– A közszolgálati tájékoztatás és kommunikáció kutatása, oktatása mellett személyes kompetenciafejlesztéssel és tehetséggondozással is foglalkozik. Ezek mellett a Szeged–Csanádi Egyházmegye magazinjának a főszerkesztője és televíziójának ügyvezetője.
– Az elmélet és a gyakorlat ötvöződik az életemben. Fő kutatási területem a társadalmi kommunikáció, azon belül a közszolgálati tájékoztatás és kommunikáció. Ötödik éve dolgozom szakfelelősként, programigazgatóként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy általam létrehozott oktatásfejlesztő csoport irányítójaként, jelenleg egyetemi docensi kinevezéssel. Az érdeklődésem középpontjában álló kérdések kutatása és oktatása mellett fontosnak tartom azok gyakorlati alkalmazását. Jelenleg is számos olyan konkrét feladatot végzek, ahol szükséges az elmélet ismerete és a vezetői képesség, legyen szó egyházmegyei média menedzseléséről, lapszerkesztésről, oktatásfejlesztésről, vezetői alkatú fiatalok tehetséggondozásáról, kompetenciafejlesztéséről.
– Utóbbi esetében pontosan miről van szó?
– A személyiség megismerése elengedhetetlen az oktatásfejlesztéshez és a tehetséggondozáshoz. A média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szakon alkalmaztam először a hazai felsőoktatásban a vezetői alkatú fiatalok kiválasztása és tehetséggondozása során már kidolgozott módszertanunkat. Segítségével feltérképezhető az adott egyén viselkedése, munkájával való „összeillése”. Az egyéni profilra épített képzéseinken azt az irányt mutatjuk meg a hallgatóknak, ahol a siker legnagyobb esélyével dolgozhatnak és fejlődhetnek.
– Tavaly írt – a progresszív humanizmusról szóló – tanulmánya most talán még aktuálisabb.
– Az eredetileg Bálint Sándor néprajztudós által használt progresszív humanizmus fogalom a keresztény értékek fundamentumára épül. Jelentése szerint nemcsak a rászorulókat segíti, hanem azok érdekeit is szolgálja, akik az emberbarát gyakorlatot folytatják. A progresszív humanizmus szemlélete és etikája ma az a mérce, amelynek figyelembevételével kialakíthatjuk magatartásunkat az európai kultúra önfelszámolásával fenyegető multinacionális ateizmussal és nihilizmussal szemben. A napjaink muszlim beáramlását üdvözlő liberális elit globalista, nemzet- és keresztényellenes álláspontja különösen szemet szúró. Ahogyan Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök ezzel szemben pontosan megfogalmazta: „A krisztusi irgalmasság gyakorlása nem feledtetheti, hogy az európai civilizáció, a nemzeti közösségünk, a keresztény hitünk és értékeink is védelemre szorulnak.” Büszkék vagyunk arra, hogy az Európa felé tartó migráció erősödésére, a keresztény értékek „nyugati” negligálására és a világban tapasztalható keresztényüldözésre hazánkban az elsők közt hívtuk fel olvasóink figyelmét a Szeged–Csanádi Egyházmegye Toronyirány magazinjának kitekintő rovatában.
– Mit gondol, miként lehetséges, hogy Nyugat-Európa lakossága ennyire lassan érzékeli, hogy liberális kormányaik a saját népeik érdekei ellenében alakítják ki migrációs politikájukat?
– Az emberek valóságérzékelését eltorzítja Nyugat-Európa liberális kormányainak a propagandája. Ebben jelentős szerepet tölt be a média nemzeteken átívelő gépezete azzal, hogy a migrációval kapcsolatos személyes tapasztalatokat egyedi, egymástól elszigetelt eseteknek tünteti fel. Eszköze a manipuláció, a valóság meghamisítása és a bűnbakképzés. Ennek ma egyik célkeresztjében éppen Magyarország áll.
A brüsszeli elit nem hajlandó beismerni, hogy a befogadottak vallási fanatizmusa saját társadalmukat is megosztja és veszélyezteti. A mecsetekben prédikáló imámok által kiadott, a hívők számára kötelező vallási rendeletek keresztényellenességére és az iszlám erkölcsi vezérelvének tartott saríja manipulálására Ahmed el-Tajeb egyiptomi főimám is felhívta a figyelmet. Meglepő módon az Európai Unió országaiban élő muszlim hitszónokok prédikációit és közösségimédia-felületeken közzétett üzeneteit csak az elmúlt esztendők brutális terrortámadásai után kezdték ellenőrizni a hatóságok.
– Miért érdekük az arab országokban lévőknek költözésük célállomásává tenni Európát?
– Az iszlám története során mindig is ellenségesen viselkedett a „Nyugattal” szemben. Ma is egyszerre kívánja és irigyli a gazdagságát, de megveti a lakosságát és gyűlöli keresztény hagyományait. Nem lehet nem észrevenni azt az önleleplező magatartást, melyet Szaúd-Arábia és más gazdag arab államok tanúsítanak a migránskérdésben. Vajon miért kínálták fel több mint kétezer mecset építésének a finanszírozását Európában? A cél egyértelmű, ha úgy tetszik, ez a stratégia: minden eszközzel terjeszkedni és terjeszteni vallásukat. Mindenki tudja, hogy nem a befogadók intoleranciája miatt jönnek létre a migrációs célországokban párhuzamos társadalmak, ahol könnyűszerrel radikalizálhatók még a bevándorlók harmadgenerációs leszármazottjai is. Az iszlamista terrortámadásoknak csak az elmúlt években több száz halálos és több ezer szexuális erőszakot elszenvedett áldozata volt Európában. Hasonló hírekről hallunk a Közel-Keletről is. Különösen veszélyeztetettek a keresztények, a zsidók és a nők. Szomorú az aktualitása Asia Bibi pakisztáni keresztény nő esetének, akinek a kivégzését a felmentő bírósági ítélet ellenére istenkáromlás vádjával százezrek követelik, és még a védőügyvédje is menekülni kényszerült az országból.
– Magyarországon túl még jó néhány közép-európai állam ellenzi a main-stream migránspolitikát. Éric Zemmour politikai elemzőre hivatkozva ön összefoglalja, miért tartanak össze a kelet-európai országok.
– A francia politikai elemző fő megállapítása, hogy Közép-Európa népei olyan sorsközösségben élnek, amely a történelem folyamán már találkozott az iszlámmal. Ez tény. Ezért is érthető, hogy a magyar kormány a visegrádi országokkal közösen lép fel a nemzeti önrendelkezés védelmében. Egységes fellépésünk példaként szolgált egyes nyugat-európai kormányoknak is, amelyek ma már hasonló álláspontot képviselnek a migráció kérdésében.
– A bevándorlás globális fórumokon történő felvetése milyen megoldásokat adhat?
– Az illegális migráció globális probléma, amelyet csak globálisan, a probléma gyökerénél, azaz Európán kívül lehet megoldani. Látni kell azonban, hogy sem az EU „Wilkommenskultur” politikája, sem az ENSZ hozzáállása, amely a bevándorlást emberi jogként kezeli, jelenleg nem teszi lehetővé az ügy világszintű kezelését.
NÉVJEGY
Egyetemi docens, tehetség- és médiakutató
46 éves
Politikatudományi doktori fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában, summa cum laude minősítéssel szerezte
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetében a public relations szakirány alapító tagja, majd vezetője volt 2000-től tizenhat éven keresztül
A Miniszterelnöki Hivatalban 1998 és 2002 között dolgozott, 1999-ben főosztályvezető-helyettes lett a kommunikációért felelős államtitkár-kormányszóvivő hivatalában
A Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületének volt a tagja 2002-től hét éven át
2002-ben megalapította a Századvég Alapítvány Médiaműhelyét, amelyet négy esztendeig vezetett, majd 2007-től szerkesztője, 2010-től ügyvezetője és főszerkesztője lett a Szeged–csanádi egyházmegye magazinjának és televíziójának. 2011-ben a Dél-alföldi Talentum Akadémia oktatási programjának a vezetője lett, 2013-ban elindította a Nézőpont Intézet Médiaműhelyét
KEDVENCEK
Film » I Walk the line
Köny v » Németh László és Molnár Tamás művei
Zene » barokk zene, J. S. Bach és Vivaldi művei, smooth jazz
Hobbi, szabadidő » természetjárás gyalog és kenuval
