– Az új kormány vezetőit már megnevezte a miniszterelnök. Ilyenkor a közigazgatásban vannak-e találgatások arról, ki hova kerül?
– A saját példámról tudok beszélni. Engem mindig a feladatok vonzottak. Számomra nem az a lényeg, milyen pozícióban folytatja az ember, hanem az, hogy milyen teendők találják meg. Több területen látok lehetőséget. Feladatom volt a közművek ingyenes bekötésének, illetve a bekötések egyszerűsítésének, gyorsításának a kidolgozása. Ez a Könnyű közmű program. Négy éve pedig a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) elnöke is vagyok. A NÚSZ-nak van egy nagyon fontos projektje: 2013. július óta fut élesben a 3,5 tonna össztömeg feletti járművekre érvényes elektronikus útdíjfizetési rendszer, a HU-GO. Uniós elvárás volt, hogy minden ország bevezesse az elektronikus útdíjfizetést. Én már 2014 előtt is ebben a munkában vettem részt.
– Mennyire nő a fizetők száma?
– Évente nagyjából tíz százalékkal. Megnéztük, miként alakulnak az útdíjbevételek, mitől függ a nagyságuk. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy ha bővül az ipari termelés volumene, akkor ezen összegek is növekednek. Mindez nagyon jól mutatja a cég nemzetgazdasági jelentőségét. Az útdíjbevételek alakulása lakmuszpapírja a gazdasági gyarapodásnak.
– Szám szerint ez mekkora összeget jelent?
– Ez év március 15-én értük el az 1000 milliárdos bevételt 2013, vagyis a bevezetés óta. Tavaly 69 milliárd az e-matricából, 221 milliárd pedig az e-útdíjból folyt be. Ennyivel járult hozzá a NÚSZ a magyar büdzséhez, a társaság forgalma ugyanis egy az egyben költségvetési bevétel, amelyet a közutak fenntartására, javítására kell fordítani.
– Hány jármű használja az utakat?
– E-matricát 2017-ben mintegy 5,9 millió rendszámra vásároltak. E-útdíjat közel 390 ezer teherjármű után fizettek.
– Kik fizetik a legtöbb e-útdíjat?
– Magyarország tranzitország, nagy az átmenő forgalom. E-útdíjat a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek után kell fizetni, hiszen ezek jelentősen amortizálják az utakat. Reális elvárás volt, hogy ha a külföldiek a nagy gépjárműveikkel igénybe veszik azokat, akkor a használatnak megfelelően vegyék ki a részüket a fenntartásukból, felújításukból, illetve ezek költségeihez járuljanak hozzá. A tavalyi adatok szerint az e-útdíj-rendszerből származó bevétel közel 52 százalékát a külföldiek adják.
– Mely országok?
– Közel negyven százalékban a román felségjelzésű kamionok képviselik a legnagyobb arányt, őket 12 százalékkal a lengyel és kilenc százalékkal a bolgár tehergépjárművek követik. A szlovákok és a szerbek jelentenek még számottevő forgalmat 8,2 és 5,5 százalékkal.
– A külföldiek mennyivel fizetnek többet, mint korábban?
– A rendszer bevezetése előtt, 2013 első felében valamivel több mint 9 milliárd forint származott a tehergépkocsik útdíjaiból. A második fél évben viszont már csaknem 80 milliárdos bevétel jött a HU-GO-ból, ennek közel felét akkor is a külföldi felségjelzésű járművek után fizették meg. Érdekesség, hogy a megszolgált útdíj összege 2013 óta a román felségjelzésű tehergépkocsik esetében összesen 180,2 milliárd, a lengyeleket tekintve 54 milliárd, a bolgárok esetében pedig 39,3 milliárd forint volt.
– Milyen rendszert használunk?
– A GPS-alapú magyar szisztéma egyedülálló, mert tíz hét telt el a megbízástól a kulcsrakész átadásig. Ráadásul két és fél hónap alatt behozta az árát. Nagy multik szálltak harcba, hogy ezt a megbízást megszerezzék, aztán visszatáncoltak, végül egy magyar cég vezette konzorcium csinálta meg. A hazai modell tényleg működik, ezt az Európai Bizottság által indított hivatalos vizsgálatok is alátámasztják. Ezek alapján kijelenthető, hogy a HU-GO megfelel az unió által megfogalmazott irányelveknek, így például a nemzetek közötti átjárhatóság elvének is, vagyis annak, hogy a felhasználó az összes tagállamban egyetlen fedélzeti egységgel tudjon eleget tenni a díjfizetésnek. Mi egy olyan platformot alkottunk, amelyhez bármilyen járműkövetési eszközzel csatlakozni lehet, de ezek hiányában is lehetőség van az úthasználat bevallására. Az erre a célra kifejlesztett, könnyen és többféle módon megváltható viszonylati jegyet az Európai Bizottság több tagállamnak is átvételre ajánlotta. A bolgár e-útdíj-rendszer kiépítésére néhány évvel ezelőtt kiírt közbeszerzés műszaki paramétereinek az összeállításához a Világbank a magyar utat állította követendő példaként egy tanulmányában.
– Másra is használják ezt a platformot?
– Azt szoktuk mondani, hogy a NÚSZ az egyik legnagyobb IT-cég Magyarországon, mert egy egész országra kiterjedő infrastruktúrát alkalmazunk és működtetünk folyamatosan. Robusztus méretű adathalmaz keletkezik a vállalatnál. Ezt az információmennyiséget használja a NAV EKÁER (elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer) és a nemzeti tengelysúlymérő rendszer (TSM) is.
– Ez utóbbi mit takar?
– A díjfizetős úthálózat meghatározott pontjain az úttestbe olyan érzékelőket telepítettek, amelyek megállás nélkül tudják ellenőrizni a tehergépkocsik súlyát. Ez azért fontos, mert ha túlsúly van, az balesetveszélyes, hiszen fékezésnél nehezebben áll meg a jármű. Az út is jobban amortizálódik, illetve indokolatlan versenyelőnybe kerülnek azok, akik túlrakodják a járművet.
– Milyen arányban vannak azok, akik nem tartják be a szabályokat, nem vesznek matricát, nem fizetnek e-útdíjat?
– Folyamatosan csökken a bírságolások száma. Tavaly 35 százalékkal mérséklődött. Olyan javaslatokat teszünk a szabályozó hatóságoknak, amelyek nem a büntetésre irányulnak, hanem arra, hogy legyen lehetőség a jogszerű korrigálásra. Ezt a célt szolgálják a 2017 novemberében bevezetett bírságolási szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az úthasználó a hiba észlelését követően rövid időn belül helyesbítsen, és így mentesüljön a nagyobb bírság megfizetésétől. A NÚSZ néhány évvel ezelőtt bevezetett riasztási szolgáltatása pedig segíti a fuvarozókat abban, hogy időben értesüljenek arról, ha valamilyen okból díjfizetés nélkül veszik igénybe a fizetős útszakaszokat.
– A rendszer üzemeltetése mennyibe kerül?
– Extrém alacsony költségű. Horvátországban kapus megoldás van, ott az egész bevétel 40 százaléka megy üzemeltetésre, sok ugyanis az eszköz és nagy az élő munkaerő iránti igény. Csehországban elavultabb a rendszer a mienknél, mikrohullám-alapú, és az üzemeltetési költség bevételhez viszonyított aránya 20 százalék. Magyarországon csupán közel 8 százalék. Ez világrekord.
– És ez minek köszönhető?
– A legmodernebb technológiának, valamint a rendszer magyar fejlesztés, így nem kell külföldi licencet fizetni.
– El tudjuk adni ezt külföldre is?
– Olyan világban élünk, ahol a hagyományos árucikkek mellett teret nyer a tudás exportja. Magyarország a közeljövőben nem fog tengeri halat, fügét vagy kőolajat exportálni, de a magyar tudás és know-how mint erőforrás korlátlanul bővíthető és fejlesztendő. Több biztató tárgyalásunk is van, sokan érdeklődnek a magyar know-how iránt, remélhetőleg hamarosan eredményekről is be tudunk számolni ezen a téren.
– Említette, hogy elképesztő mennyiségű adattal dolgoznak. A rendőrséggel milyen a kapcsolatuk?
– A rendőrségtől és más hatóságoktól is szoktunk kapni megkereséseket, amelyeket az ellenőrzési rendszer adatai alapján tudunk megválaszolni. Ilyenkor a hatóság nem nevesíti, milyen ügyről van szó, hanem egy rendszámra, egy járműtípusra vagy egy időszakra vonatkozóan kérnek információt. Konkrét adatok említése nélkül elmondhatom, hogy a NÚSZ adatbázisa bűncselekmények felderítésében is segítséget nyújthat, hiszen a fixen telepített vagy mobil ellenőrző eszközök nemcsak az autópályákon, hanem tehergépjárművek számára fizetős szakaszokon, vagyis a főbb utakon is rögzítenek képet.
– Mely területeken a legnagyobb az országban a forgalom?
– Tranzitország vagyunk. Az észak–déli és kelet–nyugati forgalom a legjelentősebb. A legtöbb útdíjbevétel tavaly is az M1–M0–M5–M43-as, illetve az M7–M0–M3-as tengelyhez volt köthető. A külföldi teherjárművek esetében továbbra is az előbbi útvonalon tapasztalható a legnagyobb mozgás, míg a hazaiaknál már egy koncentráltabb kép rajzolódik ki, amelynek központja Budapest.
– Mennyire látják túlterheltnek az M1-es szakaszt?
– Az M1-es Magyarország legforgalmasabb autópályája, amit az értékesítési adatok is alátámasztanak. Az idén az útdíjbevételek jelentős részét fordítja az ország ennek a felújítására, és a bővítésének az előkészítése is megkezdődött.
NÉVJEGY
44 éves, nős, két leánygyermek édesapja
Jogászalapképzés (ELTE), tőkepiaci és banki szakjogászi diploma (ELTE), ingatlanforgalmi szakjogászdiploma (PPKE)
KEDVENCEK
Könyv » Márai, Márquez, Hornby
Zene » Franz Ferdinand, Kings of Convenience, Heaven Street Seven
Film » Betty Blue, Casino, Kontroll
Hobbi » tenisz, olvasás, kertrendezés
