– Szépen, jól beszél a magyar átlagember?
–Több mint húsz éve vizsgálja a testbeszéd hatását a kommunikációra. Az általa kidolgozott teszt eredményei alapján az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a „szemkontaktus hallható. „Jobban átmegy annak az üzenete, amit úgy mondok, ha közben ránézek arra vagy azokra, akihez/akikhez beszélek – mondja a Barra Kommunikációs Intézet vezetője. Még Kopp Mária Magatartástudományi Intézete révén kezdtem el 2002-ben a Semmelweis Egyetemen a doktori iskolát. Végül a doktorimat Gósy Máriánál fejeztem be az ELTE Nyelvtudományi Intézetében, a teszthez tartozó mérések már azokban az években elkezdődtek. Azóta a módszertan és a teszt persze korszerűbbé vált. A longitudinális kutatás alapján az a megfigyelésünk, hogy – és ezt szeretnénk számokkal is igazolni – a beszédtempó az elmúlt tíz esztendőben egyre gyorsult, ami mindenképpen következményekkel jár.
– Milyen következményekkel?
– Ez a „minden összefügg mindennel tipikus esete: gyorsabban beszélünk, emiatt az artikulációnk lustább lesz. Fogalmazzunk úgy, hogy kevésbé pontosan formáljuk a szavakat, a hangzókat, és ez a megértést negatívan befolyásolja. Ráadásul a másik oldalon az ismert pszichológiai alapvetés, mely szerint egyszerre hét plusz-mínusz kettő információt tudunk megjegyezni, megváltozott. Pontosabban romlott: a rövid távú memóriánkkal már ennél is kevesebbet, egyes kutatók szerint csak három-négy dolgot tudunk megjegyezni az okoseszközök, a felgyorsult beszédtempó és az információcunami nyomán.
– Hol tart most a vizsgálat, és milyen eredményeik vannak?
– Általában azon múlik, hogy megértenek-e minket, hogy törekszünk-e erre. Bemondóként évtizedekkel ezelőtt megtanultam: sokkal érthetőbb az, amit felolvasok – még a rádióban is –, ha felnézek a papírból és megpróbálok képzeletbeli szemkontaktust létesíteni. Ezek az úgynevezett gesztusok a fogadó félben a megértést segítő eszközök. Ezt nevezzük mi a kutatásunkban úgy, hogy „a szemkontaktus hallható. Jobban átmegy annak az üzenete, amit úgy mondok, ha közben ránézek arra vagy azokra, akihez/akikhez beszélek, még akkor is, ha csak képzeletben teszem. Emiatt van a televíziókban is szemmagasságban elhelyezett súgógép, hogy a fej eleve emelt állapotban legyen.
A saját kutatásunkban több mint ezer mérésen vagyunk túl. Ma már azt mondhatjuk, hogy a testbeszéd elemzésére objektív eszközeink vannak. Mivel a felmérésünk nagy elemszámú vizsgálati személlyel 10-12 évet ölel fel, ma már tudunk nemre, korcsoportra is szűrni és többféle következtetést levonni. A beszédkép, a testbeszéd és a beszédtervezés (ami nem a tartalmat, csak a mondanivaló „csomagolását jelenti) szempontjából 15 vizsgálandó tényezőnk van.
– Melyek ezek, s hogyan lehet fejleszteni a készségeket?
– A szünettől kezdve a mimikán és a gesztikuláción át a már említett beszédtempó, a hanghasználat, a szemkontaktus, a mondatvégek dallama, a tartás mind hozzájárul a kommunikáció sikeréhez. Nagyon izgalmas dolog a felnőtt emberek fejlesztése, 22 éve ezen dolgozunk. Speciális képzéseink általában konkrét igényekre adnak választ, és legtöbbször egyedi programot állítunk össze az ügyfeleinknek.
– Kik az ügyfelek? Nagyobb cégek vagy a média munkásai?
– Korábban többen is érkeztek a médiából, például az InfoRádióból, sőt a Magyar Televízióval is volt megállapodásunk. Ma már nem annyira jönnek ebből a szektorból, talán mert nincs rá igény. Úgy látom pedig, hogy a nézők és a hallgatók részéről lenne elvárás. Nagy cégekkel szintén vannak szerződéseink, de ma már a közepes hazai vállalkozásokra is fókuszálunk. Arra jöttünk rá egy hirtelen jött veszteséges év után, hogy nem szabad egy nagy társaság felé úgy elköteleződni, hogy az árbevétel jelentős részét náluk keressük meg, mert ha az egyik évben úgy döntenek, hogy mégsem velünk dolgoznak, akkor ott állunk, ahol tavaly, hogy azt kellett tennünk, amit már évek óta nem: ügyfelet vadászni. Szerencsére az idén már újra tele vagyunk, de még egyszer nem követjük el ezt a hibát. Több ügyfelünkkel ugyanakkor már nyolc-tíz éve együtt dolgozunk, ilyen például a Telekom is.
– A Mit üzen a rádió című műsort több mint egy évtizeden keresztül vitte, kétszer is elnyerte a legszebben beszélő magyar rádiós díját. Mit gondol a mai rádiózásról?
– Nem tudom hallgatni az adókat, olyan szinten semmi köze a korábbi rádiózásnak a maihoz, s ezzel nem csak én vagyok így. Sok csoportunk van, és általában osztják a véleményem, hogy olyan embereket kell hallgatni, akik között sok a hangképzési, a beszédhibás, valamint az igénytelen, aki nem néz utána, hogy amit mond, azt helyesen mondja-e. Szerintem ez nekik is rossz, és jó lenne őket beszédórára, de akár logopédushoz is küldeni. Az a baj, hogy ezek az emberek mintát adnak. Az átlagembernek és a gyerekeinknek egyaránt. Lehet ezen gondolkodni, hiszen a nyelvészetben is két elképzelés vetekszik egymással. Az egyik szerint a magyar nyelv fejlődik, és ebbe nem érdemes, sőt nem is szabad beleavatkozni, elég csak rögzíteni, dokumentálni a változásokat. A másik szerint – és ez áll közelebb az én elképzelésemhez is – érdemes néhány szabályhoz ragaszkodni, s például a rádióban, televízióban az irodalmi beszédhez közelítő stílusban megszólalni. Példát mutatva, választékosan, jól hangsúlyozva, jó légzéstechnikával. Mert ha nincs minta, amelyhez igazodni kell, az káoszhoz vezet. Persze, ahogy a ló hátán is középen érdemes ülni, ebben a kérdésben is valahol félúton lehet az igazság.
– Mely szabályok lennének különösen fontosak?
– Ilyen például, hogy egy gondolat az egy mondat. Számomra fontos, hogy az ikes igéket helyesen használjuk. Sajnos egyre jobban elkopnak ezek a szabályok.
– Van ma elvárás a médiában? Régen volt olyan, hogy mikrofonengedély.
– Úgy tudom, nincs semmilyen elvárás. Mikrofonengedélyre is csak a közmédiában volt szükség, és aki nem kapta meg, azt beszédoktatásra irányítottuk, s második-harmadik kísérletre már általában „átment. Onnan tudom, hogy volt alkalmam néhány évig a mikrofonbizottság munkájában is részt venni.
– Mitől jó a beszéd?
– Attól, hogy jó hallgatni, könnyű megérteni. Ez a megfelelő légzéstechnikával kezdődik. Jó helyen tegyük le a pontot vagy éppen vigyük fel a dallamot. Ahogy az előbb már mondtam, a szemkontaktusnak is nagyon fontos szerepe van. Sok tényezőn múlik, hogy valakiből hiteles beszélő vagy előadó válik. Úgy szoktuk ezt megfogalmazni, hogy kongruens a beszélő azzal, amit mond.
– A közszereplők számára ez nagyon fontos lenne.
– A közszereplőknek jó lenne tudnia, hogy az öltözék és a mondanivaló nem minden, az is számít, hogyan beszélnek. A hatékony beszédre pedig nem csak a közszereplőknek van szükségük. Mindannyian kerülünk olyan helyzetbe, amikor az érdekeink védelmében fontos, hogy jól fogalmazzuk meg a gondolatainkat, azokat érthetően adjuk elő, például az orvosnál, a cipésznél vagy a munkahelyünkön. A karrierépítés 95 százaléka a kommunikáción múlik. Az egyik legjobb példám egy évekig középvezetői pozícióban dolgozó ügyfelem, aki szerette volna, ha előléptetik. Ez egészen addig nem történt meg, amíg el nem jött hozzánk és nem javítottunk a beszédtechnikáján. A korábban hadaró középvezető első pozitív élménye az volt, amikor a saját beosztottjai azt mondták neki: „Mi történt, főnök, végre értjük, amit mondasz! Nem sokat kellett várnia ezután a kinevezésére sem.
NÉVJEGY
68 éves, harminc éve házas, lányai 44 és 30 évesek, fia 39 esztendős, első unokáját novemberre várják
cégvezető, tréner, oktató, coach, korábban televíziós és rádiós bemondó, műsorvezető
Végzettség: PhD, ELTE Alkalmazott Nyelvtudományi Doktori Iskola
KEDVENCEK
Film » Borgen (dán sorozat)
Könyv » Jorge Cham–Daniel Whiteson: We Have No Idea
Zene » Sibelius-hegedűverseny
Hobbi » régi játék babákat gyűjt
