– A versenyhatóságok mennyire vannak felkészülve arra, hogy a digitális cégeket, az algoritmus alapján dolgozó vállalatokat ellenőrizzék?
– A versenyhivatalok ezen a területen csupán az utóbbi években kezdtek el ébredezni, és számos esetben tetten érhető, hogy nem teljesen értik a technológiai iparág kétségtelenül komplex működési mechanizmusait, valamint azokból sokszor hibás versenyjogi következtetéseket vonnak le. Pedig fontos lenne, hogy az irtózatos sebességgel fejlődő digitális világban tapasztalható anomáliákra a versenyjog is adekvát válaszokat adjon. Ennek érdekében a versenyfelügyeleti eljárásokat hatékonyabbá kell tenni, valamint azokat az online és a magas technológiai fejlettségű piacok speciális sajátosságait figyelembe véve kell lefolytatni úgy, hogy ne akadályozzák az innovációt.
– Mire gondol?
– Az 5G-s mobilhálózat kiépítésének elősegítése a jövőben ebbe a körbe tartozhat. Az ilyen típusú telekommunikációs lefedettség nyilvánvalóan azokon a vidéki területeken jelent majd kihívást, ahol gazdaságilag kevésbé rentábilis a hálózat működtetése. Éppen ezért a vállalatok technológiai fejlesztéseinek ösztönözése és a minél nagyobb arányú földrajzi lefedettség érdekében a kartelljog kivételeket adhatna a roaming-együttműködés bizonyos formái számára. Ez azt jelenthetné, hogy a techfejlesztések és ezáltal a fogyasztóknak juttatott előnyök révén egyes versenytársak közötti telekommunikációs megállapodások bizonyos körülmények között mentesülhetnének a kartelltilalom alól.
– Van-e a versenyhatóságoknak megfelelő eszközrendszerük a digitális cégek vizsgálatára?
– Ahhoz, hogy a versenyhivatalok a digitális szférában csak olyan piaci gyakorlatokat támadjanak, amelyek a verseny védelme szempontjából tényleg relevánsak, első körben érdemes lenne komoly erőforrásokat csoportosítaniuk az ebben a világban rejlő versenyjogi aggályok szisztematikus feltérképezésére. Ennek érdekében piacelemzéseket végezhetnének, illetve ágazati vizsgálatokat indíthatnának az e-kereskedelem, az online piacok, valamint a digitális B2B platformok területén. Fel kellene tárni, hogy valamely piacon a verseny torzul-e erőfölénnyel való visszaélés vagy kartell eredményeképpen, továbbá indokolt-e az adott terület jogalkotási eszközökkel történő szabályozása. El kell azonban ismerni, hogy számos versenyhatóság, így a kanadai, az ausztrál, a brit és a német is komoly lépéseket tett ezen a téren.
– A hatóságok jelenlegi eszközeikkel milyen gyorsan tudnak reagálni a piactorzításokra?
– Az eljárások kétségtelenül gyakran elhúzódnak, és évekkel később kívánnak versenyjogi eszközökkel orvosolni olyan vállalati magatartásokat, amelyeket az élet – részben vagy teljesen – már régen felülírt. Jó példa erre a Microsoft keresőmotoros ügye, amelyen az Európai Bizottság hosszú évekig dolgozott, mielőtt kiszabta sok millió euróra rúgó bírságát. Ugyancsak ebbe a körbe sorolható az a hazai versenyfelügyeleti eljárás, amely immár három éve vizsgálja a Magyar Telekom és a Telenor között létrejött, a széles sávú szolgáltatásaik nyújtását biztosító hálózataikat és frekvenciáikat érintő együttműködést. Rapid módon meg kellene akadályozni olyan piaci gyakorlatokat, amelyek helyrehozhatatlan károkat okozhatnak a versenynek. Ezt az elképzelést a magyar jogalkotónak is érdemes lenne megszívlelnie, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal rendkívül ritkán él az ideiglenes intézkedés eszközével. Legutóbb az Orangeways honlapját záratta be ezzel a versenyjogi eszközzel.
– A Google, a Facebook, az Amazon letarolja az európai piacokat, mi Európában pedig ellene vagyunk a nagy konszernek létrejöttének, amelyek fel tudnák venni a versenyt ezen cégekkel. Erre ön szerint milyen megoldás lehetséges?
– A jelenlegi német kormány ambiciózus terve, hogy olyan versenyjogi szabályozási környezetet kell kialakítani nemcsak Németországban, de az egész Európai Unióban, amely elősegíti azon digitális mamutkonszernek létrejöttét, amelyek fel tudják venni a versenyt az ön által is említett amerikai és más globális riválisaikkal, azaz a Facebookkal, a Google-lel, az Amazonnal, az Alibabával és másokkal. Ez a terv különböző formában már évek óta napirenden van, azonban a magas piaci belépési korlátok miatt jelenleg úgy tűnik, hogy valószínűtlen a sikere. Ugyancsak problémaként azonosítom, hogy az európai versenyhatóságok többsége indokolatlanul szigorú a techiparági fúziókkal szemben, ami hosszú távon elősegítheti, illetve megerősítheti az európai kontinens lemaradását a globális technológiai versenyben. Ugyanakkor azon is érdemes elgondolkodni, hogy a jelenlegi versenyjogi megközelítés egyáltalán alkalmas-e bizonyos, az innovatív piacokon frissen megjelent versenykorlátozó gyakorlatok adekvát, a fogyasztói jólétet szem előtt tartó, de az innovációt is ösztönző kezelésére.
– Mennyire tudnak fellépni a versenyhatóságok, vagy mennyire kell fellépniük a big datát felhasználó cégek ellen?
– Ennek megítélése tekintetében szerintem mértékadó lehet, hogy a Bundeskartellamt néhány hete arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a közösségi oldalak piacán domináns Facebook által harmadik forrásokból – például a WhatsAppról vagy az Instagramról – származó adatok gyűjtése és kiértékelése erőfölénnyel való visszaélést valósít meg.
– Mi várható Európában és Magyarországon a digitális világban a versenyjog alkalmazása szempontjából?
– Valószínűleg mindannyian tapasztalhattuk már, hogy egyes online szolgáltatók – például légitársaságok – árai akár óráról órára változhatnak. A verseny folyamata szempontjából különösen érdekes lesz, hogy a Gazdasági Versenyhivatal miként ítéli meg az ilyen jellegű, a fogyasztói kereslettől és a versenytársak kínálatától függő dinamikus árazást elősegítő algoritmusok alkalmazását. Tekintettel arra, hogy az online szféra versenyjogilag szorosabb felügyelete az Európai Bizottság mint uniós versenyhatóság által megfogalmazott prioritás, ezért szintén várható, hogy a magyar versenyhivatal ugyancsak kiemelt területként kezeli majd a digitális platformokat. Ebből következően valószínűsíthető, hogy az említett EU-s célkitűzés – a jelenleg a Booking.com elleni, az általa állított árgarancia esetlegesen versenyellenes mivolta okán folytatott vizsgálaton túl – további versenyfelügyeleti eljárásokat eredményez a digitális szférában Magyarországon.
NÉVJEGY
Negyvenéves, nős, három gyermek édesapja
Tanulmányait az ELTE jogi karán, Strasbourgban, Regensburgban, az Egyesült Államokban és a bruges-i College of Europe-ban végezte, majd Cambridge-ben PhD-s kutatást folytatott
KEDVENCEK
Könyv » atyai nagyapám emlékiratai (Bassola Zoltán: Ki voltam… Egy kultuszminisztériumi államtitkár vallomásai)
Film » Távol Afrikától (Sydney Pollack)
Zene » Django Reinhardt, Tracy Chapman, Madredeus
Hobbi » squash, hegyibiciklizés, sífutás, fotózás
