– Az idén visszatér az „érezhető” infláció Magyarországra?
– Az infláció szintje a globális trendekkel összhangban 2016 második felében hazánkban is emelkedésnek indult, és 2017 februárjára megközelítette a 3 százalékos célértékét. A jegybank azonban már a márciusi Inflációs jelentésében is hangsúlyozta, hogy a múlt év végén, ez év elején emelkedő inflációs trend nem lesz tartós, és a tavaszi hónapok folyamán a fogyasztóiár-index lassulása várható. Az idő azóta bennünket igazolt, s úgy látjuk, hogy 2–2,5 százalék között marad a szint a nyári hónapokban is. A friss előrejelzésünk szerint ráadásul az infláció további növekedése lassabb lesz, mint a márciusi prognózisunkban, így a 3 százalékos célt fél évvel később, csak 2018 első negyedétől éri el a mutató. A módosítás oka elsősorban a mérsékeltebb külső inflációs környezet, a várttól elmaradó nyersanyag- és olajárak, az újonnan bejelentett áfaváltozások (az internet és a hal forgalmi adójának a csökkentése).
– Miért „jó” a 3 százalékos pénzromlás az MNB szerint?
– Számításaink alapján a magyar gazdaságban 3 százalék az optimális inflációs ráta. Ez az a szint, amely támogatja a gazdaság fenntartható bővülését, megfelelő rugalmasságot biztosít a piaci szereplőknek és a gazdaságpolitikának, hogy alkalmazkodjon a különböző hatásokhoz. Általános, hogy a felzárkózó gazdaságokban a gyorsabb növekedésből inflációs többlet keletkezik. Ha figyelembe vesszük, hogy az Európai Központi Bank enyhén két százalék alatti drágulást tekint célnak, akkor a 3 százalékos hazai inflációs célszint megfelelő mértékben figyelembe veszi a gyorsabb gazdasági növekedés inflációs hatását is.
– Tavaly optimista volt az MNB a bővüléssel kapcsolatosan, most viszont pesszimistább a kormánynál. Nem hisznek a gazdaságpolitikában?
– Az aktuális előrejelzésünk szerint a hazai gazdaság 2017–18-ban 3,5, míg 2019-ben 3 százalék feletti GDP-gyarapodást mutat, mely egy stabil, élénk ütemű növekedési pályát jelent. Az idei év hátralévő részében a kedvező alapfolyamatokat technikai hatások (munkanaphatás, a mezőgazdaság várt korrekciója) lassítják a várakozásunk szerint. A gazdasági bővülésben markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, ezen belül is meghatározó a beruházások jelentős és általános növekedése. Az uniós forrásfelhasználás felfutása, a lakásépítések élénkülése, az autóiparhoz, illetve a beszállítói ágazatokhoz köthető nagyberuházások mind jelentősen növelik a bruttó állóeszköz-felhalmozást. Ez évtől a költségvetés is keresletbővítő hatású lesz, ami várakozásunk szerint szintén leginkább az invesztíciókban csapódik majd le. A lakossági fogyasztás bővülését a dinamikus reálbér-emelkedés, a historikusan magas fogyasztói bizalmi szint, valamint a lakásberuházások másodkörös hatásai támogatják. Az ipari termelésben tavaly megfigyelt átmeneti hatások kifutásával, valamint a nemzetközi konjunktúrahangulat javulásával összhangban az exportteljesítmény fokozatos felfutását várjuk.
– Meddig maradnak az alacsony kamatok nálunk és világszerte?
– A Monetáris Tanács állásfoglalása szerint a historikusan alacsony alapkamat és az alacsony kamatkörnyezet hosszú távú megőrzése biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését, egyben megfelelő mértékben támogatja a gazdaság növekedését. Ennek tükrében tartósan berendezkedhetünk erre az alacsony kamatkörnyezetre.
– Mindenki aggódik, hogy 2020 után „leül” a magyar gazdaság, mert kevesebb uniós pénz érkezik. Mi erre a recept?
– Mivel az EU-s források hosszú távú alakulásáról egyelőre semmit sem tudunk, ezért minden ezzel kapcsolatos állítás találgatás. A folyó fizetési mérlegünk magas szintjén tükröződik, hogy van megfelelő mennyiségű belső megtakarítás, amely képes egy magasabb beruházási rátát finanszírozni anélkül, hogy rá lennénk utalva a külső forrásokra. Természetesen nagyon fontos, hogy a megtakarítások gyorsan és hatékonyan megtalálják a beruházókat, legyenek azok vállalatok vagy háztartások, ezért a banki finanszírozás folytonosságának a biztosítása és a tőkepiacok fejlesztése kiemelten fontos terület. A finanszírozás viszont csak az egyik pillére a fenntartható felzárkózásnak. Nagyon fontos a versenyképességünk további javítása, ami támogatja a magyar gazdaság értékteremtő képességének a növekedését.
– A jegybanki Növekedési hitelprogram (NHP) véget ért: úgy érzik, piaci alapon is futni fog a kis- és közepes vállalkozások hitelezése?
– Az NHP kivezetését követően gördülékenyen zajlik a piaci alapú hitelezésre történő átállás. Ezt a folyamatot érdemben támogatja az MNB Piaci hitelprogramja (PHP). A PHP-ban a bankok 2017-re 170 milliárd forintnyi nettó hitelnövekményt vállaltak, amelyet a program második szakaszához kapcsolódó július 6-i tenderen lehetőségük lesz tovább emelni. Az elmúlt években végrehajtott kamatcsökkentéseknek köszönhetően a piaci alapú hitelek is kedvező feltételek mellett érhetők el a vállalatok számára. Emellett az elkövetkező időszakban a 2014–20-as uniós ciklushoz kapcsolódó visszatérítendő és vissza nem térítendő EU-s források is segítik majd a vállalkozások forráshoz jutását. Az intézményi garanciavállalás pedig jelentős szerepet játszhat abban, hogy a kevésbé hitelképes vállalkozások is nagyobb mértékben jussanak forráshoz. A vállalati hitelezés bővülése így 2017-ben és az azt követő években is a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéshez szükségesnek ítélt 5–10 százalékos sávban alakulhat. Az MNB előrejelzése szerint az idén tranzakciós alapon a teljes vállalati szegmensben 6, míg a kkv-szektorban 9 százalékos éves bővülés várható.
NÉVJEGY
33 éves, nős. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végzett, a Magyar Nemzeti Bank elemzési igazgatója.
KEDVENCEK
Könyv » John Gribbin – A multiverzum nyomában
Zene » Gesaffelstein – Pursuit
Film » 12 majom
