A szakember egy hétmilliárdos légi navigációs korszerűsítés és a drónok szabályozási igénye mellett a cég új NATO-megbízásáról is beszél interjúnkban.
– Az utóbbi időben sok figyelem irányult a reptéri zajterhelésre. Mit gondol, az éjszakai repülési tilalom megoldás lehet a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében?
– A légikikötők le- és felszállási forgalmának éjszakai szüneteltetése nem ördögtől való elképzelés. Tényleges éjszakai zár van érvényben Frankfurt am Mainban, Londonban és Zürichben, ahol ebben az időszakban légi forgalmi irányítást sem biztosítanak a le- és felszállások koordinálására. Ugyanakkor ez nem egyenlő a repterek teljes bezárásával, azok továbbra is a nap huszonnégy órájában működnek. Folyamatosan nyitva állnak a kényszerhelyzetben lévő, vészhelyzeti kutatási és mentési műveletekben részt vevő, illetve beteg- és szervszállító gépek előtt.
– Éjszaka is dolgoznia kellene tehát a HungaroControl csapatának?
– Más nagy európai repülőtereken, mint amilyen a londoni Heathrow, a koppenhágai vagy az amszterdami, csak korlátozások vannak érvényben, melyek során elsősorban a gépmozgások számát és zajhatását veszik figyelembe. Most ez a helyzet a Liszt Ferenc repülőtéren is. Ha döntés születne arról, hogy a jövőben Budapesten is teljes éjszakai zárat vezetnek be, a HungaroControlnak akkor is fenn kellene tartania a bevezető irányítási és toronyszolgálatot készenléti létszámmal, hiszen adódhatnak olyan rendkívüli esetek, amikor biztosítani kell a repülők le- vagy felszállását. Minden egyéb esetben a gépek a bécsi, pozsonyi vagy a debreceni, úgynevezett kitérő repülőtereket vehetnék igénybe.
– Az éjszakai tilalom nem csökkentené a turisztikai potenciált?
– Nehéz lenne megjósolni, hogy milyen hatással lenne az ország turizmusára, de ez nem is tartozik a társaságunk hatáskörébe. Feladatunk, hogy segítsük a magyar légtérben közlekedő gépek biztonságos repülését.
– Politikai kérdés is a zajterhelés ügye, de ön szerint szakmailag meg lehet oldani ezt akár rövidebb idő alatt?
– A HungaroControl mindig a légi forgalmi irányításra vonatkozó előírások szigorú betartásával végzi tevékenységét. A szakmai kihívások egyúttal szükségszerűvé teszik, hogy a változásokra a lehető legkisebb reakcióidővel és a leghatékonyabban tudjunk reagálni. Ha kell, képesek vagyunk átalakítani a munkarendünket, és akár egy hónap alatt alkalmazkodunk az új előírásokhoz. Fontos azonban, hogy az ilyen jellegű változtatások – mint amilyen a teljes éjszakai zárás elrendelése – esetében a szakmai elvárások, követelmények maradéktalanul érvényesüljenek, éppen ezért ezúttal is a szokásos szakmai támogatásunkat ajánljuk a jogszabályalkotónak.
– Úgy tudom, mindeközben az irányítási rendszer is korszerűbb lesz.
– A szabályozás lépést tud tartani velünk, mert innovatív vállalatként nekünk kell előrelátónak lennünk; fejlesztéseinket úgy kell megterveznünk, hogy azok a lehető leghatékonyabban segítsék a légi forgalmi irányítást, ugyanakkor megfeleljenek a létező nemzetközi légügyi normáknak is. Az innovációk során pedig együttműködünk az európai és a hazai légügyi hatósággal. Cégünkben az alap- és alkalmazott kutatások mellett szolgáltatás- és kísérleti termékfejlesztés is zajlik.
Életkép a Hungarocontrol Zrt. távoli toronyirányítás megoldásának vezérlőjéből
– Milyen konkrét fejlesztések vannak?
– A jelenleg futó legnagyobb projektünk a mirTWR, amelyre társaságunk történetének legnagyobb uniós támogatását nyertük el. A következő években hétmilliárd forintból újulhat meg a fő toronyirányítási rendszerünk, és három esztendeig a légi forgalmi irányítók által használt Matias szoftverünket is fejlesztjük. Továbbá részt veszünk az európai SESAR Wave 2 programban. Ez a költségek és a környezeti hatások csökkentésével, illetve a kapacitás és a biztonság növelésével korszerűsíti az európai légi forgalmi szolgáltatási rendszert. Emellett a MergeStrip forgalomszervezési koncepciónk a repülőgépek landolását támogatja úgy, hogy a sebességük szabályozásával fölösleges repülés nélkül is biztosítja köztük az előírt biztonságos távolságot. A Ködszűrő nevű megoldásunk pedig rossz időjárási körülmények között szoftveres beavatkozással növeli a gépek láthatóságát. Emellett távoli toronyirányítás megoldásunkat komoly szakmai figyelem övezi. A NATO szintén érdeklődik, és önálló konferenciát is szervez a témában. De tavaly Belgiumból, a hetekben pedig Hollandiából is fogadtunk egy delegációt.
– Erre kapnak támogatást is?
– A mirTWR projektünkre 3,5 milliárdos támogatást nyertünk, ez a teljes beruházási költségeknek a felét teszi ki, a többit önerőként tesszük be. A mirTWR négy projektből áll, amelyekkel 2023 második felére készülhetünk el. Ezzel a légi forgalmi irányítást alkalmassá tesszük a várható forgalomnövekedés kezelésére.
– Magyarország légtere az ukrán–orosz konfliktus kitörése óta zsúfolt, igaz?
– Az ukrán–orosz konfliktus valóban radikális változásokat hozott térségünk légi forgalmában, ugyanis miután az ICAO és az Eurocontrol „nem biztonságossá” nyilvánította Ukrajna légterét, az ottani forgalom átterelődött Európa más légtérrészeibe – főként délről kerülve ki északkeleti szomszédunkat. Emiatt Európának nemcsak a közel-, hanem a távol-keleti forgalma, sőt a kelet-európai észak–déli közlekedés egy része is hazánk felett áramlik. E problémára kialakítottuk az úgynevezett északi szektort, amelyet szükség esetén szintén megnyitunk.
Azóta a HungaroControlnál folyamatosan dőlnek meg korábbi rekordok: tavaly az irányítóink több mint egymillió repülőgép biztonságos közlekedését segítették, de ez év elején már hétszázalékos bővülést tapasztaltunk. Az a gyanúm, hogy az Eurocontrol forgalmi előrejelzését az idén is jócskán meghaladjuk. De a légi forgalomban tapasztalt növekedés globális jelenség, amely egész Európában érezteti a hatását. És nem is új keletű. Kettős présben vagyunk, mert az Európai Bizottság erős nyomására csökkentenünk kell a működési költségeinket is.
– Mi a helyzet a drónok szabályozásával?
– Egy év alatt négyszeresére nőtt a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma a HungaroControlnál. Tavaly több mint egy tucat repülőgép személyzete jelezte légi forgalmi irányítóinknak, hogy ilyen eszközt láttak a légi jármű közelében. A Goldman Sachs Research elemzői 2020-ra 7,8 millió fogyasztói drónkiszállítást és 3,3 milliárd dolláros árbevételt prognosztizálnak. A robotrepülőgépek felhasználása Magyarországon is számos, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű iparágra lesz hatással. A drónforgalom nagy ütemű növekedése s annak költséghatékony, biztonságos, flexibilis, tervezhető és fenntartható kezelése elképzelhetetlen egy fejlett UTM (Unmanned Traffic Management, azaz ember nélküli repülő járművek légi forgalmi irányítása – a szerk.) kialakítása és folyamatos fejlesztése nélkül. Stratégiai célunk, hogy kiemelkedő és megkerülhetetlen szereplőjévé váljunk az UTM-iparágnak.
– Cégük újra fontos NATO-megbízatást nyert el. Mit jelent ez?
– A HungaroControl 2014-ben kapott megbízást az észak-atlanti szövetségtől a koszovói magas légtér átrepülő forgalmának az irányítására. A Kfor-szektorban azóta végezzük sikeresen ezt a szolgáltatást, ez az ötéves határozott idejű szerződés most áprilisban járna le. Munkánk elismerését jelzi, hogy az Észak-atlanti Tanács úgy döntött: ez év áprilisától határozatlan idejűre módosítja a szerződésünket. Eddigi fő eredményünk, hogy ezáltal tehermentesíthettük a régiót, nem kevésbé a légitársaságokat. A Koszovó feletti magas légtér tizenöt évig volt elzárva a forgalom elől. A megbízatásunk kezdetén születtek is arról becslések, hogy az újranyitásnak köszönhetően 685 ezer kilométerrel csökken az európai légi útvonalak hossza, 24 ezer tonnával mérséklődik az üzemanyag-fogyasztás, valamint 75 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe. Ám időközben jelentősen megnőtt a térség légi forgalma, így ezeket az értékeket már jócskán meg is haladtuk. Büszkék vagyunk erre az eredményre.
NÉVJEGY
Nős, egy gyermek édesapja.
Közel húszévnyi, a magán- és a közszférában szerzett tapasztalattal 2010 júliusában vezérigazgatóként csatlakozott a HungaroControlhoz.
Mérnöki diplomáját a Miskolci Egyetemen szerezte.
2002-től a Budapest Airport Rt. stratégiai-fejlesztési vezérigazgató-helyetteseként dolgozott.
2003–10-ben a Capitol Consulting Group alapító partnereként üzleti stratégiai tanácsadást végzett.
Hobbi: légi közlekedés, nyelvek, művészettörténet, sportkihívások.
