Megértettük a világgazdaság „természetét” és benne a magyar helyzetet, valamint az arra adandó válaszokat. A világban jelenleg zajló súlypontváltás átrendezi a gazdasági képet. A piacokat, a versenyt, a gazdaságpolitikai és kereskedelmi szabályokat uraló, továbbá a globális export nyolcvan százalékát adó hatszáz multinacionális cég mellé az E7-országok óriásvállalatai is felzárkóznak, s ettől a trendtől nem függetleníthetjük magunkat. Gazdaságpolitikánknak tekintettel kell lennie az „elefántokra”, a balansz azonban lehetőséget teremt arra, hogy ne csak kiszolgálók, hanem saját magunk építői is lehessünk. Úgy „olvassuk” a világgazdaság kártyáit, hogy közben önazonosak maradjunk. Úgy játsszunk, hogy az adu mindig nálunk legyen. Legyenek nekünk is olyan vállalkozásaink, magyar multijaink, amelyek közvetlenül hozzáférnek a világpiacokhoz.
A 2010 óta megvalósult költségvetési és monetáris fordulat egyensúlyt teremtett számunkra, ennek megtartása azonban koncentrált figyelmet követel tőlünk. Gazdasági szabadságot kaptunk, s ezzel felelősséget is, hiszen az intézkedések és a hatások interakciója nem veszélyeztetheti a stabilitásunkat. Gazdaságfejlesztési feladatunk, hogy megteremtsük és megtartsuk a saját bázisainkat, egyaránt erősítsük az infrastrukturális és szellemi hálózatainkat.
Finom és érzékeny szövevény. Minden eleme fontos az egészséges növekedésünkhöz. Kreatív magyarokra, innovatív vállalkozásokra, gyors és biztonságos közlekedésre, tiszta országra, okos és megfizethető energiára egyaránt szükségünk van ahhoz, hogy ne billenjen ki az egyensúlyunk, stabil alapjaink megmaradjanak.
Kulcsiparágaink korszerűsítése, a hazai vállalatok hozzáadott értékének és termelékenységének a növelése, az építésgazdaság, az építő-, a kreatív vagy épp az élelmiszeripar fenntartható fejlesztése erős bázist teremt számunkra. Infokommunikációs rendszerünk már most is az egyik legfejlettebb Európában, azonban a digitális platformok, az 5G-re épülő megoldások támogatása, a teljes körű széles sávú internetes lefedettség elérése vagy akár a hazai szuperszámítógépes hálózat továbbfejlesztése megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy képesek legyünk adaptálódni a technológiai megatrendekhez.
A közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, a gyorsforgalmi úthálózat építése, a vasúti szállítás feltételeinek a javítása, a közösségi közlekedés fejlesztése és az összeköttetés megteremtése a hátrányosabb régiók bekapcsolását, az iparfejlesztést, a határon túli magyar városok, valamint a környező országok gyorsabb elérését egyaránt lehetővé teszi. Egészséges és fenntartható gyarapodásunkhoz nélkülözhetetlen az energiaellátásunk biztonságának megerősítése, valamint a klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználása.
Értjük a demográfiai és társadalmi megatrendeket, az éghajlatváltozás, a fenntarthatóság és a technológiai változás kihívásait. A válaszokat megtalálni, a negyedik ipari forradalom nyertesei közé kerülni azonban csak újszerű megoldásokkal, kutatással, fejlesztéssel és folyamatos innovációval lehetséges. A kutatás és az innováció ezért nem csupán személyes siker, hanem az egyik legfontosabb közügy, amely képes a hazai gazdaságot hosszú távon is egyensúlyban tartani, ugyanakkor dinamikus bővülésre ösztönözni. Ezért nem csupán az infrastrukturális, hanem a szellemi hálózatunkat is fejlesztenünk kell. A szakképzési és a felnőttképzési rendszer munkaerőpiac-konform átalakítása éppúgy elengedhetetlen, mint a kutatás-fejlesztési hálózatunknak, az innovációs ökoszisztémának a mai kor kihívásai szerint való újragondolása. Meg kell őriznünk, sőt erősítenünk szükséges a tudástőkénket, mert mi elsősorban azoktól a területektől várhatunk sikereket, ahol a tudás és nem a tőkeerősség a döntő.
Az egyensúly szabadságot ad, az innováció dinamizmust. Az új évben új eszközökhöz, megoldásokhoz nyúlhatunk, új struktúrákat építhetünk, hogy gazdaságfejlesztési stratégiánkat kiteljesíthessük. Köszöntöm önöket 2019-ben, a megerősödés és a gyarapodás évében.
