– Hogyan kezdte a pályáját?
– Mindig is az építészet iránt érdeklődtem, építészmérnöki pályára készültem, ahogy a nővérem is tette. Ezt a szüleim kifejezetten ellenezték. Azt tanácsolták, olyan hivatást válasszak, ahol sokat lehetek a jó levegőn. Nagyon elkeseredtem, de a középiskolai tanárnőm felhívta a figyelmem arra, hogy a kertészeten belül van egy irány, amely nagyon közel áll az építészethez. Bemutatott Mőcsényi Mihály professzornak (1919–2017, a hazai tájépítészet atyja – a szerk.), aki akkoriban a Feneketlen tó körüli park építését irányította. A tanár úr a szívébe fogadott, és megtaláltam az utat, amelyben ki tudtam teljesedni.
– Feltételezem, nem elegendő ehhez a munkához az esztétikai érzék, a növények látványos összeválogatása.
– Nem, komoly mérnöki munkát is végzünk. Műszaki tudást igényel, valamint a terep ismeretét, statikai, szerkezeti, stiláris ismereteket is, hiszen a kertépítészet az ókori Egyiptomtól kezdve kíséri az emberiség történetét. Az építész az enteriőrt alakítja, a kertépítész az exteriőrt, de átjárható határú tudományterületekről van szó. Míg az építész statikus, a kertépítész térben és időben változó anyaggal dolgozik. Gül Baba türbéjénél a síremlékhez felvezető domboldal 28 méteres emelkedését kellett áthidalni. A terep szintkülönbségeit a már elavult függőkert teljes átépítésével kellett korszerűsíteni. Ez komoly műszaki előkészítést igényelt, továbbá a rétegvizek elvezetését. Ugyanakkor figyelembe kellett venni azt is, hogy a területen napi gyalogos közlekedési igény is jelentkezik, miután a Rózsadombon élők egy része itt megy le a Margit körút villamos- és autóbusz-megállói felé. Ezért arra is gondolni kellett, hogy baleset- és csúszásmentes – jelen esetben Dresden tégla – burkolaton lehessen járni az év minden szakában. A függőkert mellett, építészeti ékszerdobozként ott áll a türbe és annak belső kertje, ahol az iszlám világba lépünk át. Az építészet az átriumot határoló míves téglafalakkal, a körbefutó árkádokkal és a falikút iszlám formajegyeivel meghatározója volt a kertépítészeti elemek – labirint szökőkút, míves kőpadok, muranói üvegberakások és padlóburkolatok – kialakításának.
Egy ilyen munkánál a kerttervező feladata megkeresni a „térépítészeti” összhang és egymásra hatás lehetőségeit.
– Hogyan ment az együttműködés a török szakemberekkel?
– Nagyon jól, rengeteg elismerést és építő kritikát kaptunk tőlük. Hozták a növényfajtalistákat, nem számolva azzal, hogy az itteni téli időjárásban azok elfagynak. Nyáron viszont ötvenfokos meleg van, mert ez egy déli fekvésű park, így tűző napot és hideget is elviselő fajtákat kellett keresni. A nagy díszítőértékű örökzöldeken, a vörösen izzó berkenyéken és a formanövényeken kívül a kert mediterrán jellegét meghatározó rózsák és levendulák telepítését terveztük.
A lépcsősoron felérkezőknek pihenőpadokkal kísért páratér nyújt felfrissülést.
A türbe belső kertjébe a török partnerek sok rózsa telepítését kérték. A legkülönlegesebb rózsaszín és fehér fajtákat válogattuk össze, de az ünnepélyes átadás előtt kiderült, hogy egy karakteres török kert sárga és piros rózsákat tartalmaz. Így Recep Tayyip Erdoğan török elnök érkezése előtt ki kellett cserélni ezeket a virágokat, de el kell ismerni, hogy gyönyörű teahibrid egyedek érkeztek.
– Mást igényel egy történelmi városrészhez tartozó park kialakítása, mint egy modern környezetben lévő tér? Vagy kortárs választ kell adni mindegyikre?
– Finta József, akivel sok közös munkánk volt, és őt is az egyik mesteremnek tekintem, mindig azt mondta: minden kor tegye le a kézjegyét. Például gyakori dilemma, hogy műemléki környezetbe milyen – utcaképet meghatározó – lámpák kerüljenek, archaizáló kandeláberek vagy modern lámpatestek, lámpaoszlopok. A gyakorlat azt igazolja, hogy a történelmi környezet is befogad kortárs megoldásokat. A Corvin sétány generáltervezői voltunk. Ebben az esetben a funkció meghatározta, hogy milyen környezetet alakítsunk ki. Ez egy „urbánus” sétány, üzletekkel, kiülőteraszokkal, lakóépületekkel, melyek térbeli összekapcsolását és irányulását az alapsíkból kiemelt növényfelületek biztosítják, versenyezve a hatalmas épített tömegekkel. A tájépítésznek nagyon fontos feladata a láttatás, mikor és mennyit lássunk az épített környezetből, hol jelöl ki intim térrészeket, és milyen tartalmi elemekkel alakítja ki a meghitt mikrokörnyezetet.
– A kertépítésznek előre is kell gondolkodnia? Vagy elég, ha az átadás napján tökéletes az a tér, park?
– Mindig előre kell gondokodni, szükség van egy bizonyos absztrahálókészségre, figyelemmel a tervezett növények távlati méret- és karakterváltozására. A türbe körüli frekventált parkba az elvárt azonnali hatás érdekében a szokottnál több, közel ötezer növény telepítését terveztük, célul tűzve ki, hogy a rózsák dominanciája utaljon a hely névadójára.
Az átadás napjára vonatkozó válaszom: sajnos nem, mert a park építése alatt figyelemmel kísért „munkagyermekem” és annak még gondozást igénylő növényei ismeretlen, az adott kerthez nem kötődő fenntartók kezébe kerül.
– Nem tudom nem észrevenni, hogy a műteremben csak nők dolgoznak. Miért alakult így?
– Valóban, a fiúk már „elmenekültek”. A viccet félretéve: a fiatalok jönnek-mennek, saját irodát nyitnak, akkor, amikor még javában tanulniuk kellene a szakmát. A kereslet nagy, amint kapnak egy jobb ajánlatot, mennek tovább. Ők már nem akarják végigjárni a szamárlétrát, magabiztosak, lehengerlők. De ezt nem kritikailag mondom, tudomásul kell venni, hogy most ilyen a világ. Egyébként nagyon bízom a fiatalokban, az életem jutalomjátéka, hogy taníthatok a Debreceni Egyetemen.
NÉVJEGY
műteremvezető, kert- és tájépítész, városrendezési szakmérnök, címzetes egyetemi tanár
Főbb munkái
- Gül Baba türbéje és környezetének komplex rendezése.
- A Graphisoft Park IV. üteme – komplex környezetrendezés.
- Budapest, Kőbánya, Szent László tér – Lechner Ödön szobrának elhelyezése és térrendezés.
- Hódmezővásárhely – függőkert és Galaxy játszótér.
- Komárom városközpontja – Szabadság tér.
- MOM Park – térépítészeti és kertépítészeti munkarész.
KEDVENCEK
Könyv » Kosztolányi összes munkája
Színház » az Opera és a Vígszínház törzslátogatója
Zene » Mozart, Beethoven, Pergolesi művei
Hobbi » utazás kül- és belföldön, a szakmai és oktatási munkája érdekében
