– Huszonegy évig erősítette különböző vezetői posztokon a GE-t. Tavaly ősz óta a PwC Magyarország partnere. Mi indokolta a váltást és melyik pozíció segíti inkább AmCham-elnöki munkáját?
– Úgy gondolom, sikeresen veszem fel fokozatosan a ritmust, amiben segít az, hogy egyrészt a tanácsadásból kerültem korábban a GE-hez, ahol gyakran dolgoztam a big fourral, így a PwC-vel is. Másrészt a GE most jelentős ügyfelemmé vált, mivel én vagyok az érte felelős vezető cégtárs a közép- és kelet-európai térségben. Most tanácsadóként regionális szinten segítem a társaság történetének legjelentősebb, a világpiaci kihívásoknak megfelelő átalakulását, ami komoly, napi szintű elfoglaltságot jelent. Húsz éve mint GE-s kezdtem a munkát az AmChamben, hiszen a vállalat ott alapító tag volt. A PwC-nél nagyszerű csapatba kerültem, a szakmai és az emberi oldalát egyaránt tekintve. A tanácsadói munka pedig jobban illeszkedik a kamaránál vállalt szerepemhez.
– Az AmCham 2017–20-as stratégiájában kiemelt szerepet kap a munkaerő-fejlesztés. Magyarországon hol látja ezen a téren a legnagyobb hiányosságot?
– Nagyobb befektetést látunk szükségesnek az oktatásba ahhoz, hogy megfeleljünk a jövő kihívásainak. Komoly szemléletváltásnak is párosulnia kell ehhez. A lexikai tudást túlzottan előtérbe helyező szemlélet helyett a versenyképes kompetenciákra kell helyezni a hangsúlyt. Ilyen a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, az idegennyelv-tudás, a programozási ismeretek, a vállalkozói szellem és a tanulási készségek fejlesztése. A PwC idei vezérigazgatói felmérésében elsőként emelték ki a vezetők a munkaerő-stratégiájuk kapcsán a csapatmunka, a kommunikáció és a digitális készségek fejlesztésének a jelentőségét. Élményalapú, jól felszerelt laborokban korszerű ismereteket kell átadniuk a kiválasztott tehetséges és jól megfizetett oktatóknak. Az AmCham 2018 őszén indítja el pályaorientációs online platformját: vállalati önkénteseket kötünk össze középiskolákkal országos szinten. Nyelvi nagyköveti és karriernagyköveti programunk keretében 2011 óta több mint tízezer diákot értünk el 230 vállalati önkéntes bevonásával több mint száz középiskolában. A PwC is példaértékű szolgáltatást nyújt ügyfeleinek például az IT-képzés és az e-learning megoldások terén.
– Az AmCham tagvállalatai jól látják a munkaerőpiacot, hiszen összesen csaknem negyedmillió embernek adnak munkát Magyarországon. Mi ma egy magyar dolgozó legnagyobb erénye?
– Még mindig a szorgalom, a kötelességtudat. Az, hogy a magyarok a nehézségek, váratlan körülmények közepette is jól helytállnak, nagy a munkabírásuk. Az is elmondható, hogy még mindig jó a híre a hazai műszaki, informatikai tudásnak. Érdekes vetület, hogy a lexikális alapok is erősek, ami előny lehet, ugyanakkor, ahogy említettem, az is hiba, ha csak erre vagy túlzottan erre alapul az oktatás.
– Meg tudnak felelni a hazai fiatalok az amerikai vállalatok igényeinek?
– A nyelvi készségek fejlesztése mellett fontosak a gyakornoki programok, mert ezeken a helyeken a munkahelyi alapkészségeket sajátíthatják el a diákok, minél hamarabb. Az oktatási rendszer erre egyelőre nem készít fel, de jó lenne. Fontos a vállalatok együttműködése az oktatási intézményekkel: az AmChamben számos egyetemi projektünk van. Azt tapasztaljuk, hogy egyre nyitottabbak a felek a párbeszédre. Közös platformokat kell találni, ahol win-win szituációban működhetnek együtt a cégek és az egyetemek. Általában a hogyan a kérdés, de ezekre is egyre inkább megtaláljuk a megoldásokat. Előremutató intézkedésnek tartjuk, hogy Palkovics László miniszter úr vezetésével elindul az Innovációs és Technológiai Minisztérium, sokat várunk a velük való közös munkától.
– Az AmCham tagsága nem csupán amerikai, hanem harmadrészt magyar és ugyanilyen arányban egyéb nemzetközi cégekből áll. Mi vonzza a vállalatokat a szervezetbe?
– A tagságot elsősorban a közös, hatékony érdekérvényesítési, érdekképviseleti és kapcsolati lehetőségek érdeklik. Rendezvényeink népszerűsége és presztízse sem elhanyagolható vonzerő, mint a hálaadás, a függetlenség napja, a Super Bowl, azaz az amerikaifoci-döntő, vagy négyévente az amerikai elnökválasztás. A tagdíjakból működő, jövőre harmincéves szervezetünk folyamatosan bővül. Most 360 tagvállalatunk van, ami leginkább talán annak az átalakítási folyamatnak az eredménye, melynek során a munkacsoportjaink tevékenységét is célhoz rendeltük. Így a 2017–20-as időszakban négy fő területen dolgoznak szakmai munkacsoportjaink és bizottságaink. Szintén emelte szervezetünk presztízsét, hogy a kapcsolatunk immár jó néhány éve valódi stratégiai párbeszéddé, konzultációvá alakulhatott a kormányzattal. Ennek eredményeképpen számos javaslatunkat csatornázta be a kabinet jogszabályokba, társaságiadó-csökkentésbe, összességében a versenyképesség javításába.
– Mely pontokon lehet előmozdítani a versenyképességet az AmCham szerint, és ezekben hol állunk?
– A versenyképesség jelzi, hogy egy nemzet mennyire képes a tartós gazdasági növekedésre, a fenntartható fejlődésre, gazdasági szereplői milyen mértékben tudnak a világpiacon keresett termékeket és szolgáltatásokat úgy előállítani, hogy közben a lakosság életszínvonalát és életminőségét is folyamatosan javítják. Az ország legjobb egyéni eredménye három pillérnél mutatkozik meg a tizenkettő közül. Ezek: az infrastruktúra, a technológiai fejlettség, valamint a makroökonómiai környezet. A legrosszabb eredményt az üzleti komplexitás és az intézményi háttér terén értük el. Még mindig nagy a bürokrácia, sok a tennivaló az üzleti környezet egyszerűsítése, az e-kormányzat területén, bár kétségtelenül vannak előrelépések. Ugyan minden versenyképességi rangsort a „helyén kell kezelni”, de az mindenképpen biztató, hogy a Világgazdasági Fórum által készített, 138 ország teljesítményét összevető jelentés szerint előreléptünk. Az AmCham Stratégiai Munkaterve négy versenyképességi területre koncentrál: befektetés és üzleti környezet, versenyképes munkaerő, innováció, digitalizáció.
– Mit lehet a leglátványosabban fejleszteni, gyorsan és hatékonyan?
– Az innovációs ökoszisztémát és a digitális transzformációt. Az ország jövője szempontjából elsődleges a nagyobb hozzáadott értékű befektetéseket ösztönző ökoszisztéma kialakítása, amelynek erős alapot csak a magasan képzett munkaerő tud biztosítani. Elsősorban a STEM (tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) képzés mellett a felsőoktatásnak és a vállalatok szorosabb együttműködésének, valamint a tudástranszfernek van kulcsszerepe. Ezen a területen szabályozói oldalról üdvözlendő a múlt évben meghirdetett, a kutatás-fejlesztési tevékenységet és a technológiaintenzív beruházásokat ösztönző vissza nem térítendő támogatási formák bevezetése. Jónak tartjuk, hogy az oktatásban rendszerszintű átalakítás zajlik, és az elmúlt egy-két évben hazánkban GDP-arányosan emelkednek a területre fordított kiadások, amelyeket tovább kellene növelni. Elindult a Digitális Jólét Program, az 5G-kezdeményezés és a digitális oktatási stratégia. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a modern technológia jelenléte önmagában nem elég. A tanításnak támogatnia kell a technológia működtetéséhez szükséges digitális tudás megszerzését, a digitális intelligencia fejlesztését.
NÉVJEGY
Életkor: 51 év
Végzettség: Pécsett jogi és közgazdasági MBA-diplomát, Budapesten adótanácsadói, Bécsben pedig nemzetközi adójogi LLM-képesítést szerzett
Család: feleségével összesen hat gyermek szülei
KEDVENCEK
Film » Darkest Hour (Churchill-film)
Könyv » Bay Zoltán: Life is Stronger
Zene » könnyűzene (a maiak közül a Foals)
Hobbi » sportok (kajak, kardvívás, harcművészet, tenisz, lovaglás, footgolf, golf, foci)
