről beszélünk, globális értelemben Ázsia, európai vonatkozásban pedig Kelet-Közép-Európa előretöréséről. Itt a legnagyobb a növekedés, a foglalkoztatás szintje, és a legbiztonságosabb országoknak számítunk. Nagyon lényeges, hogy a világban egyre erősebbek a régiók – ezért is fontos a visegrádi országok együttműködése. Magyarország ott van a geopolitikai világtérképen, nagyon stabil, védett, biztonságos helyként kezelik, amelynek van víziója. Könyvemben, amely Geopillanat címmel jelent meg, 12 pontban gyűjtöttem össze, hogy melyek azok a gondolatok és tanácsok, értékek, amelyeket a XXI. század felfedezőinek követniük kell. Az egyik ilyen fontos megállapítás, hogy terjesszünk jó példákat, hogy tartsuk tiszteletben és keressük a fúziós lehetőségeket, kezdeményezéseket, mert gazdagabbá és tapasztaltabbá válunk tőlük.
NÉVJEGY
43 éves, nős, három gyermek édesapja
Geográfus – Szegedi és Pécsi Tudományegyetem
KEDVENCEK
Könyv » Parag Khanna: Connectography
Film »
Amélie csodálatos élete, Eső előtt,
A nagy kékség
Zene »
world music (világzene) az ethio-jazztől
a thai groove-ig
Hobbi »
világzenei gyűjtések, utazás,
természet és olvasás
